Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-26 / 47. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! W Magjai* lil(el<orá jpgyaüék Jugoszláviához Kaposvár begyűjtési munkájáról Edzett testtel a békéért A IX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. mmaumamamm Az iskolai nevelés tapasztalatai — feladatok A járási tanács oktatási osztályai sok konkrét segítséget nyújtottak aa iskolák igazgatóinak, nevelőinek azzal, 'hogy az eddig végzett műn kák értékeléséhez sok szempontot adtak. Ezen szempontok' alapián feltárták igazgatóink és nevelőink munkáljuk helyességét és hiányossá­gait. A hiányosságok feltárása kö­vetkeztében sok jó határozat szüle­tett megyeszerte, melyek a hibák kijavítását célozzák. A félévi értekezletek jobbak vol­tak, mint a negyedéviek. Ez a ha­ladás ahha,n uhui'átkozik, hogy a kisiskolák nevelői most sokkal ak- iivabbak voltak. Látszott rajtuk, hogy saját iskolájukon kívül a kör­zet többi iskolájának problémája is érdekli őket. összevont körzeti ér­tekezleteken összehasonlítást végez­tek a körzet iskolái között, ami már alapja, megindítója lehet a nemes versengésnek a minél jobb munka végzésének. Az értekezletek azért js voltak jobbak, mert az iskolák többségénél az osztályzatokat dialektikus mód­szerrel kezelték, nem szakították ki abból a környezetből, amelyben kialakultak. így megtárgyalták az utlörőcsapat munkáját, a szülők és az iskola kapcsolatát, tömegszerve- ■e*tek segítségét, a tankönyvek, módszertani útmutatók helyességét, vagyis hibás voltát és megtárgyal­ták a reakció aknamunkája', alja-s próbálkozásait a tanulmány' ered­mények 'csökkentésére, az iskolai munka lebecsülésére vonatkozólag. Te rmészetesen voltak rossz érte­kezletek is, ahol mindezekről nem beszéltek, nem alkalmazták, a kriti­ka és önkritika helyes módszeréi. ■«m tárgyalták meg munkalervük végrehajtását, csupán csak az osz­tály z'itokat tárgyalták meg, minden- tS! elvonatkoztatva. Szerencsére most már az ilyen értekezleteknek elenyésző a száma. Ha a félévi tanulmányi eredmé- ayek számszerű adatait vizsgáljuk » negyedévihez viszonyítva, kevés fejlődést állapíthatunk meg. A me­gye iskoládnak tanulmányi állam 3.47. Ez a negyedévihez viszonyítva • .67 Százalékos emelkedést mulat. Ez az emelkedés nem nagy, sőt első látásra kevésnek is tűnik fel. Az azonban csak külsőleg van ígv. A valód; fejlődés ennél jóval nagyobb. Nagyobb azért, mert negyedévkor •lég sok iskola liberálisan osztá­lyozott. túlságosan jó jegyet adott a tanulóknak, ami nem fedte a va födi ludast. Ez ellen felvettük a bar •ot. Az eredmény az, hogy sok isko­lánál sikerült biztosítanunk most félévkor a reális osztályzást. Az említett igazgatói értekezleten felvettük a harcot a tulszigotú osz­tály zás elten is. A félévi eredmé- ■vek'ből kitűnik, hogy néhánv is­kola félreértette ezt és jnost a libe­rális osztályzás hibájába esett Ilyen például a bakházi iskola, aho az első negyedévben a tanulmányi átlag 3.3 volt, most 4. Ekkora fejlő­dést nem tudunk elképzelni. Vagy például Bodvicán az I. osztály át­laga. 3.9, ugyanakkor a 7 tanulóból 3 nem tud sem írni, sem olvasni Nyilvánvaló tehát a liberális ősz lályzás. v Ha a tantárgyak szerinti etred- ■aényt vizsgáljuk, megállapíthatjak, hogy a testnevelés, ének, az ember ismerete egyrészről, másrészről pe­dig a fogalmazás, nyelvtan, orosz, földrajz kivételével az átlagered­mény 3.3—3.5 között váltakozik, vagyis átlagosan 3.4. A testnevelés, ének, ember élete tantárgyaknál liberalizmus tapasz­talható. Ez a legszembetűnőbb a testnevelésnél. Ennek a megyei át­laga 4.04. Az 1—2—3 tanerős isko­lák közül alig található olyan, ahol 4-en aluli testnevelési átlag lenne. A legnagyobb liberalizmus ezen a téren a fonyódi járás iskoláinál van. Itt a járás testnevelési átlaga 4.4 A marcali járás eredménye ez­zel szemben túl szigorúnak mond­ható, mert itt a testnevelési átlag 3.35. A két járás között 1.05 szá­zalékos különbség van. Ezek a szá­mok megjelölik nevelőink feladatát az elkövetkező időre: hogy a test­nevelés sem meH’ékian;iártry, a test- nevelési órákra, is óravázlattal kell felkészülni, mert a testnevelés a szo­ciálisa ember kineveléséhez segít bennünket. Ugyanezek a megállapí­tások érvényesek az ének és az bri­ber élete tanításánál is, mert ezek­nél is elnéző mzlálytzás tapasztal­ható. A tantárgyak közüli a fogalmazás, a nyelvtan, orosz, földrajz eredmé­nye a legrosszabb. Ez azonban nem mutat tulszigorú osztályozásra. 'El­lenőrzéseink során megállapítottuk, ho:y ezek a meglehetősen alacsony átlagszámok reálisak, ezekből a tár­gyakból valóban keveset tudnak a tanulók. Ezen tárgyak közül az orosz a legalacsonyabb átlagszámú' 3.10. Az átlageredményt a tabi já lás rontotta le a leginkább. Itt 2.6 az átlag. Valamivel jobb csak a nyelvtan-átlaga. Megvej viszonylat­ban 3.26. Nevelőinknek, sokkal na­gyobb súlyt kell helyezni ezen tár­gyak tanításaira, fokozni kell ön­képzésüket, tárgyi, módszertani és ideológiai ismereteiket, hogy az eredményeket fokozni tudják. Ha az osztályok tanulmányi ered­ményeit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Vili. osztály átlageredménye a legjobb: 3.66. Utána az I. osztály következik 3.59-es átlaggal. Ez a pedagógusok jó munkáját dicséri, mert azt mutatja, 'hogy nevelőink a továbbtanulásra kerülő oszlások­kal sokst foglalkoznak egyénileg is. A Vilii, osztály állaga reálisnak mondható, minthogy ezen osztály­beli tanulók munkakedvéről, tudásá­ról számtalan esetben meggyőződ­tünk. Az I. oszlály átlaga js telje­sen kielégítő és a negyedévihez vi­szonyítva emelkedett. Az emelkedés oka az, hogy megye területén döntő mértékben a negyedév után terjedt el az új betűtanitási módszer és az I. osztályt tanító nevelőink a tapasztalatcsere tanítások és a mód­szertani kézikönyv mellett sokat fog lalkozhik a szolját módszerekkel is. Ez félévben meg is- hozta a kí­vánt eredményt. Legnagyobb eredményt az V. osz­tály érte el, átlageredménye 3.34. Ez az eredmény megítélésiünk sze­rint azért van, mert a IV. osztály­ban még egy* könyvből tanult a ta­nuló. Az V. osztályban pedig min­den tárgyat külön könyvből, jóval nagyobb anyaggal kell elsajátítani. Az alsótagozatbeli nevelőknek sok­kal nagyobb gonddal kell a tanuló­kat megtanítani tanulni, sokkal na­gyobb súlyt kell helyezni a szókincs gyarapítására, az önálló összefüggő feleletek megkövetelésére, a logikus gondolkodás kifejlesztésére. Utoljára vizsgáljuk meg a tanul­mányi eredményeket rendiség Szem­pontjából. A megye öszes tanulóinak 9-5 százaléka bukott meg. Ha eihhez hozzászámítjuk a különböző okok miatt el nem bírált tanulók számát, akkor ez a szám 12.55 százalékra emelkedik, amit csaknem teljesen lemorzsolódásnak lehet venni. Ez a szám meglehetősen nagy, habár ne­gyedévhez viszonyítva van javulás. Néhány iskola .n*m tartotta felada­tának a bukások csökkentését, né­hány iskolában a negyedévihez vi­szonyítva emelkedőit az elégtelen rendű tanulók száma. Például (Mi j kében a negyedévi 21 elégtelennel szemben mos t félévkor 49 elégtelen van 214 tanulóból. Nagy a bukások szama Bogátpusztán, ahol 105 ta­KEDD, 1952 FEBRUÁR 26. AZ ÍGÉRETET VALÓRA VÁLTJÁK... Jól Sias»CA>Inalk a Iteljesítésért ss mr*iS2reí*li építkezés dolgozói A marcali építkezésen a dolgo- J túl is teljesítettek, bevezették a Gazda-mozgalmat, mellyel máris eredményt értek el, a verseny so­rán bevezették a 10 perces mozgal­mat, kihasználnak minden percet a munkában, fegyelmezetten, odaadás­sal dolgoznak a minőségi munka követelményednek betartásával. liitt 1 As 0.-11 S*1 1 zcíc közölt lelkesen folyik Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett vál­lalások teljesítése. A „KITŰZŐ“ KŐMŰVES BRIGÁD vállalta, hogy kél gyenge teljesít­ményt elérő dolgozónak munkamód­szerét átadja, amivel magasabb ter­melési eredményt céheinek el. Fel­ajánlását az első naptól kezdve túl­teljesíti] a brigád. 200 százalékos eredmény elé­résére vállalkoztak, s a leguíób-' bi teljesítményük 227 százalék. A vállalat két dolgozója is elérte a magasabb eredményt, a „Kitűző brigád Segítségével. Az eredményt úgy érték el. hogy bevezették a í0 ,p-erces mozgal­mai, amely hozzásegítette a brigádot a munkafegyelem .megszilárdításához, a munkaidő teljes kihasználásához. A „BARTER“ .SZTAHANOVISTA kőműves brigád vállalta, hogy az akkori 175 százalékos átlagteljesít­ményüket 180 százalékra emelik, amit 181 százalékra túlteljesítettek. Ugyancsak csatlakozott a „Bakter“ brigád a Rőder-mozgalorohoz és vál­lalta, hogy két gyengébb eredményt elérő dolgozónak átadja munkamód­szerét, amit jól teljesít. A „NYIKI“ SEGÉDMUNKÁS BRL GÁD azzal készül megünnepelni Rákosi elrtárs 60. születésnapját, hogy elérik a sztahanovista szintet, mint ahogy erre vállalást is lettek. Minden mód inegvtn arra, hogy ez! el is érjék és ahogy megindultak a versenyben, biztosra vehető, hogy elérik, legutóbb is 101 százalékos átlagot értek el, de ennél nagyobb is volt. A brigád megfogadta Rákosi elv társ szavait, hogy minden per­cet ki kell használni a termelékeny­ség emelése érdekében. A „JÁDI“ SEGÉDMUNKÁS BRI­GÁD is a sztahanovista szint elé­résére tett vállalást, a legutóbbiak sotán 176 százalékot értek el. A „Duna“ kőműves brigád tagjai arra leitek vállalást, hogy megszilárdít­ják a munkafegyelmet, melyet a 10 perces mozgalom bevezetésével sike­rült is elérniök, a sztahanovista szint elérésében jelenleg 197 száza­lékra állnak. A „SÁMSON“ SEGÉDMUNKÁS BRIGÁD tagjai vállalták, hogy ak­kori !l 53 százalékos átlagteljesít­ményüket 165 százalékra emelik, amit 170 százalékra teljesítettek. A „MÁNDLI“ SZTAHANOVISTA ÁCSBRIGÁD vállalta, hogy 171 szá- zatékos átlagteljesítményét 180 szá­zalékra emeli amit 185 százalékra Bákemítszaic a Taxtilmíinéi A Textilmű legutóbb megtar­tott termelési aktíva értekezletén Kocsis Eraőné elvtársnő a Textil- mű oktató művezetője — felszó­lalásában — Rákosi elvtárs 60. születésnapja tísztelk-ítére béke- műszakot kezdeményezett. Válla­lást tett arra, hogy a bék<? mű sza­kot és a békeőrséget mind a bá­rom műszaknál megszervezi éa minden héten csütörtökön béke- műszakot lógnak tartani a tőbb- termelés érdekében. A békeisrű- sznk eredményét mindjárt a kö­veik sző napon értékelik és meg­állapítják a legjobb dolgozó ered­ményét, a legjobb műszak eredmé­nyéi. Az első békeműszakot a héten csütörtökön lógják megtartani, melyre máris készülnek a dolgo­zók, Kocsis elvtársnő is szervezi, ] hogy minden egyes dolgozó részt- I vegyen ebben. A többtermelés ér- ‘ dekében még egyéni békeőrséget szervezett. Kocsis elvtársnő egy­ben csatlakozott a „Termelj ma ícbbef, min} tegnap“ mozgalom­hoz, hogy ezzel is bebizonyítsák Rákosi eVfárs iránti szerei elüket és hálájukat, teljesíteni tudják Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett vállalásaikat. túl is teljesítettek, bevezették a Gazda-mozgalmat, mellyel máris eredményt értek el, a verseny so­rán bevezették a 10 perces mozgal­mat, kihasználnak minden percet a munkában, fegyelmezetten, odaadás­sal dolgoznak a minőségi munka követelményeinek betartásával. 156 százalék a 10 napi teljesítmény a sdgetvárimctti tégla gyárban A Szigetvári-úti téglagyárnál Szegíű Mihály 33 tagú íöldkit®r- melő brigádja vállalta Rákosi elv­társ 60. születésnapja tiszteletére, hogy az akkori 114 százalékos át­lagteljesítményüket 120 százalék­ra emelik. A legutóbbi kiértékelés szerint a legutóbbi Í0 napi tolj®' sifmenytik 156 százalékra emelke­dett, melyet a munka jobb meg­szervezésével, a munkaiegyelem megszilárdításával ériek el. A Textihnű-ppítkezps betonelőregyártó részlegének dolgozói is kit esznek magukért Torrn» János munkavezető jó munkájának eredményeként a* Deák mozgalom »zéfes körben elterjedt a Kaposvári Textilmű épíikezés be­tonelőregyártó részlegén. Úgy a fe­gyelem, anyagtakarékosság, mint a munkaerőískarékosság és a. műsza­ki feliételek biztosítása terén ko­moly eredményeket értek el. Torma János részlegén dolgozik a „Rigó“ brigád Horváth elvtárs vezetésével, ők szintén bekapcsolódtak a Deák- mozgalomba. Rákosi elvtárs születésnapjáról felajánlott 160 százalékot már jóval túlszárnyalták, eddig 193 százalékot értek el- Torma János munkavezetőt a bri­gád valamennyi tagja és az építke­zés betonelőregyártó részlegének va­lamennyi dolgozója szereti, megbe­csüli. Torma János munkájának ered­ménye az js, hogy a Fonoda épít­kezésénél a dolgozók 90 százaléka j bekapcsolódott a munkafegyelem megszilárdításáért indított mozga­lomba. Meglátszik ennek az eredmé­nye is. Állandóan foglalkozik a dolgozókkal. Felvilágosítja őket ar­ról, hogy milyen fontos számukra minél előbb felépíteni Közép-Európa egyik legnagyobb fonodáját Kapos­váron. Ismerteti a dolgozókkal a Deák-mozgalom jelentőségét. Szak­mai téren is komoly segítséget nyújt munkatársainak. Tapasztalatait, amelyeket a kő­műves szakmában 53 év alatt szerzett, átadja fiatalabb mim- kalácsainak. Munkájában a Deák-mozgalom még szélesebb körben való kiszél®- sítésében Kovács elvtárs a párt tit­kár, a szakszervezet, az iib. titkár és a műszaki vezetőség teljes oda­adással támogatják. Ennek eredményeként érték «1 azt, hogy a textilmíi építkezési betonelőre­gyártó részlegének dolgozói Rá­kosi elnláns 60-ik születésnapjá­ra tett felajánlásaikat már tel­jesítették, sőt túlteljesítették. Torma elvárs a Deák-mozgalom jelentőségét nemcsak közvetlen munkatársaival ismerteti. Nemrég beszélt a rádióban, ahol a Deák­mozgalommal kapcsolatos felajánlá­sokat ismertette. Azóta már külön­böző üzemek dolgozóitól kapott le­velet, amelyben megírták neki, ho,gy hallották hangját a rádióban és kö­szönik a hasznos tanácsait. Többen írtak arról, hogy csat­lakoznak a Deák mozgalomhoz. Torma elvtárs munkájának ame­lyet eddig végzett a Deák-mozga­lom minél szélesebb körben való kiszélesítéséért, komoly jelentősége van egész népgazdaságunk számá­ra. További jó és lelkes munkára van szükség azonban ahlhoz, hogy ezek az eredmények tartósak és Szi­lárdak legyenek. nulóból 2-3 elégtelen. Kisbajomban ahol 93-ból 19, Szabáson 115-ből 29, Csurgó I-ben 348 tanulóból 52 bukott meg. Az ellenkező végletbe esett a somogyszöbi iskola, ahol negyedévben 21 tanuló bukott meg, most félévben pedig mindössze egy tanuló kapott elégtelen osztályzatot. A kitűnők számában a negyedévi eredményekhez viszonyítva némi ja­vulás tapasztalható. Kitűnő rendű a megye tanulóinak 6.5 százalék*, j Van1 azonban olyan iskolánk U, j ahol a kitűnők száma csökkent, vagy ilyen egyáltalán nincs is. Pél-1 dául Kádpusztán sem kitűnő, sem j je Leslie odú tanuló egyetlen egy sem akadt. Érdemes megfigyelni Csö- köiy adatait. Itt a negyedévi 14 ki­tűnővel szemben 4 kitűnő, 19 jeles­sel szemben 9 jeles, 48 jő helyett 17 jó, 39 közepes helyett 48 köze­pes, 11 elégséges helyett 42 elégsé­ges, 11 elégtelen helyet! 19 elégte­len tanuló van most félévkor. Kb. ez az arány Felsősegesden is. Ez a lefelé való eltolódás együt­tesen számítva különösßn a barcsi, marcali és * tabi járás területén észlelhető. A megye területér« átlagosan megállapítható, hogy némi javulás mutatkozik * kitűnők és jelesek javára. Ezzel az eredménnyel azon­ban nem elégedhetünk ni g, ezt ál­landóan fokozni kell, mert a köze­pes és elégséges rendű tanulók áz összlétszám 4(8.5 százaiéi a és ba a bukásokat is ide számítjuk, ez a szám 58 százalékot tesz ki, ami, a tanulólétszámnak több mint a fele. A második félévben, tehát fokozni kell munkánkat, magunkévá kell tenni és meg kell valósítanunk a i közoki tásü yi minisztérium célki­tűzésé: a bukások számának csök­kentésé a kitűnő és jeles tanulók számának növelését. Mindazt nem liberális osztályzással érhetjük el, hanem kitartó és szívós munkával, fokozott önképzéssel és az órákra vs]ó gondosabb előkészületeinkkel, valamint az oktatás tartalmi mua- káját elmélyítő különböző formák (szakkör, korrepetálás, síb.) ered­ményesebbé 'tételével!. Várkonyi Imre. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom