Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

4 SOMOGY! NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 JANua«. 17 Jobban meg kell szervezni az idei téli kultúrversenyt! Ha visszapillantunk a tavalyi kuhúrrerseny eredményeire, lát- »«rrk kell azt a hatalmas tömegmoz. gósító erőt, amely országszerte ez­reket mozgatott meg. Csupán me­gyénk területién 131 szinjátszócso- port. 72 'iánccsoport és 55 énekkar, 6stzes.cn 258 ku,l! úrcsoport, 3465 szereplővel vett részt a kültúrzrerse­ngen. Még élénken emlékszünk azokra a szép s'kerekre és az ered­ményekre, melyeket a kultúrverseny kozott. A bőszénfai kullúrcsoport és még több más csoport országos hírnevet szerzett jó játékával. Dolgozóink a tavalyihoz hason­lóan a január 15-ével indult kul- túrversenyen ismét összemérik tu­dásukat. Nemcsak az egyszeri sze­replés fogja eldönteni a csoportok elbírálását, .hanem a tavalyihoz hasonlóan komoly' mértékben be­számít a verseny eredményeibe, hányszor és hol szerepellek a cso­portok a verseny időtartama alatt és a verseny előtt. A hatalmas, ér­deklődés ellenére hibák vannak az ide{ benevezések körül. A tavalyi szép megyei eredmé­nyek ellenére az idén csak 83 szin- játszócsoport, 43 táncos*)port, ' 30 énekkar, 2 zenekar, 2 ének és 3 sza­valat nevezett be a kulturvßr- senybe, összesen 1648 szerepléi részvételével. Ez a rotsstZ szervezés méa.tt van. Az egyes járások értékelésekor le­mérhető. hogy a verseny szervezé­sénél hol folyt lelkiismeretes mun­ka. Jó a szervező munka a kaposvári és a csurgói járásban A kaposvári jálrás népművelési előadója, Balikó Sándor elvtárs, aki «emrég került munklalhelyére, olyan jó munkát végez* hogy 15 nap alatt 37 csoport nevezett be. Ez a példa azt bizonyítja,, ha. járási előadóink lelkiismeretes munkát végeznek, komoly eredmény születik meg. .Tó munkát végzett a csurgói népművelési előadó is, ahol 15 cso­port vesz részt a versenyben. A barcsi, fonyódi, marcali, tahi, sió­foki, nagyatádi járások munkája nem kielégítő. Különösen hiányos a nagyatádi járáis népművelési elő­adójának, Forró elvtársnak mun­kája, aki csak 2 csoporttal neve­zett be. Megkérdeztük a legilletékesebb szervtől, a megyei tanács népmű­velési osztályától, mi az oka, hogy a tavalyi évhez viszonyítva sokkal kevesebb a résztvevő csoportok szá­ma? Kérdésünkre, több oldalról megvilágított választ kaptunk. A hiányosságok oka egyrészt az, hogy a járási előadók még gyakorlatla­nok. nem ismerik kellően a mun­katerületüket. De ezt «z állítási megdöntötte Balikó elvtárs, a kapos­vári járási előadó, aki bebizonyí­totta, hogy lelkiismeretes ív unká­val komoly eredményeket lehet elérni rövid idő alatt is- Sokkal inkább igaz az, hogy a járási elő­adók képzetlenek, a Megyei Tanács pedig nem nyújtott kellő támogatást s így nem tudják ellátni munká­jukat. Es ezen a téren felelősséggel tartozik a járási tanács végrehajtó bizottsága is. Tanácsaink nem sóikat törődnek a népművelési minnkával, nem is ismerik azt. Az illetékes felsőbb szerv a népművelés káder- munkáiáért a népművelési osztályt tette felelőssé. Ennek ellenére a népművelési osztály eltűri, hogy egyes járási tanácsok végrehajtó bizottságai megkérdezés nélkül, ön­célúan állítják be áz előadókat, akik nem tudják ellátni rzt a fonlos munkakört. Ma már minden funk­cionárius előtt vi'Uígox kell, hngiji legyen, a kuUúrforr,adatom kérdést egyre nagyobb font (ossággal bír szo­cialista építésünkbe**- Ennek isme­retében állította be a fonyódi, a tahi és a siófoki járási tanács a népművelési előadót a megyei ta­nács megkérdezése nélkül. Az ilyen hibákat a legsürgősebben ki keü javítani. Ez a feladat elsősorban a megyei tanács népművelési osztá­lyának feladata. Ki lehel és kell is küszöbölni a hiányosságokat! Ka­rolja fel az osztály bátrabban a fiatal, de, gyakorlatlan káderokat. Állítsa bátran funkcióba őket és ha a kellő segítséget megadja munká­jukhoz. fognak eredményt elérni. I)e hibásak a járási előadók is, mert nem végzik következetesen a Haját munkájukat• Sok esetben elő­fordul, hogy szabályellenesen 10-15 napot töltenek kiszálláson, például begyűjtési munkán. Ha a járási ta­nácselnökök még nem ismerték fel a kultúrámnk:i jelentőségét a gazda­sági munka clőbbrevitelében, ami már számtalan példán beigazolást nyert, a népművelési előadók fel­adata, hogy erről meggyőzzék őket, de ezt csak úgy tudják meg­tenni, ha elsősorban ők maguk jár­nak elöl jó példával és a munká­jukon keresztül szereznek érvényt a kulturális nevelömunkának. , A két év népművelési munkájá­nak összehasonlítása a kultúrver- seny szervezése terén azt mutatja, bogv ezeket a hiányosságokat rövid időn belül fel kell számolni, meri csak így tudjuk biztosítani a to­vábbi munkánk eredményesebbé tétWít. * * * * **♦**¥« BÖRTÖN A KÍNOK SZIGETÉN Az alábbi levelet — melynek részletét közöljük.— ,egy bebörtön­zött jugoszláv hazafi írta emigrá­cióban élő elvtársának. A levél illegális úton érte el rendeltetési helyét. Tartalma, amelyet a szer­etje eredetileg nem a sajtóban való közlésre szánt, leleplező ok­mány: lerántja a leplet azokról a hazugságokról, amelyekkel a belgrádi uralkodó körök az or­szágukban dúló terrort igyekez­nek elleplezni s megmutatja, hogy • titóista hóhérok vad kegyetlen­ségükben felülmúlják a hitleri Gestapót is­"Kedves BarátomI Természetesen tudni szeretnéd, hogyan élünk mi Tito és Rankovics fasiszta hóhémraimtk börtönrácsai mögött. Elmondok neked mindent sorjában. Az Adu-Szigeten lévő börtön be- tonzmrkáival kezdem. Ebben a bör­tönben hat szörnyű betomzárka ivan, mindegyik 1.5x2.5 méter nagyságú- A zárkákon nincsen dblak, a rab egy betonkoponsó foglya. 8ETONKOPORSÓ Az egyik ilyen zárkában őrizték 1949 október elején, egész haláláig, egyik súlyos beteg elvi ár siml; at. Ál­lapota olyan súlyos volt, hogy már táplálékot sem tudott magához venni. — Mintegy hároan napig volt a kopár sóban, amikor elkezdődött az agónia. Hosszasain hörgőit, majd a börtönigazgat óság utasítására a folyosókon eloltották a villanyégő- ket és a haldoklói egy lepedőbe csavarva elvitték. Rizsein százados és Pero Poipovics ,.börtönorvosi“ még akkor sem tartotta szükségese nek. hogy a szerencsétlen embert kórháziba szállítsák, bár tudtak sú­lyos betegségéről. Az elvtársiunk ne­vét nem tudtuk megállapítani, az arcát lehetetlen volt ntsglátnh a cel­laajtó hasadókán keresztül. Az Adioibörtönben gyakran előfor­dul, hogy büntetésként ilyen magán- zárkába egyszerre több foglyot is bezsúfolnak. így senki sem tud le­ülni, sem lefeküdni, sőt még féleg- zenj. sem. A dolog azzal végződik, hony * foglyok elvesztik eszméle­tüket­KÍNZÓKAMRÁK A börtönben a lobbá, cellák abla­kait deszkákkal szögezték be, s ° levegő csupán a deszkarepedésen szivárog be. A közös cella newysága 3x3 méter. Ami még a hit lééi Ges­— Levél Jugoszláviából — lapónak sem jutott eszébe, azt ki- aggatták a titóisták! A cellákban gyakran 18 embert is összezsúfol­nak, nyáron, levegőihiány miatt, a foglyok gyakran elvesztik eszméletü­ket. A sziget, amelyen a. börtön áll, teljesen vad, elhagyatott. Két év alatt e börtönön több mint ezer jugoszláv kommunista ment keresz­tiül. A börtönépületen kívül egy háromrnégy méter magas, keskeny vaslépcső emelkedik. Erről szokták lehajigálni áldozatcoilcat -a titóista hóhérok . ■ . Beszéljünk most a ^táplálékról'. 1949-ben átlag 150^-200 gramm ke­nyeret adtak naponta a foglyoikrmk.- A következő évben ezt az adagot 100—150 grammra szállították le. 1950 telétől fogva aztán rettenetesen megrosszabbudait az ellátás. —■ N-ar pont,a kétszer adnak úgynevezett „ebédet" és „vacsorát": ami nßm más mint zsírt-alan víz, némi bubiból, vagy káposztával (3 kilogrammot szánnak 300 emberre), s hasonló mennyiségű makarónival, vagy kor­pával. Az egész étel a mosogatóviz- liez hasonlít. A kenyér kukoricából készül és rendszeresen penészes. Az ételt különböző időpontokban osztják ki, amikor a börtönöröknek eszükbe jut Télen szándékosan a hideg folyosón tartják és csak ak­kor osztjuk ];i a foglyok között, amikor már teljéséit kihűlt. A ke­nyeret a piszkos padióra vetik. HÓHÉR „ORVOSOK" Az orvosi segítség is merő gúny csupán- Orvos nincs, legfeljebb fel­cser, aki minden betegséget asz pú rinnel „gyógyít'“. Kórházba még ak­kor sem küldenek valakit, ha már haldoklik. A börtönben vbk egy elvtárs, aki szemüveg nélkül sem­mit se ni látott. Arra kérte a fel­csert. engedjék -meg szóiméra, hogy otthonról síkú lőjék szemüvegét. Az „orvos" így válaszolt: „Minek ne­ked szemüveg? Nincs itt számodra semmi, látnivaló!" A foglyok ütlegelése, kínzása min­dennapos dolog. M- e,ívtársat pél­dául úgy agyba-főbe verték, hogy .teljesen megbénult. Biljanovics Bója tábornok és Lausevics alezredes ver­ték össze őt. P. elvtársat Gajics őr­nagy verte félholtra. Az egyik fogoly hazafi beleőrült az állandó ütlege­lésbe. Mikor egyisccr a folyosókat súrokatták velünk, a ,,kihallga‘ási szobában“ vért, emberi hajszálakat öllözetfvszlámpokat pillantottunk meg. Egy alkalommal egy fejbőr­rel együtt letépett hajcsomót lát­tunk. — Ezekben a szobákban ha­talmas kampók is vannak, amelyek­re lábuknál fogva akasztják fel ,,ki­hallgatás" közben a foglyokat. ÖLJ, DE GOLYÓ NÉLKÜL Az ilyen „kihallgatások“ után a foglyok rendszerint eszméletlen állapotban kerülnek vissza a közös cellákba, fájdalomtól eltorzult arc­cal. össze-vissza törve. Tito hóhér­legényei nem válogatósak. A verése hez használnak gmrmboíot, doron­gokat, csizmával rugdossák áldom' lukat. — Egyik kedvenc kínzás,i módszerük, hogy a foglyot egy asz­talra fektetik, betömik a száját és addig öntenek vizet az orrába, amíg az áldozat el nem veszti esz­méletét. Megteszik azt maguk a „vizsgálóbírók'“ is. Éhség, terror, fenyegetés, gúny, zsarolás, magán zárkákban lassan haldokló emberek — a kínzásnak mindezeket a fajtáit piád félen ciniz- miuSiml alkalmazzák a tilóidákArra számítóinak, hogy bizonyos idő alatt legfeljebb 3—4 éven belül megtörik, vagy fizikailag megsemmisítik az embert s így nem kell ,,egye,nies“ gyilkossághoz folyamadrtiok, bár ilyen is gyakran előfordul a bör­tönökben. „ölj, de golyó nélkül!" — ez a jelszavuk, hogy elrejtsék gonoszletteiket d nép, az egész ha­ladó emberiség szeme elől. A NÉP LE FOGJA RÁZNI A FASISZTA IGÁT Meg kell még említenem az egyik hóhérnak, Razs&nla számdosnak egy rövid, de rendkívül jellemző ki­jelentését. Razsenta százados külön­ben olyan értelmi színvonalon áll, hogy legfeljebb csak fölöttes ható­ságaitól hallott szavakat képes meg­ismételni. ,,llát mit gondoltok? — Nekünk van időnk. Kevéske étel, kevéske levegő, egy kevéske beteg­ség — így mi lassanként végzünk veletek! És hiába is sóhajtoztok: nincs hova mennetek élőiről és há­tulról, balról és jobbról, mindenütt csak pitslcacsöívCl: merednek felé­tek." De neun, nem jognak végezni ve­lünk. Nem tudják megölni szilárd hitünket abban, hogy a nép lerázza maijáról a titóista fasiszták igáját. 'Nemi! Nem ők fognak velünk vé­gezni, ci nép fog végezni velük! ■ .. Harcos üdvözletemet küldöm ked­ves Barátom! A Megyei Testnevelési és Sportbizottság nagyaktíva-értekezletének befejezése Az MTSB hiányosságairól beszél­ve megállapította — Horváth elv- hurs — hogy bizony a politikai ne­velés kérdését úgy a sportolóknál, mint a sportvezetőknél elhanyagol­ták. Éppen azért történhetett meg a sporiteKken az a soviniszta meg­nyilvánulás, amely egyes eseteknél kiütközött. Ennek érdekében a tél folyamán minden sport­ágban edzői és játékvezetői ,tan­folyamat indít be az MTSB, ahol a politikai művelést is elő­térbe helyezi. Továbbá szabálymagyarázó előadá­sokat tartanak, hol a sportolókkal és sportvezetőkkel megismertetik az új szervezeti felépülést. Ezután a hozzászólásokra került sor melynek során Dobszaj Dezső szintén a nevelés kérdésével fog­lalkozott. Javasolta, hogy a TSB minél élőbb indítsa be ezeket a tanfolyamokat. Dr. Bódosi Mihályné jaVásóltá,* hogy az atlétikai sport fejlődése érdeké­ben üzemeknél ugró és dobópályá­kat kell létesíteni, ahol a dolgozók már játékszerűen tudnak felkészülni ugró és dobós?irmokbó] az MHK próbájukra. De a többi hozzászóló is elősegítette komolyan hozzászó­lásával az MTSB jövő évi munká­ját. Ezután került sor #z MTSB ál­tal adományozott oklevelek és pla­kettek kiosztására, melyeket azok közt a becsületes társadalmi szö­vetségek tagjai közt osztottak ki, akik komolyan elősegítették az MTSB munkáját, ezen keresztül ás egyetemes szocialista magyar sport ügyét. Majd Trenka oktatási főelő­adó zárószavaival végétért az első- megvej spoit-nagyaktiva értekezlet Dolgosé parasztok, tsses-k ! Adjátok «1 a földművessaövetkezetnek szalma-, alom- és takarmány- feleslegeiteket! Állattenyésztésünk, iparunk fej­lesztése érdekében igen fontos, hogy parasztságunk a szálas akar mány beadási kötelezettségének eleget ’.egyen. Ezt tartotta szem- előtt kormányza'unk, amikor a szálastakarmány begyűjtésről ren­deletet adott ki. A rendelet a szé- nafélék beszolgáltatására vona.ko- zik. A szalmaíélék továbbra is a szabadforgalom tárgyát ké­pezik. A lehetőség tehát megvan arra, hogy parasztságunk, termelőszö­vetkezeteink alom- és takarmány- szalmaíeleslegüket eladják a föid- művesszövetkezeteknek, csak élni kell a lehetőséggel. Miért van szükségünk alom- és 'akarmányszalmára? Azért, hogy kétéves állattenyésztési tervünket teljes egészében megvalósí hassuk, azért, hogv élelmezési iparunkat állandóan jó vágóállattal lássuk cl. Ehhez pedig egészséges, tiszia ólakra, istállókra van szükség, ig­ennek elengedhetetlen előfeltétele a bőséges és sűrűn váltott alom Ezenkívül az alom igen fontos kel-* léke a papírgyártásnak is, A takarmányszalma pedig a méncsikótelep és ménállomá nyaink, valamint versenylótele- peink részére szükséges és nélkü­lözhetetlen. Éppen ezért irányt vettünk ar ra, hogy dolgozó paraszijamkat meggyőzzük, hogy a szalmafeles- leget adja el. Ezt tették igen he­lyesen a karádi szcs tagjai, a ka- rádi egyéni dolgozó parasztok, a bonnyai tszcs, valamint Balaton- szemes, Szabadi, Bábonymegyrr, Boronka, Csömend, Nikla, Hetes, és Tab szálastakarmány felvásárló- körzetébe tar ózó községek, melyek e'sősorban értették meg, hogy leg­helyesebb, ha feleslegeiket neos lartogafják, hanem jó pénzért el­adják. Fegyvert talállak a játszó gyermekek A kufasi rendőrőrs a következő átiratot intézte a helybeli iskola­igazgatóhoz: „Értesítem az általános iskola igazgatóját, hogy Gál Zol án VII. o„ Tili Endre VIII. o„ Gál László V. o. és Balogh Géza V. o. úttöro- pajtásokai a rendőrség nevében megdicsérem, mert ők január 1-én harci játék közben 1 darab német Mauser katonai lőfegyvert talál­tak és az;* mielőtt az ellenség ke­zébe kerülhetett volna, azonnal beszolgáltatták az őrsre. A neve­zettek megdicsérése annál is in­kább érdemleges, mert a fegyver működőképes állapotban volt, il­letve a megtisztítás után azonnal használni lehef. Kérem az igazgató elvtársat, j hogy a nevezetteket dicsérje meg és a helyi úttörőcsapat vezetősé­ge emlékként foglalja írásba, hogy a hazafias cselekedet az úttörők előtt később is példaképül szolgál­jon. Szerkesztőségünk is megdicsér» a bátor kis pajtásokat. Legyetek ezután is ilyen éberek, ezzel a cse­lekedettel is véditek épülő szociá ­lis a iskolátokat. A tanácsiatok beszámolóinak januári ütemterve Január 17-én, ma este 7 órakor Müller Ernőné tanácstag beszámo­lót tart a Széchenyi-körzet számá­ra Zrinyi-u. 15. szám alatt. 18-án, pénteken este 6 órakor őzv. Vadál Feiencné tanácstag fart beszámolót a Tejüzem kultúr- helyístégében, a tejüzemi dolgozók részére. 18-án pénteken délután fél 5 órakor Jáger György (anácst-g tart beszámolót a Vasöntöde dol­gozói részére a Cseri-úti pártszer­vezet helyiségében. 19 én, szombaton délután 5 óra­kor Dudás Lajos tanácstag tart beszámolót a „Szabadságzászló“ tszcs dolgozói előtt. 20-án, vasárnap délután fél 2 órakor Fehér István tanácstag t; rf beszámolót Szentjakabon, a földművesszövetkezet DISZ helyi­ségében, 22 -én, kedden este 7 órakor Vörös Pál tanácstag tart beszámo­lót a Kanizsai-úti körzet részére, a' párthelyíség nagytermében. 23-án, szerdán este 7 órakor dr. Kerek Sándor tanácstag a kórház dolgozói elő t számol be. 23 án, ugyancsak szerdán délután 5 órakor Kovács János tanácstag a Vörösbadsereg úti körzet dol­gozói részére tart beszámolót a párthelyiségben. 24-én, csütörtökön délután 5 órakor a Fonoda-építkezés dolgo­zói előtt Kovács József tanácstag számol be. A süitiogymegyei mozik műsora Vörös Csillag: Vidám vetélkedés 17—23-ig. Csurgó: Utolsó puskalövés, 16— 17-ig. Nagyatád: Jégmezők lovagja. 16— 17- ig. Siófok: Negyedik periszkóp. 17— 18- ig. Tab: Egy gyűrű története, 16— 17-ig. _________________________ AP RÓHIRDETÉS Köíélgyártást mindenféle vastag­ságban és méretben vállal Lakbe­rendező KTSZ kötélgyártó cso­portja. Kaposvár, Berzsenyi-u. 6. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szarkesztő: BOGNÁR H-öSá felelés kiadó: GABRJ MFriALT Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-®, fi., i, «*» KiadéhávaiSal: Kaposvár. Május lUu. 2k TcSbkw,: 881 Ui- Somogy nyomda, Kaposvár, Laitinka Sándor-u, ©. **i Nyomdáért felel: László T15;s*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom