Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK! SOMOGYI r A bolaevikok harca az újtípubű párt létrehozásáért Szorgalmazzuk a begyűjtési terv eiso negyedévi teljesítését A nagy koncert DL ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. SZERDA, 1952 FEBRUÁR 6. EMELJÜK ÁLLATTENYÉSZTÉSI MUNKÁNK SZÍNVONALÁT Amit vállaltak^ teljesítik is üzemein dolgozói Népgazdaságunk szempontjából állatiényésztésünk fejlesztése rend­kívül nagyjelentőségű. A mezőgaz­daságiján a fejlett módszerek alkal­mazása, mezőgazdasági termékek hozamának növelése, fejlett állatte­nyésztés nélkül nem lehet teljes ér­tékű. A szántóföldi termelés és az állattenyésztés között szerves elsza­kíthatatlan kapcsolat áll fenn, egyik wra fejlődhet megfelelően a másik nélkül. Az állattenyésztés a lakos­ság élelmezésének a legértékesebb termékeit a húst, zsírt, tejel, vala­mint könnyűipar nyersanyagát, a bőrt és gyapjút, állattenyésztésünk szolgáltatja. Az állattenyésztésben a szántóföldekről betakarított minden melléktermék és széna élelmezési termékként hússá, zsírrá, tejjé ala­kul át, ame'leti istállótrágyát szol. gáltat, amivel a szántóföldek terme­lékenységét növeljük, Mindezek iga- ■zoljíák, hogy ar, állattenyésztésnek népgazdaságunk szempontjából rendkívül komoly jelentősége van. Megyénkben is az álla [tenyészté­sünk színvonala a második világ­háború következtében úgy mennyi­ségileg. mind minőségileg erősen leromlott. Állatállományunk egész­sége« fejlődését a felszabadulás utáni években beállott aszályos évek alatti gyenge takarmánytermés >s akadályozta. A hároméves terv idő­szakában. az ötéves terv e!ső évében pártunk és kormányzatunk, a. mun­kásosztályunk támogatása. -\ Szov­jetunió gazdag tapasztalatai, nem utolsó sorban állami gazdaságaink, teemelőtcsoportjamk és dolgozó pa­rasztságunk lelkes és odaadó mun kája eredményeként megyénk állat- állománya jelentős mértékben meg­növekedett. Ma már elmondhatjuk. hogy a fasiszta háború által tönkre­tett állatállományt pótoltuk és most már rátérhetünk a mennyiségi sza­porítás mellett a minőségi fejlesz­tésre is. Sok termelőszövetkezeti csoport, állami gazdaság, e téren igen jő eredményt értek el. De mint Rákosi elvtárs mondta, még igen sok tennivaló van ezen a téren me­gyénkben is' a .felszabadulás utáni években, egészen a legutóbbi időkig az állattenyésztés kérdése háttérbe szorult, a növénytermesztés és az egyéb mezőgazdasági feladatok mel­lett. Éppen azért Rákosi elvtárs figyelmeztetése ezen a téren a mi megyénkre is vonatkozik. Az elkö­vetkezendő időben egyre nagyobb feladatokat kell megoldani Állattenyésztési tervünk teljesítése szükségessé teszi, hogy termelőcso- partjmnk óv állami gazdaságaink mellett a: egyéni dolgozó parasztok is fokozzák ez irányú tevékenysé­güket. Kormányzatunk minden le­hetőséget megad, hogy dolgozó pa­rasztjaink valóban fejleszteni tudják 3 sokat jövedelmező állattenyész­tésüket. Hatalmas jelentőségű ilyen szempontból, hogy lehetőséget kap­tak borjúnevelési szerződéskötésre. Dolgozó parasztságunk nagyrésze meg is értette ennek a nagyjelentő­ségű állami támogatásnak jelentő­ségét és már megyénkben többszáz dolgozó paraszt kapcsolódik be a tervszerű állattenyésztésbe. Községi tanácsaink egy része e téren sok M#K*Zséggel küzdött a múlt évben, sök esetben a tapasztalat hiánya, gyakorlatlanság az állattenyésztési ■aunka jelentőségének a lebecsülése akadályozta a község len-teljesítését. Tanácsaink elmulasztották a kellé) ellenőrzést így nem ellenőrizték. hegy a gazdák a tervbeveit időben fedeztetik-e tehenüket. Hiányossá­gok voltak az apaállatok takarmá­nyozása térén is. Számos községi ta­nácsunk nem gondoskodott, kellő mennyiségű takarmányról és így előfordult, hogy 1—2 hónapig nem volt takarmánya az -apaállatnak, nyilvánvaló, hogy ezáltal csökkent a termékenyülés is. Ott azonban, ahol tanácsaink nagyobb figyelmet fordítottak a minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtására, ahol tisztelet, ben tartották a dolgozó nép élte­kéiben hozott törvényt, ott az ered­mény sem .maradt el. Ilyen községek Homokszentgyörgy, Balatonlelle, pa- lostfa, Dráva szentes, . BaJalonszent- györgy, öreglak, -amely községek teljesítették 1951. évi állattenyész­tési tervüket. Kiemelkedő, eredményt ért el Kéühely, Kisgyalá-n községek, ezeknek a községeknek a példája igazolja, hogy ahol dolgozó paraszt­ságunkkal tudatosították az állatte­nyésztési terv jelentőségét, dolgozó parasztságunk tevékenyen támogat­ta is ®zt. A minisztertanács hatá­rozatát az egyéni dolgozó parasztok állattenyésztési terv teljesítése mel­lett nagy súlyt helyez állami gaz­daságaink, termelőcsoportjaink, ál­lattenyésztésének fejlesztéséle. Me­gyénk termelő csoport jutna k egy ré­sze kiváló eredményeket ért el ezen « téren. A balatonszemesi ..Dózsa“ terme, lőcsoporl, melynek 1951. év elején a sertésállománya mindössze 210 da­rab volt, a gondos állattenyésztői munka, az állattenyésztési terv .je­lentőségének felismerése eredménye­ként, ez a szám az év végére 249-j*e növekedett. A halai, onöszödi ,Aörös Csillúg“ éveleji 21 darabról az év végére 34 darabra növelte. Kiváló eredményt ért el a barcsi járásban a kastélyosdombói ,,Felszabadulás“ termelőszövetkezet, mely 12 dara­bos éveleji szarvasmarha állomá­nyát az- év végére 42 darabra emel­te, emellett nagy gondot fordítottak a tejtermelésre és az év- eleji fejési átlagát megkétszerezte, jelenleg 9.5 liter a fejési átlag, de jelentős ered­ményt ériek el a hizlalásnál is, a tervbeveit 250 da mb helyett 318 darabot hizlaltak meg. Ugyanilyen fejlődést tapasztalunk a répáspusz- ,’>ai. rádipusztai termelőcsoportokná] is. Ezek a kiváló eredmények n nagyüzemi állattenyésztés kiváló le­hetőségeit igazolják és azt, hogy termelőcsoport jaink mindinkább kezdik kihasználni az állattenyésztés .[erén fennálló lehetőségeket, mind­inkább kezd érvényre jutni a mi­nisztertanács határozat-a az állatte­nyésztés fe jlesztéséről. Term élcso­portjaink nagy része azonban bű­nös mulasztási követett el -«ezen a téren. Nem használták ki az állam által nyújtott lehetőségeket. Így tör­tént meg, hogy a szőllősgyöröki ter­melőcsoport a részére juttatott te­hén-törzset könnyelműségből nem fogadták el, vagy a Somogyndvar- helvi ,,Adv Endre“ ,termelőcsoport, ahonnan a sertéseket a rossz gondo­zás, takarmányozás miatt el kellett szállítani. Az ilyen termelőcsoper- tok nagyban •, lerontották a t*r- melöcsoportók állattenyésztési terv teljesítését. Ez onnan adódik, hogy termelöcsoport.jaink túlnyomó rész* nem ismerte fel uz állattenyésztést, másodrendű .kérdésnek tartotta, ál­latállományaik részére nem biztosí­tottak megfelelő helyiséget, kellé mennyiségű takarmányt, nem alkal­mazták bátmn és merészen az élen­járó szcívjet módszereket. Csupán néhány csoportot találunk, ahol be vezették az egyedi -takarmányozást, a háromszori fejest, mindebből tor. mészetesen az következik, hogv nemcsak a fejlesztés terén maradtak el csoport jaink, hanem komoly ‘hiá­nyosság van az állati termékek, el­sősorban a tejhozam növelése terén is. A minisztertanács határozata megszabja, hogy az évi tejhozamot a zsírtartalom fokozása mellett or­szágosan átlagban 1951-ben 200 li­terre, 1952-ben további 200 literrel kell emelni. Ezen -belül a termelő­szövetkezeteknek 1951-ben 2300, 1952-ben pedig 2500 liter évi átla­gos tejhozamoit kép tehenenként elérniük. Mindebből az következik, hogy állattenyésztési tervünk máso­dik esztendeje még nagyobb köve­telményeket állít termelőcsoport­jaink elé, d# ugyanezt elmondhat­juk állami gazdaságainkra is me­lyek -az 1951. évi állattenyésztés: tervük teljesítésében általában jó eredményt értek el. Az állattenyész­tési munka értékelésénél nTyáJlapi1- hatjuk, hogy Szilárd alapunk, széles lehetőségeink vannak a termelé­kenység növelése terén, különösen a termelőszövetkezetek, állami gaz­daságaink vonalcin. Egész sor szép példát tudunk erre felhozni a répás- pusztai, kastélyosdombói termelő- szövetkezeiben, vagy a barcsi, ba- latonujhelyj és számos állami gaz­daságban, ahol az állattenyésztési dolgozók a szovjet tapasztalatok felhasználásával országos hírű ered- ményt ériek el az állattenyésztés, a termelékenység növelése terén. Mindezek azt bizonyítják, hogy dol­gozóink ma már nemcsak azért dol­goznak, hogy fizetést kapjanak, ha- nem azért is, hogy jó munkájukkal elősegítsék állattenyésztési tervünk teljesítését, magukénak érzik a ter­vet. Az 1952. évi állattenyésztési terv végrehajtásánál vezetőinknek fokozott mértékben támaszkodni kell ezekre a dolgozókra, de egyben szélesíteni kell ezek táborát is. Fokozott mértékben be kell vonni ebbe a munkába a szakembereket is. akiknek az eddiginél sokkal több segítséget kell nyújtani -az ál­lattenyésztés gyakorlati dolgozók­nak, Vezetők feladata, hogy a helyes kezdetiben táján kis eredménynek látszó kezdeményezést karolják fel és segítsék annak megvalósítását. Szélesítsék ki az állattenyésztés vo­nalán kibontakozó yersenymozgal- mat. mely egyik biztosítéka az ál­lattenyésztés mennyiségi és -minő­ségi növelésének. "Mindezek mellett azonban egy pillanatra sem feled­kezzenek meg az ellenség * téren folytatott tevékenységéről. Nem egy eset. igazolja, hogy az ellenség is err« a területre összpontosítja mun­káját, bizonyítják ezt megyénkben előforduló feketevágások is. Taná­csainknak, de különösen pártszer- vízete-nknek az elkövetkezendő idő­ben fokozott figyelmet kell. hogy fordítsanak az állattenyésztési terv végrehajtására. Le kell leplezni minden.--olyan tevékenységet, mely gátolja állattenyésztési tervünk vég­rehajtását. Jk Pár (ok tatái» Háxa közleménye Február 6-án, ma est* * Párt oki):tás Házában előadási tartunk a „Kulfúr-agítációs munka új módszeréről“ címmel. Az előadáson vegyenek részt párt, DISZ, tanács, tömegszerve­zeti kulíúríelelősök, üzemi kulfúr felelősök, kultúrotthon-vezefők és kultúrakíívák. Előadó Szálai Béla elv'iárs. Üzemeink dolgozói lelkesen tel­jesítik Rákosi elv társ 60. születése A Kaposvári T közül sokan tettek vállalást Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. A vál­lalás napjától kezdve lelkesen ha­ladt a teljesítés is. A kiértékelés szerint ez idáig már TI dolgozó, köztük fial to­lok és női dolgozóik teljesítették is vállalásaikat, 26 dolgozó bekapcsolódott a Naza­rova-mozgalomba és azáltal ér e! kiváló eredményt. Nagy József an­nakidején vállalta, hogy a megyé­ben a tejibegyüjtés terén 10 száza­lékos emelkedést ér el ,a decemberi eredményhez viszonyítva. Nagy Jó­zsef vállalását teljesítette, eleget telt Rákosi elvtársnak tett Ígéreté­nek. Kovács György villanyszerelő vállalta, hogy egy darab centrifu­gált kijavít, válla'ásái ő is teljesí­tette. Bra.ndúnovics István minőségi vállalásét teljesítette A kaposvár dolgozói is nap minit nap kiváló teljesítményeredményt két érnek el Rákosi elv ars 60. születésnap jár;, tett vállalásaik teljesítésé­ben. TilrrjJin György finomítói la­katos a finomító kocsik csapá­gyainak karbantartásánál váHaLíu, hogy teljesítményét 106 százalékra emeli, ezt a válLlást túlteljesítet­te, mert a teljesítményeredménye elére a 116 százalékú:. Écsi László gépészmérnök és Nagy Géza gé pésztechnikus vállalták, hogy a dan bbérez.ést széleskörűen alkal­mazzák a nyersgyárban. Ennek fel­tételeit, a munkák jobb megszer-' verését, a munkaidő teljes kihasz­nálását, a munkafegyelem meg­szilárdítását biztosítják. A válla lásaík teljesítése szép eredménye­napjának tiszteletére tett válla­lásaikat. íjüzem dolgozói Már most a tejszín pasztörizálását 96 celsius fokon végzi úgy, ahogy azt vállalta. Teljesítette vállalását Károlyi Ilona is, aki a munkafe­gyelem megszilárdít ásóra tett vál­lalást és azóta a munkatársait meg­győző munkával a munkafegyelem megszilárdítására serkentette. Rúzsa Margit is teljesítette az anyaytakn- rékossági vállalását. Kiemelkedő vállalását jól teljesíti Szűcs Lajos, akj vállalta, hogy március 6-ra a második telepen a kazár.,házat és az egyes telepen a portásszoba kija­vítását, meszelését elvégzi. Vállalá­sát rövid időn belül teljesíteni fogja. A tejüzem többi dolgozói is, akik vállalást ítéltek szeretett ve­zérünk, Rákosi elvtárs 60. születés­napjára, jól teljesítik vállalásaikat és azót-a a termelés is jóval emel­kedett. * Cukorgyár kef hoz mega után. Már eddig tel­jesen felszámolták a lazaságokat, beveze tték a 10 perces mozgalmat és állandóan ellenőrzik a folyó munkákat, zz igazolatlan mulasz- fókkel már több esetben a tör­vényadta jogokkal járlak el és en­nek eredményeként az ő részle­güknél megszilárdult a munkafe- gycíim, T) kács József a finomítói serleges felvonó karbantartásánál 105 százalékos vállalását 118.4 százalékra teljesített®. Deák Ist­ván ű finomítói kocsik barbanfar- íásánál dolgozik, ahol elérte a 119.5 száz lékot. Hasonló szép eredmé nyekef érnek el a cukorgyár többi dolgozói is Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapjára tett vállalásaik telje­sítésében. A kaposvári vasút fűtőházánál minden dolgozó telt vállalást, sen­ki sem maradt ebből lei. Vállaláso­kat tellek a munkafegyelem meg­szilárdítására, a minőségi munká­ra,, nagyobb teljesítmény elérésé­re, anyagtakarékcsságria, ?. terv határidő előt.í teljesítésére. Egy- egy dolgozó több vállalást is tet‘, így az összes vállalások száma 420-ra emelkedett. Szép vállalásokat ettek az ifik és a női dolgozók. Kristóf István sztahanovista mozdonyvezető és Horváth II. János sztahánovisfa fütő vá’lalák, hogy a mozdony ki­lométer tervüket 10 százalékkal túlteljesítik és 2 százalékos szén- megtakarítást érnek el a tervhez viszonyítva. A kiértékelés azt bi­zonyítja, hogy máris jelentősén túl- teljesí ik a vállalásaikat. A moz­dony kilométer-tervüket 12 száza­lékkal túlteljesítették, a szénmeg- takaríás terén is 3 százalékos megtakarítás; értek el. Erdélyi Jó­zsef szt-ahánovista mozdonyvezető és Horvá'h III- János fűtő vállalá­sukat ezideíg jól teljesítik, szén- íregtakarí'.ásnál 3 és fél százalékos eredményt értek el. a mozdonyja- ríjási költség csökkentésénél is 35 százalékos eredményt ériek el. Buz.sáki István sztahanovista mofoTvczeíő arra +e(it válla­lást, hogy a motor kilométer- tervét, 5 százalékkal túltelje­sít í és 3 százalékos gázolaj- megtakrrítást ér el. Vállalását úgy ;eljesífi, hogy a mo- *or kilométer-tervét 8 százalékkal teljesítette túk az olaj megtakrrí jásnál pedig a 3 százalék helyett 10 száza­lékos megtakarításé érj el. Fábián István mozdonylakatos vállalta, hogy 120 százalékról 125 százalékra emeli teljesítményét, Vállalásá; túlteljesítette, merj 130 százalékos eredményt ért el, emel­lett munkamódszerét átadta egy fiatal do’gozónak és minőségi mun­kái végzett. Riskó Sándor moz­donylakatos azt vállalta, hogy 119 százalékról 122 százalékra emeli teljesítményét, melyet 126 száza­lékra teljesített. Varga István ifi mozdonyLakafos 114 százalékról 117 százalékra emeli teljesítmé­nyét, ezt így vállalta, te'jesítmé- nye azonban elérte a 125 százalé­kot- Bazso István ifi szénszerelő 150 százalékos vállalását 153 szá­zalékra teljesítette. Falusi István szénszerelő 142 százalékos vállalá­sál 156 százalékra teljesítette. A kocsijavító brigád úgy, ahogy azt vállalta, szép eredményeket ér el az anyagtakarékosság terén és a napon a beállított kocsikat meg­javítják és a forgalomnak átadják, ezzel is hozzájárulnak a kocsífor- duió meggyorsításához. Az Államvasutak közli, thoyy hóakadályok miatt a vonatfor­galom a következő vonal részeken szünetel: Tűrje—Balatonszentgyörgy Répcevis—Sárvár—IZalabér, Za-la­szentiván—Kisfaludpuszta, Szóm­ba ihely—R um, Mcsztegnyö—-So- mogyszob, Kaposvár—'Barcs, Ka­posvár—Siótfok, Polgárdi—Csajág, Komárom—-Kisbér, Mór—Puszta- vám, Bodajlc—-Balinka, Hajmáskér- Vesz-préna külső, Szénig ál-—Városlőd, Veszprémvarsány—Alsóörs és Pápa- Kqrnye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom