Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-06 / 30. szám

SOMOGYI mmaastsBo^nM NÉPLAP SZERDA, 1952 FEBRUÁR é, PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ A BOLSEVÍKOK HARCA AZ ÚJTfPUSÚ PÁRT LÉTREHOZÁSÁÉRT 4 Tito-fasiszták és a katolikus klérus szövetsége A Vatikán jugoszláviai ügynök­sége: a katolikus klérus és Tito fasiszia klikkje már régen eyy gaz­dának — az angol-amerikai impe­rializmusnak — szolgálatában áll­nak. A klérus odaadóan segíti n titó'slákat abban, hogy meghosszab­bítsák népellenes uralmukat. E cél érdekében a püspöki 'kar kiadta az utasítást a lelkészeknek, szítsanak faji, nemzetiségi és vallási gyűlöle­tet Jugoszlávia népei között, hogv ezzel megtörjék a forradalmi -egysé­get. A tiitó’sták természetesen megkí­sérlik véka alá rejteni szoros együttműködésüket a katolikus klé- ms vezetőivel, a tények azonban leleplezik őket. A ti;óisták és a Va­tikán jugoszláviai ügynöksége kö­zölt az együttműködést a legfénye­sebben bizonyítja, hogy a súlyos népellenes bűneiért elítéli Sztepinac usztasa érseket a titóisták washing­toni utasításra kiengedték a börtön­ből, ahol pedig olyan életet bizto­sítottak számára, amelyre — mint Szíepanie maga mondotta — sém­in ;képpen sem panaszkodhat. A katolikus klérus vezetői a titó­isták segítségével felújították a dol­gozók kizsákmányolásának régi formáit. Sok kolostor egyszerűen visszaveszi a földet, amelyet a pa­rasztok a földreform idején kap­tak. A kolostorok elöljárói egymás­sal versenyeznek a dolgozó parasz­tok k zsákmányolásában. így pél­dául a Tito-banda segítségével arra kényszerítik a dolgozó parasztoka1., hogy a még tulajdonukban lévő volt egyházi földek után kártérítésként haszon járadékot fizessenek az egy­háznak. Ugyanakkor, amikor a katolikus klérus vezetői mindenben kiszol­gálják lakájtársaikat: a titő:stákat, az alsópapság egy része, amely látja a nép nyomorúságát, a dolgozók oldalán ál'l. Ezek esryiitt harcolnak a jugoszláviai népekkel a titóisták kizsákmányoló, háborús politikája ellen. A koreai-kíiai küldöttség újabb javaslata a hadifoglyok Siazabocsátása érdekében A 4. napirendi ponttal foglalkozó nlb:zottság 52 ülést tartott. A ko­reai-kínai küldöttség az első üléstől kezdve azért az elvért küzdött, hogy a fegyverszünet hatálybalépése után mindkét fél bocsássa szabadon és telepítse haza az összes hadifoglyo­kat. Az amerikaiak ezeknek a helyes elvi javaslatoknak megvitatása he­lyett mindenféle hamis jogcímet felhasználtak a megbeszélések hát­ráltatására. M'nthogy az amerikaiak észsze­rűden követelései miatt tárgyalá­sok eddig nem hoztak eredményt, a koreai-kinai küldöttség, engedve a népek békevágyának, s hegy el­hárítsa az útból az amerikaiak állal támasztott nehézségeket, feb­ruár 3-án újabb javaslatot terjesz­tett elő. Ez a javaslat helyt ad az amerikai követelésekben fellelhető észszerű szempontoknak, de ^uta­sítja az amerikaiak alaptalan kö­veteléseit. A javas lat szövege a következő: 1. Mindkét fél megegyezik abban, hogy mihelyt a küldöttségek aláír­ták a fegyverszüneti egyezményt és az érvénybe lép, haladéktalanul szoiba- don bocsátja és hazatelepíti a gon­dozása alaíl átló összes hadiifoQltjo- ■kat. 2. Mindkét fél megegyezik abban: biztosítja, hogg hadifogságból insz- szalért katonai személyei a békés életben helyezkednek el és neon vesznek többé részt sémit gén hábo­rús cselekményben. 15. Mindkét fél megegyezik abban, hogy a hazatelepítés során elsőbb- séget biztosit a súlyosan sebesült ás a súlyos beteg hadifoglyoknak, továbbá, hogy — amennyiben lehet­séges — a fentemlíte'lt hadifoglyok­kal együtt telepíti haza az elfogott egészségügyi személyzetet is úgy, hogy az elkísérhesse és útközben gondozhassa a súlyosan sebesült és súlyos beteg személyeket. 4 Mindkét fél megegyezik abban, hogy — a 3. pontban kimondott elsőbbséget élvező személyek után — a fegyverszüneti egyezmény alá­írásától és érvénybelépésétől számí­tott egy hónapon belül egymásutánt csoportokban hazatelepíti a gondo­zása alatt álló összes hadifoglyokat­5. Mindkét fél megegyezik abban, hogy a demiütarizált övezeten be­lül fekvő Panmindzsont jelöli ki a hadifoglyok átadásának helyéül. 6. Mindkét fél megegyezik abban: a fegyverszüneti egyezmény aláírá­sa és hatálybalépése után haladék­talanul három-három törzstisztből álló bizottságot nevez ki a hadifog­lyok hazai!elff pitésénck lebonydítá- sára. Ez a bizottság a fegyverszü­neti egyezménynek a hadifoglyok hazatelepítéséről szóló intézkedéseit. Ha ez a bizottság feladatával kap­csolatos bármely kérdésben nem tud megállapodásra jutni, azonnal' köteles a kérdést döntés céljából a fegyverszüneti bizottság elé terjesz­teni A hadifoglyok haza,telepítésével megbízott bizottságnak a fegyver­szüneti bizottság székhelye közelé­ben kell tartózkodnia. 7. Mindkét fél megegyezik abban, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása és hatálybalépése után ha­ladéktalanul felkéri a Nemzetközi Vöröskereszt, a Koreai Népi Demo- krat'kus Köztársaság Vöröskereszt Társasága, és a Kinai Népköztársa­ság Vöröskereszt Társasága képvi­selőit, hogy alakítsanak közös látót- gató csoportot, amely felkeresi ° két fél hadifogoly'áboratit és azon a helyen, ahol a hadifoglyok átadá­sának meg kell történnie, segédke­zik a hadifoglyok hazatelopítésének munkájában. 8. M'ndkét fél megegyezik abban, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása és hatálybalépése után a lehető leghamarabb vagy legkésőbb 10 napon belül, amennyire lehetsé­ges, .a másik föl tudomására hozza a. hadifogság ideje alatt meghalt ha­difoglyok nevét, nemzetiségét és a személyükkel kapcsolatos összes adatokat. 9. Mindkét fél megegyezik abban, a fegvversz'üiietj egyezmény aláírása és hatálybalépése után támogatja a háború következtében hontalanná vált polgári személyeket abban, hogy hazatérhessenek és folytathas­sák ibékés életmódjukat. a) Az ENSZ fegyveres erői enge­délyezzék és támogassák azoknak n polgári személyeknek hazatérését, akik a múltban az érvényes katonai demarkációs vonaltól északra lak­lak, de akiket a fegyverszüneti egvezménv aláírása és hatálybalépé­se eiőtt ettől a vonaltól délre telepí­tettek. A koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek engedélyez­zék és támogassák azoknak a pol^ gári személyeknek hazatérését, akik a múltban az érvényes katonai de­markációs vonaltól délre laktak, de akiket a fegyverszüneti egyezmény Aláírása és hatálybalépése előtt ettől n vonaltól északra telepítettek. b) A két fél főparancsnokai tegye­nek meg mindent, hogy az ellenőr­zésük alatt álló területeken Széles körben ismertessék a fenti megálla­podás .tartalmát és nyújtsanak segít­séget az ellenőrzésük alatt álló terü­letek polgári közigazgatásának ab­ban. hogy az a fentemlílett haza­térni akaró polgári személyeknek minden szükséges tájékoztatást és támogatá s t megad’hasson. c) A fegyverszüneti egyezmény •aláírása. és hatálybalépése után mindkét fél haladéktalanul nevez­zen ki két-'két törzstisztből álló bi­zottságot a hontalan polgári sze­mélyek hazatérésének támogatására. Ez a bizottság — a fegyverszüneti bizottság ellenőrzése és vezetése alatt, — foglalkozzék a fentemlRett hazatérni akaró pólgári személyek támogatásával kapcsolatos kérdé­sekkel — úgy, hogy azok a polgári személyek áthaladhassanak a demi- litarizált övezeten — valamint min­den más idetartozó problémával. Abban az esetben, ha ez a bizott­ság feladatával kapcsolatos bármely kérdésben nem tud megállapodásra jutni, azonnal köteles a kérdést döntés céljából a fegyverszüneti bi­zottság elé terjeszteni. A hontalan Személyek hazatérését támogató bi­zottság tartózkodjék a fegyverszü­neti 'bizottság székhelye közelébeif. A 3. napirendi pontról tanácsko­zó vezérkari tisztek nézeteltérései a mögöttes területeken kijelölt be­lépő állomások kijelölésével kapcso­latosak. A koreai-kínai küldöttség javaslata szerint a fegyverszünet tartama alatt havonta 25 ezer em­bernél többet nem szállíthatnak Koreába és mindössze hat belépő- állomást kell kijelölni. Az ameri­kaiak azt követelik, hogv a ieváli- iható személyek számát 75 ezerben és a belépő állomások számát 12- ben állapítsák meg. Az amerikai 'küldöttség vezetője javasolta, hogy a 3. és 4. napirend pont megvitatásával egyidőben kezd jék meg a vitát az 5. napirendi pont fölött is. Nam ír tábornok, a ko reai-kinai küldöttség vezetője hozzá­járult ehhez a javaslathoz. Ridgwayt utasították, hogy 'halo­gassa a tárgyalásokat. A De Waar- herd londoni értesülése szerint IVdg- vvay tábornok az USA külügyminisz­terétől értesítést kapott, hogy a ko­reai konfliktus békés rendezése ,,egyelőre nem kívánatos“. A John Foster Dulles által Riclgwav-hez juttatott utasítás ezt a cinikus megjegyzést is tartalmazza: ,,A ko­reai békekötés egyszeriben enyhí­tené a nemzetközi feszültséget. Ez befolyásolná Nyugat-Németország újraf elf egy vérzését, a nyugateurópai és japán fegyverkezési programúi teljesítését. 30 éve alkalmaznak repülőgépeket a szovjet mezőgazdaságban Zsavoronkov légügyi marsall, a polgári légiflot.ta főigazgatásának vezetője laptudósító előtt elmon­dod a, hogy 30 esztendeje alkal­maznak repülőgépeket a szovjet mezőgazdaságban. * Az ország különböző részeiben repülőgépek segítségével harcol­tak a sáskák ellen, az erdőket pusztító kártevők ellen, a malária- szúnyog kiirtásáért. Repülőgépeken használnak fel a mezőgazdasági kártevők elleni küzdelemre, mű­trágyázásra, a repülők levegőből vetik a szakiszault a futóbomok megkötésére, naposcsibéket szállí­tanak a baremfitenyész ő telepek számára, méheket a kolhozok mé­hesei, ivadékaira lakat a halasta­vak számára. Az utóbbi években hétszeresére nőtt az a cukorréoavetés erület, amelyen repülőgépekkel védekez­nek a kártevők ellen. Tovább tart as ellentét as olass keresstény- demokrata pártban De Gisperi elhatárpzása, hogy Pella költségvetési minisz' érj meg­bízza a kincstárügyi teendők ellá­tásával, újra felszító ta az eilenté- ‘eket az Olasz Keresztény Demo­krata Pártban. De Gasperi a legutóbbi bizalmas szavazás során csak úgy tud a pártja egységét megóvni, hogy megígérte: eltekint Pella kineve­zésétől, 24 óra múlva De Gasperi megszegte ezj- az igére et, ami óriási felháborodást keltett a párt­ban. Gronchi házelnök körül sem csillapodtak le a villongások. To­vábbra is hírek keringenek Gron­chi lemondásáról. Sztrájk hírek Olaszországban a Terni-i acél- kombinát 12.000 munkása szomba­ton egy órára felfüggesztette a munkát, tiltakozásul kétszáz mun­kás elbocsátása ellen. ® Szardínia szigetén a sulcisi szén- medence munkásai 24 órás figye.- mez'ető sztrájkkal adtak nyosnaté- kot bérköveteléseiknek. * A Pesaro melletti perjjcaroi bar naszénbányák munkásai 24 órás fi­gyelmeztető sztrájkot tartottak. Hétfőn reggel megkezdődő t a pes- c?rai bányák 1200 bányászának 48 órás sztrájkja. C Az Evening Times jelenti, hogy a nyuga‘pendzsabi iskolák körül­belül 16.000 pedogóguisa ■— a mun- kav'szonyok megjavítását követel ve sztrájkba lépett. Az 1905-ös forradalom bukása ufán a mensevik.ek arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy az Oroszországi Szocialista Munkás­párt meglévő szerveze ét likvi­dálják és a legalitás keretén be­iül valami formátlan egyesüléssel helyettesítsék, még abban az eset­ben is, ha ez a legalitás a párt programmjának, taktikájának és hagyományainak a megtagadásá­ba kerül. Trockij minden alapvető kérdés­ben a mens,évik likvidátorokat tá­mogatta, noha ő magát frakción kívülinek igyekezett fel öntetni. Trockij likvi'dátori álláspontját a békítgetés álarcával akarta leplez­ni. A 1 rock isták csoportja volt a cen rizmus tenyésztője. Sztálin elvtárs a centrizmusról a követke­zőket mondja: ,;A cen'rizmus politikai fogalom. Ideológiája az : Ikaltn-ozkcdás ideológiája, mely a prole:árér­dek eket alárendeli a kispolgár­ság érdekeinek egy közös pár­ton belül. A leninizmus számá­ra ez az ideológia idegen és el­lenséges.“ 1912-ben Trockij az összes bol­sevik-ellenes csoportokból úgyne­vezett „augusztusi blokkot" ala­kított, amely a valóságban bolse­vik-ellenes blokk volt, célja a párt megsemmisítése volt- Az „augusztusi blokknak” az el­lensúlyozására alakították meg a bolsevikok Lenin elv társsal az élen és néhány pártot akaró men- sevlk Plecháncvval az élen a párt­blokkot. Plechánov bár sok kér­désben a mensevikek mellett fog­lalt állási, mégis élesen elhatárol­ta magát az „augusztusi blokktól". Elítélte a mensevikiek likvidátori állá&ponfját, akik a párt megsem­misítését akarták és keres e a megegyezést a bolsevikokkaí a párt megmentéséért. A bosevíkoknak így sikerült elérniük azt, hogy fokozatosan ki- szorí sák a likvidátorokat a meg­maradt legális szervezetekből és egy sor mensevik munkásszerveze­tet megnyerjenek maguknak, pl. JekatjerinoszLáv síb. A bolsevikok továbbra is en­gesztelhetetlenül foly attak harcu­kat a likvidátorok és az o'zovis- ták ellen. A legfontosabb feladat­nak tar ották, hogy megmentsék és megerősítsék a pártot, ezt főleg azzal akarfák elérni, hogy a legá­lis és illegális munkát jól össze­kapcsolják. A likvidátorok és az otzovis- ták elleni harc olyan felada ot állí­tott a bolsevikok elé, hogy egy önálló bolsevik pártiba tömörülje­nek. Ez szükséges volt főleg azért, hogy a munkásosztály erőit egybe ömörítsék a forradalom újabb fel­lendülésének szakaszára. A bolsevikok. és a mensevikek közötti szakítás elkerülhetetlenné vált, mert egy párton belül a bol­sevikeknek erkölcsi felelősséget kellett, hogy váraljának a mense­vikek viselkedéséért, viszont a bol­sevik ok ezt nem vállalhatták, mert egyet jelentet: volna a munkás- osztály elárulásával. A mensevikekkel való végleges szakífás fontos politikai feladat­ként állt a bolsevikok elő t. A legfontosabb feladatinak tartották, hogy egy újtípusú pártot alakítsa­nak, olyan új pártot, amely teljes egészében különbözik a nyugati országokban lévő szociáldemokra­ta pártoktól, amely mlndeniajti opportunizmustól mentes, olyan pártot akartak, amely végleges győzelemre tudja vezetni a prole- táriátus harcait, amely alkalmas arra, hogy mintaképül szolgáljon mindazok számára, akik igazi for­radalmi marxista pártot akarnak létrehozni. Ezzel ellentétben valamennyi beisev k-ellenes csoport olyan pár­tot akart létrehozni Oroszország­ban, amely a nyugateurópai gzo- ciáldemokra'a pártok alapján épül fel. Ezek a nyugati pártok nem voltak forradalmi marxista párfok, nem is akartak forradalmat, csu­dán pari-menti harcokra szorít­koztak, úgy képzel ék, hogy a szo­cializmusba békés úton is bele le­het nőni, ezért megegyeztek a burzsoáziával, elárulták a forra­dalom ügyét.. Ezek a nyug-teuró- pai szociáldemokrata pártok En­gels halála ó a a „szociális reíor- inok„ pártjává alakú tsk át. A bol­sevikek iát ák, hogy ilyen párt nem kénes a proletariátust a vég­ső győzelemig elvezetni. Az újtípusú fon da nii párj- lét­rehozásának előfeltételei véglege­sen megéEak már Oroszországban. A bolsevikek, már a régi „Iszkra" előkészítése óta ilyen párt. létre­hozásáén dolgoztak. Ebben az elő­készítő munkában dön 5 Szerepűk volt Len n elvtárs müveinek. A „Mi a teendő” című könyvé­ben, — amely 1902 márciusában jelent meg Lenin elvtárs meg­teremtette a pár, ideológiai alap­jait. Az „Egy lépés előre, két lé­pés hátra" című könyvében — amely 1904 májusában jelen: meg — lefektet e a párt szervezeti fel­építését. A „Szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus for­radalomban" című müvében -— amely 1905 júliusában jelent meg — lefektette a párt taktikáját Vé­gül Lenin elvtárs 1909-ben meg­írta a „Materializmus és eropirio- kriticizmus" című könyvét, mely a párt az elméleti előkészítője volt­Ilyen körülmények köző t a bol­sevikek. önálló párttá való alaku­lása teljesen megérett feladat volt. Prágában 1912 januárjában tar- íot a a párt a VI. roszágos konfe­renciáját. A konferencia megálla­pította, hogy Oroszországba a munkásmozgalom fellendülése újra kezdetét vette. A szociá’demokra- a munkások között mindenütt erélyes munka folyik a szociálde­mokrata szervezetek és csoportok megerősítéséért. A konferencia megálllapította, hogy helyes volt a bolsevikok fak­ikáia a visszavonulás időszakában az, hogy az illegális munkát a le­gális munkával különböző munkás­egyletekben összekapcsolták. A prágai konferecián megvá- Lszlották a párt Központi Bizott­ságát, melynek tagjául beválaszto­tok, Lenin, Sztálin, OrdzsonikxJze, Szverdlov elv-társakat- (Sztálin és Szverdiov elvtársak ebben az idő­ben száműzetésben voltak.) A for­radalmi munka vezetésére Orosz­országban gyakorlati központot lé­tesítettek (Központi Bízó tság Oroszországi irodája.) Sztálin elv­társsal az élen. A prágai konferencia határoza­tó! hozott a mensevikaknek a pár ból való kiűzéséről és a Bolse­vik Párt önálló létét formailag is megpecsételte. 1912 januárban a prágai konferencián megalakult az újtípusú párt. Sz álin elvt.árs a prágai konferenciát így értékel­te: „Ennek a konferenciának óriási jelentősége volt pártunk törté­nekében, mert határreesgyét hú­zott a bolsevikok és mensevikek között, s a bolsevik szervezete­ket ez egész országban egységes Bolsevik Pártba egyesített«.“ A mensevikek el ávolítása a pártból és a bolsevikok önálló párti ä alakulásával a bolsevikek pártja sokkal szilárdabb és erő­sebb lett- „A párt azzal erősödik, hogy megtisztítja sorait az oppor­tunista elemektől.” Az újtípusú párt megalakulá­sának, — ‘amit a prágai konfe­rencia valósító t meg — döntő je- entősé.ge volt a forradalom 4ováb- bi fei'endülé-se szempontjából. A bolsevikok azzal, hogy kiűzték a .r árt soraiból a munkásosztály ügyének árulóit, a mensevükeket, ezzel meg tudlak nyerni maguknak a tömegeket és harcba vinni 1917- ben a prolefárlátus diktatúrájának kivívásáért. A Bolsevik Párt megalakulásá­nak nemzetközi jelentősége van. Ennek alapján épültek fel és jöt­tek létre az egész világon az új típusú kommunista és munkáspár­tok, melyek sikeresen vezetik a munkásosztály harcait az egész vi­lágon. Az újtípusú párt létrejöt­te Je’eplezte a nemzetközi oppor tunizmusg, ezzel egyidőben magas­ra emelte a marxizmus-leniníz»»«* zászlaját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom