Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-26 / 47. szám
/ 2 SOMOGYI NÉPLAP Erélyes magyar tiltakozás a jugoszláv kormánynál a Magyar Népköztársaság légiterének Ismételt megsértése miatt A magyar külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közi:. A magyar külügyminisztérium 1952. február hó 25-én az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez. „1952. február 22-én 13.29 h-kor egy ismeretlen jelzésű repülőgép kb, 2000 méter magasságban jugoszláv területről Babóesánál berepült Magyarország légiterébe és Nagykanizsa irányában — egészen Somogyudvarhelyig magyar terület felett folytaim htját — 13.34 h-kor Jugoszlávia irányában elhagyta Magyarország légiterét. 1952. február 23 án 10.09 h-kor egy Ismeretlen típusú repülőgép jugoszláv területről Barcs és Ba bocsa magyar helységek között berepü't Magyarország légterébe, majd északnyugati irányban repülve 10 10 h-kor Vízvárnál Jugoszlávia irányában elhagyta Magyar- ország légterét. Ezt követően 10.16 h-kor Csurgó községnél ismét magyar terület fölé repült és murán több percen át magyar terület felet)- tartózkodott, Csurgótól délnyugati irányban visszarepült jugoszláv terület fölé. A Magvar Népköztársaság kül- ügyminisz ériuma megállapíts, hogy a magyar légtérnek jugoszláv terület felől való megsértésének fenti esetei csak a jugoszláv szervek tudtával és közreműködésével történhettek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a repülőgépek a magyar határ folytatólagos szakaszain repültek végig és a február 23-i, másodszori berepülés alkalmával a repülőgép alig néhány kilométernyi távolságra folytatta útját attól a ponttól, ahol előző nap a jugoszláv repülőgép Magyarország légtéré) elhagyta. Ezek a tények mutatják, hogy a magyar területre történő berepülések nem véletlenek, hanem szerves részét képezik a jugoszláv kormány által a Magyar Népköztársaság ellen folytatott provokációs tevékenységnek. A Magyar Népköztársaság külügyminiszter urna kormánya meg. bízásából erélyesen tiltakozik a magyar légtér két nap folyamán kétízben történt megsértése ellen és követe i a jugoszláv kormánytól, hogy haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket a tettesek felelősségrevonása és megbüntetése érdekében. Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma felhívja a jugoszláv ! kormány figyelmét, hogy a Magyar Népköztársaság határának megsértéséből eredő valamennyi következményért a felelősség kizárólag a jugoszláv kormányra hárul." A Szovjet Hjdsereg Napja Kaposvárott Bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg Kaposvár dolgozó népe szombaton délután a Vörös Hadsereg Napjáról. Már a kora délutáni órákban hosszú sorokban indult el az üzemek, váj alatok, hivatalok küldöttsége, hogy elvigyék a szeretet virágait a Szabad- sá,g-p rkban lévő hősi emlékműhöz és ezzel is kifejezzék háláúkat a felszabadító hős Szovjet Hadsereg iránt. Az ünnepségen résztvett a honvédség egy díszszázada, a megyei rendőrkapitányság zenekara, a tűzo!tótes[ü!et zárt alakulata, valamint a küldő' lek többszázan. Az ünnepélyt a rendőrzenekar nyitotta meg a szovjet és magyar himnusz hangjá val. Ezután a Zrínyi-laktanya politikai osztályának egyik főhadnagya tartót a meg az ünnepi beszédet. Beszédében méltatta a Vörös Hadsereg hősi tettei|. Rámutatof, hogy a Vörös Hadsereg születésétől kezdve a béke hadserege. A feszült nemzetközi he'yzetben, am’kor az imperialisták azon munkálkodnak, ho<W kirobban sák a harmadik vi'áMiáborút, a Vörös Hadsereg szilárdan áll a béke bástyáién, éberen őrködik a világ népeinek békéje feletf ■ Beszélt arról, hogy a magyar néphadsereg pé'daképe a Szovjet Hadsereg. A Szovief Hadsereg példáin tanítja a mi hadseregünk katonáit az igazi hazaszeretetre, haladó hagyományaink ápolására. A Vörös Hadsereg példája nyomán haladunk akkor, amikor egyre szorosabbra fűzzük kapcsolásunkat a néppel. A Szovjet Hadsereg példája nyomán valósul meg Petőfi mondása: „a néppel |üzön, vízen át". A hős Vörös Hadsereg, Szfáin és a nagy Bolsevik Párt éltetésével fejezte be beszédét az előadó. A bcsKéd után került sor az emlékmű megkoszorúzására. Elsőnek a Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottságának hatalmas vörös csillagból álló koszorúját helyezték el. Majd a Városi Pártbizottság, a hc-nvédség, Államvédelmi Hatóság, ügyészség, rendőrség, tűzoltók, pénzügyőrség, békehízottság, Megyei Tanács, Vá- í os> Tanács, Szabadságharcos Szövetség, MSZT szervezetek, üzemek, vállalatok, hivatalok helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Percek alatt elborították a koszorúk a talapzatot. Az országszerte elhe’yezett virágerdő fogadalmat jelent, fogadalmat az élésé t hős szovjet katonák sírja mellett: ügyünk egy, célunk közös. Veletek vagyunk, hős szovjet katonák! Ezt követően este a Városi Színházban telt ház mellett ünnepi e'őadásban emlékeztek meg Kaposvár dolgozói a Szovjet Hadsereg Napjáról. A Bolgjár fíípl«f<ár«»sás: kormányának jogyzáke Törökországhoz •a Szövetségbe, hoev a világnak ezen a részén stratégiai támaszpontokat létesítsenek a balkáni front megnyitásának érdekében. A B dnár Népköztársaság kormánya nem maradhat közömbös azzal az ellenséges politikával szemben, amelyet az AGF agresszív északatlanti egyezményhez csatlakozott török kormány folytat. Kétségtelen az is, hogy ez a politika magának a tö ok népnek érdekei ellen is irányul. A török népet az amerikai milliárdosok ágyutölíelékévé akarják tenni. A Bolgár Népköztársasáa kormánnyá — hangzik a jegyzék befejező része — felhívja a török kormány figyelmét a felelősségre, amely a török kormányra hárul amiatt, hogy Törökország csatlakozott az é'Szak- atlanti szöve'ségihez, továbbá, hoey a Bolgár Népköztársaság elleni agresszió és a balkáni béke elleni merénylet támaszpontjává válik. A Bolgár Népköz'ársaság kiilügv- j minisztériuma a köve'kező szövegű jegyzéket intézte a szófiai török diplomáciai m'ssziöhoz: A jegyzék kifejli, hogy a török kormány 'az északatlanti szövetséghez való csatlakozással kapcsola'- ban ka’onai ie]le"ű intézkedéseket telt. Ezek az intézkedések fenyegetik a Balkán békéiét és biztonságát es közvetlenül a Bolgár Népköztársaság ellen irányulnak. Kétségtelen. — hangsúlyozza a jegyzék, — hogy Törökországnak az agresszív szőve'séghez 'örtént csatlakozása még jobban fokozza Törökország háborús előkészületeit és az országot az imperialisták rendel kezesére bocsátja balkáni agresszív terveik támaszpontjául- Bizonyítják ezt az északatlanti szövetségben részvevő országok képviselői is Ezek többizben kijelentették, hogy Törökországot azért kapcsolták be Ciprus lakossága tiltakozik a „középkeleti parancsnokság* főhadiszállásának Cipru ra helyezése ellen Az USA az agresszív ,,középkeleti parancsnokság" főhadiszállását Ciprus szigetén szándékozik felállítani és a szige en lévő Tiinbu repülőteret hadi ámaszpontjaként akarja felhasználni. Ezek a tervek széleskörű tiltakozó mozgalmat idézlek elő az egész szi- gelen. A ciprusi békebizottság harcra szólította a sziget minden lakosát a katonai támaszpontok építése ellen és az ellen, hogy a ,»központi parancsnokság" főhadiszállását a szigeten helyezzék el. KEDD, 1952 FEBRUÁR 26. A DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL A Bolsevik iPárt Történetének IV. íejezetéliei MIT TANÍT SZTÁLIN ELVIÁRS a filozófiai materializmusról? 1. „Ellenfélben az idealizmussal, amely a világot az „abszolút eszme“ a „világ szellem“ <az „öntudat“ megtestesülésének tekinti — Marx filozófiai materiaUzimusa abból indul ,A-i, hogy a világ természetére nézve anyagi, hogy a világ sokoldalú -jelenségei, a mozgásban lévő anyag különböző jformái, hogy a jelenségeknek a dialektikus módszerrel megállapított kölcsönös kapcsolata és egymástól való kölcsönös függősége: a mozgásban lévő anyag fejlődésének törvényszerűsége, hogy a miág fejlődése az anyagmozgás törvénye szeripf rn \gy végbe és semminő „világszellemre“ ennek a fej- Igdésnetk szüksége nincsen-“ Ha az anyagi világ csak függvénye az nbszolut eszmének, akkor végső fokon ami a világon történik, a;z mind csak véletlen és ezért történik így, mert az abszolút szellem éppen ezt és nem mást akar és az akarata véletlenül meg is változhat. Ha a világszellem akarja, a kapanyél is elsül és folyók megfordulnak medrükben. Nemcsak a lermé- szetre áll ez így, ugyanez áll a társadalomra is. A társadalmi éle! fejlődése is a véletlen,ségek halmaza; alakulhat fey Ls. alakulhat úgy its, de csodálatosképpen mindig úgy alakul, hogy a kizsákmányolóknak kedvez. Megtalálták a „Iegményebb“ erkölcsi ahpelveket, és az emberek igazodjanak ehhez. A világ anyagi természetű, a világ a saját nuagia törvényszerűségei szerin! fejlődik és ahhoz, hogy ezeket a törvényeket megismerjük, meg kell ismerni az. anyag mozgásának Iörvényeit, a mechanikai mozgás és a fizikai mozgás, a kémiai mozgás és az élettani mozgás, a társadalmi mozgás és a gondolkodás mozgásának törvényei’, ezekhői kiindulva magyarázzuk a világot és alakítjuk át. Vegyük példának azt az állapotot, amelyik a kapitalista országokban ma is állandó. A nép óriási tömegei szegények, éheznek, nincs munkájuk. Á fiziikaj nyomort tudatlanság, gyakran vaklhi1’. babonák egészíiik ki. Erkölcsi züllés, prostituáció virágzik, gvilkosságok napirenden. Rablóbandák alakulnak, a részegség pusztít. Ezekről az idealista filozófia és az abszolu! eszme, a jóságot tételezi alaptörvényként;- legvetek jók mindannyian és akkor minden rendbe jön. De valahogy ez sohasem sikerül, valahogyan úgy alakul a dolog hogy mindig akadnak rossz emberek, akik miatt ,az isten büntet szegénysé' gél és nyomorral, vagy háborúval, avagy pedig másképpen mutatkozik meg az, hogy az emberiség még nem érett az aranykorra. A materialisták, a dialektikus materiális! áik, a kommunisták, a proletár forradalmárok viszont azt mondják: amit a természet törvényeinek 'feltárása me (mutat ja az utat ahhoz, hogyan ha j suk az emberiség szolgálatába a természetet, úgy a társadalom törvényeinek fel- 'árása megmutatja az utat, hogyan küzdjük le az imperiaíis a társadalom minden rothadságál, aljasságát, nyomo át, szennyét. A dolgok ilyen kialakulása )>ersze nem kedvez a kizsákmányoló osztályoknak. c% „Ellentétben az idealizmus“• sál, amely azt áVítja, hogy csak öntudatunknak van reális létezése, hogu az anyagi világ a lét, a természet csak tudatunkban van. csak a mi éírzékleteinkben, képleteinkben, fogalmainkban, —• n marxizmus filozófiai materializmusa abból ind-A ki, hogy az anyag, a természet lát — clbj ktiv és ifiális valóság, amely tudatunktól kívül és attól függetlenül is létezik: hogy a: anyag az elsődleges, mert minden érzéklelnek, minden képzetnek, minden tudatnak anyag a forrása, a tudat viszont másodlagos Eszór- maztatoft valami, mert csak az anyagnak, a léinek a •insszoiükrö- ződése; hogy a gondoJka lús az anyag terméke, mégpedig a fejlődés során magas iökéletességi fokot eiert anyagnak, az agynak terméke, az agy viszont a gondolkodás szerve: hogy tehát nem választhatjuk el a gondolkodást a: anyagtól: hacsak nem akarunk súlyos hibába esni.“ Az idealisták így okoskodnak „ugyan mi bizonyítja számunkra, hogy anyagi világ egyáltalán létezik, ilyen 'bizonyíték nincsen“ állítják. Mi csak azt tudjuk, 'hogy vannak érzékleteink. hogy ottan van-e az ablak, vagy sem, ezt mi nem tudhatjuk, csak azt tudjuk, hogy látunk ott ablakot, vagyis úgy tűnik nekünk, mintha ott ablak lenne. A materialisták túl akarnak múnni azon, amit biztosan állíthatnak, vagyis azon, hory az ablakot látják, érzékelik és határozottan állítják, hogy az az ahlak valóban ott van a maga teljes kézzelfogható anya- giságában. Pedig az, ho'-ty valamit kézzel megfoghatunk, mrég mindig nem jelenti azt, hogy ott anyag von. Mindössze tapintó érzékeinknek tűnik úgy, mintha ott anyag volna. A dialektikus materializmus ezzel szemben azt állítja, hogy az anyag, a természet a lét- objektiv valóságok. Ezek tudatunktól teljesen függetlenül léteznek. Különböző formákban léteztek, mielőtt megszülettünk és fennmaradnak miután meghalunk. Az anyagi világ levegőjét szívjuk be, anyagi táplálékot eszünk anyagot termelünk és anyagokkal termelünk, mi miagunk is az anyag fejlődésének termékei vagyunk, részei az anyagi világnak és alávetve az anyagi világ törvényeinek. A dialektikus materialista társadalom tudománya a maga igazságait Számtalanszor bebizonyította és nap, mint nap újra bebizonyítja, össztársadalmi méreteiben, hatalmas arányokban nyilvánul meg az igazság pl. a Szovjetunióban. A társadalom anyagi létének megváltozása milyen nagyszerű módon vonja magával az emberek tudatának a megváltozását.. A kizsákmányolás megszűnése, a dolgozó osztályok hatalma, az anyagi javak gyarapodása nyomán milyen pompás, milyen lenyűgöző arányokban bontakozik ki a kulturális élet fellendülése, mint virágzanak a tudományok, ho- gvan rrü az új szocialista erkölcs, amelynek alapja a 'áru sad a lom érdekeinek öntudatos szolgálata. Bebizonyítja, hogyan alakul a kommunista bmÜKr a Szovjetunióban: az az ember, aki ura a természetnek és megváltoztatja azt, aki ura a társadalomnak és irányítja azt, akinek az 'alkotómunka olyan életszükséglet m|,nt a levegő. Büszkén mondhatjuk, hogv mindezek az átalakulások nálunk sem ismeretlenek már, hogy nálunk is az új társadalmi rend nyomán alakul a nagyszerű új élet, az új ember. „Elleniéltben az idealizmussal. amely kétségbevonja, hogy a világot és a világ tőrvény- sirdrűségeit me pisimé rhelnők, mely nem hisz ismereteink megibizhatósé3. gában, nem ismer el objektiv igazságot és azt tartja, hogy a világ teli van „mttgánvaló dolgokkal“ amikei a tudomány soha meg nem ismerhet, —^ a marxizmus filozófiai malen-- lizmiisg abból indul ki, hogy a világ és törvényszerűségei teljes mértékben mpgisimer;hetők, hogy a természet törvényedről való ismereteink, a tapasztalata, a gyakorlat ellenőrzése mellett megbízható isune- rctek, melyek objektív igazságuk jelentőségével bírnak, hogy megnem ismerhető dolgok a világon nincsenek, legfeljebb olyanok, amelyeket eddig még nem ismertünk meg, de a tudomány és gyakorlat segítségével a jövőben ezeket is felfogjuk deríteni és meg fogjuk isimerni.“ Az idealista filozófus az! mondja, hogy az ismeretekből sosem derül ki, hogy a valóságot tükrözik-e, vagy nem. Azt állítod, hogy itt egy asztal áll. holnap azt fogod állítani, hogy itten egy csomó molekula, vagy őppensé'‘göl a!om mozog. Ebből az érvből annyi igaz, hogy a tudomány egyre inkább meglátja a jelenségek mögött a jénye'-'el és egvre mélyebben hatol be a világ lényegébe, egyre mélyebben ismerik meg a dohokat, egyre alapvetőbb, lényegesebb tulajdonságaikat ismerjük meg. Az asz'a] példája nem hamis, mert az asztalra rá tehetjük a könyveinket nem esnek le, iátámaszkodhatunk és néni dűlünk el, az asztal továbbá molekulákból, atomokból áll és megfele]ö vizsgálat ezt bármikor kimutat ja és bebizonyosodik ez az égés alkalmával is. Miért állítják az idealisták, hogy a világ tele van meg nem ismerhető dolgokkal, azért, bogy a meg nem ismerhető doh ok közé és azok élére oda sorolhassák a társadalmat, egy olyan társadalom, amelynek törvényei meal mem ismerhetők, nem is egykönnyen változtathatók meg. Ha a munkásosztály n?m törekszik erre az ismeretre, lefegvveizik. Éppen ez kellene a kapitalistáknak. De éppen ez nem kell a munkásoknak. A munkásosztály élcsapata a Kommunista Párt felfegvverzi a dialektikus materializmussal, felfegyverzi többek között annak tudatával, hovy a társadalom törvénye] megismerhetők, hogy ezek objektiv feltétlen érvényű törvények. Hogy ezeknek a törvényeknek tudatában meg lehet változtatni a társadalmat. Es a munkásosztály meg is változtatja. Lerombolja az elnyomott osztályok uralmát és felépíti az osztály- nélküli társadalmat. Felismeri az imperialista társadalmi törvényt, amely a háború kirobban’ áisára vezet és ismeri a szocializmus törvényét, amely a béke. Szembeállítja ezt az utóbbi törvényt az Ölőibbi- vel és az egész világ békét akaró népei élén küzd azért, hogy a béke törvénye győzzön. Utolsó szakaszába lápéit a Volga—Don-c«a(»rna ápftése Rövidesen megnyitják a Vol'-’a- Don hajózható csatornát, ezt a 100 kni-es v zi főútvonala'. A kanpov- kpi szivattyútelep eddig 8 millió köbméter vizet szivattyúzott a víztárolóba. A csatornán 3 Szivatlyú- lelep működik majd, amelyek a Doniból a vizet 44 méter magasra a csatornába emel.k. A víz nemsokára elér a marinovszkojei szivaly- nyútelepig, amely ) .március 1-én helyeznek iizembe és amely tovább emeli a vizet a bereszlavszko jei víztárolóba. A marinovS'ko;ei telep építői befejezték a szivattyú-agTe- gátorok szerelését és hozzákapcsolták azokat az óriási csővezetékhez. Áprilisban kezd működni a varva- rovszkojei szivattyútelep, amely a Yolga és a Don közötti vízválasztó le1 magasabb pontjára emeli a vizet. A vízválasztó záróknpultól azután már magától halad a Don vize a Volgáig. A csatorna Volga felé lejtő részén befejezéshez közeledik a „Zsiliplé'pcsők“ építése. A karpovi víztároló