Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 17. SOMOGYI NÉPLAP «tinim mi ^swEacgTiSiunma«— 3 Büntessék aki becsmpja Kormányunk a kétéves állatte- •ayészféíi terv és közellátásunk za­vartalan kielégítése érdekéiben szer­ződéseket adott ki a föidimüvesszö- vetkezeteinknek, hogv dolgozó pa­rasztságunkkal szerződtessen állató' kát, továbbién vesztésre és hízlal-ás- ra. R'z a szerződés jelentős előnyök­höz juttatja dolgozó parasztságun­kat és ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az állattenyésztési és a köz­ellátási tervet teljesíteni tudjuk- ■Dolgozó parasztságunk nagyrésze magáévá tette ezt és szerződést kö­tött az állammal és a vállalt köte­lességet igyekezett a legjobban tel­jesíteni. Azonban a szerződés köté­seknél akad! olyan ember is, aki ezt az alkalmat csak azért ragadta meg, hogy pénzhez jusson, mivel­hogy a szerződtető gazdák előleget is kaptak, a laknitmiányokhoz. De a vállalt kötelességét nem tartotta fontosnak, gondolva, hogy csak a .-jénz legyen és majd elfeledkeznek róla. Ezt tette Ormándi József kál­meg azt, as államot! mancsai Jakos Js. aki 1951 májusá­ban leütött anyagőíbére és azok 'ma­lacaira, valamint egy sertés htzla- lásái'a szerződést. Ez.ekután mindem ■ki azt gond öthatja, hagy Ormándi József egg nagyon becsületes em­ber , aki igyekszik a nép államéi szorgalmas munkával segíteni- Az eredmény azonban más lett, mer! Ormándi József felvette az előleget és - a kartonul; a lyányokat, de a szerződéskötéskor sem anya- göbéje, sem olyan sertése nem volt, mint amilyenre szerződést kötött, így tebált le se>m tudta szállítani a sertéseket. Ormándi József becsap­ta és megkárosította a dolgozó nép államát. Megbotránkozva veszik tu­domásul ezt megyénk becsületes dolgozó parasztjai és megvetéssel gondolnak mindazokra, akik így visszaélnek a nép államával szem­ben. Az illetékes szervek tegyék meg az intézkedést ez ügyiben és járjanak el, hogy a kiérdemelt bün­tetést megkapja Omándi József­Dónyai Lajos példamutatása Élenjárók közé tartozik Dónyai Lajos kéthelyi dolgozó paraszb aki szintén minden beadását telje- sí ette- Mint. a tanács végrehajtó bizottságának tagja, péld’amu ató teljesítése követésre méltó minden tanácstag számárai. Kéthely köz­ség beadási kötelezettségét még mindig nem teljesítette, ezzel nagy­ban hátráltatja az egész járás be­gyűjtési t.ervteljesí ését. A tanács­nak sürgősen fel kell száomlni az e téren mutatkozó lazaságot, nem engedhető meg, hogy még mindig legyen a községben olyan dolgozó paraszt, mint Varjaskéri József, aki még mindig hátralékban van 450 kiló kukoricával, 905 kiló bur- gonyáv 15 k;ió baromfival, 180 darab 'ojással. Bár Varjaskérinek szép baromfiállománya van és rendelkezik terményfelesleggel is. Varjaskéri vegyen példát Dónyai Lajos grzdatársáról, aki minden beadásának 100 százalékra eleget ett- A tanács pedig vonja fele­lősségre mindazokat, akik hanyag­ságból nem. tesznek eleget az -ál­lammal szembeni kötelezettségük­nek. Versenyben készülnek" a tavaszi munkákra a gépállomások dolgozói Gépállomásaink előtt hatalmas leiadat vár megoldásra az 1952-es tervévben. Ezt tudják gépállomá­saink dolgozói is, de azj is tudják, hogy a megnőtt feladatokat csak -úgy tudják megoldani, ha arra ala­posan felkészülnek. Most a téli gépjavítási munkák sikeres elvégzése, a gépek tö­kéletes kijavítása alapja lesz az egész évi munkájuknak. Rákosi eivtárs beszéde nyomán mind nagyobb lendülettel folynak gépállomásainkon a munkák. Okulva a múlt évi hibákból, igye­keznek megjavítani munkájukat. A siker érdekében mindig több gép­állomás csaííakoz-k a balatonkiíi- tí gépállomás versenyfelhívásához. Gépállomásaink dolgozói tudják, hogy a versny mindig lendítőkerék, biztosíték, bogy a tervet ba­táridőre ISO százalékra tud­ják teljesítem, A mennyei gépállomás dolgozói párosversenyre hív ák az ígah gépállomás dolgozóit, úgy a jó gép- javí.ási munkák, minf az oktatás, .és a íatfok beszervezése érdeké­hen. Vállalták, hogy a gépjavítás alá kerülő gépeket jó minősé­gűre kijavítják március 1 he­lyett február 25-re. Az elő­irányzó!! javítási költséget 7 százalékkal csökkentik, •ezt égy érik el, hogy a kijavításra kerülő alkatrészeket újítása beve­zetésével fogják kijavítani. Buzsákí és Török szerelő e’vtársak vállal­ták, hogy a javításhoz szükséges szerszámokat elkészít.k. Segít az újítás Török elv árs készít egy ^ csa- págykiöntő készüléket, melynek segítségével a forga ós csapágy ki­öntésének idejét megrövidíti és a minőséget megjavítja. Ezzel az újításnak bevezetésével 900 forin- sot takarít meg a gépállomásnak, Buzsáki elvíárs készít egy csiszo­lót, melyet a dobkosár csiszolásá­nál használnak. Ugyancsak újítást alkalmaz a kormányszerkezet kija­vításánál és így 980 forint megta­karítás. ér el. Az ilyen újításokkal hatalmas összeget , takaríthatunk meg országos v szonylatban, mely- iyel újabb gépek gyárfását segít­jük elő. A karádi gépállomás dolgozói sem akarnak lemaradni a gé-pjaví­tási munkában, ezért párosverseny­re hívták ki a tabi. gépállomás dol­gozóit, Vállalásaikat ugyancsak a balatonkiliti gépállomás ver- senvnontjai szerin; tervezték. Ezek a versenyválhlások azt mutatják, &o0v a gépállomásokon a verseny egyre nagyobb méreteket ..ölt. Szélegílsük ki az egyéni versenyt is Azonban helyes volna, ha az egyéni versenyt még jobban kifejlesz­tenék, meri az egyéni verseny még na­gyobb hatással van a dolgozókra. Azon gépállomások dolgozói, akik még eddig nem kapcsolódtak be a versenybe, azok minél előbb íe^-ék magukévá és szélesítsék a versenymozgalmat. Ezzel meg tud­ják szűntetni a munksfegyelem la- zaságá; és a terv teljesítését is jobban biztosítják így. A brigádok naponta ér ékei jék a végzejt munka eredmé­nyeit és beszéljék meg a kö­vetkező feladatokat. Ez azért is fontos, hogy a dolgo­zók mind g tisztában, legyenek az­zal, hogy a terve mennyiben telje­sítették és aszerint fokozzák a munka menetét. Ha minden gépál­lomás dolgozója versenyben dolgo­zik és lelkiismeretesen lát hozzá a gépek kijavításához, akkor biz* os, bo*'" a terve; teljesíteni tud­ják és ezzel saját munkájukat is megkönnyítik és a mezőgazdasági munkák Idejében való elvégzését biztosítják. A jó gépmunkával nö­velni tudjuk a termésátlagot, ami az ötéves tervünk sikeres befeje­zését és bz életszínvonal emelke­dését jelenti­PÉLDÁT MUTAT A KAPOSVÁRI VASÚTON DOLGOZÓ LÓKI-BRIGÁD A kaposvári vasút szocialista munka versen vében ritka eset volt az. hogy a Lóki brigád nem állta meg a helyét. Éppen ezért minden­ki elismeréssel beszél a brigád min­den egy?s tápjáról. Sok szó esik a jó munkáról, a brigád fegyelméről és öntudatáról. A Lóki brigád sok esetben bebizonyította, hogy harcol a terv maradéktalan teljesítéséért A legutóbb is ennek adták bizonyí­tékát. A termelési tervet mindig tel­jesítették, szép eredménnyel, ezt egész sor eset bizonyítja- A ver­senyt áfelán is elöl járóban szerepel a brigád névé mellett a százalékos eredmény és nem utolsó sorban a dicséret, ami jogosan meg Heti a brigádot. A múlt év eredményei, a november 7-i és a december 21 -i verseny eredményei még jobban megalapozták a brigád becsületé*. Jogosan büszkék, egész éven át megtartották a 132 százalékos eredményüket, ami bizony a brigád szép eredmé­nyének számítható be'. >,Lóki e’v- társ — a brigád vezetője — nem dicsekvésből, de meg-megemlíti a múlt tervév eredményeit, mert hi­szen abból sokat tanulhatunk.“ Az új esztendő első napjaiban és aftól kezdve a Lóki brigád is még keményebben látott a munkához- A kiértékelésnél aztán aneg is látszott az eredményen. Büszkén jelentették: „a mi bri­gádunk most fs 132 százalékos eredményt ért el.“ A , vasútnál nagy jelentősége van a szerelő, javító brigádnak, sok függ a Lóki brigád .jó munkájától is. ,,Nekünk az a feladatunk •— mondja Lóki elvtárs — hogy <i személy- és a teherko­csik teljes hiba nélkül hagy­ják el az állomást, nekünk kell megjavítani ezekéi a kocsikat, mert akadnak hibák a csapágynál a szelepeknél, a fékeknél, vagy á fű­tésnél. Az is előfordul, hogy csinta­lan gyermekek kitörik az ablakot, ez! is nekünk kell megjavítani, de ezenkívül még sok mindent“. „Az még semmi — szél közbe Sárosi elvtárs, a brigád egyik tag­ja. — Nálunk nincs bádogos, de én a bádogos munkáját is elvégzem, mert ez is szükséges. A tetőt kell mindig javítani, vagy más egyebet.­„Vállalást tettünk — folytatja Lóki elv társ — hogy a napi beér­kező kocsikat kijavítva 8 órán be lül a forgalomnak átadjuk. Ezt a vállalásunkat teljesítettük is. Ami­óta ismerjük Gazda eivtárs kezde­ményezését mi azóta már részt ve­szünk a Gazda-mozgalomban“. Szép eredményt értek el eliők lettek a vasút területén 1 Sokezer forintot takarítottuk meg a hulladékanyagokból. ..Az anyagta- karékosság az nálunk állandó fel­adat — egészíti ki Sárosi elvtárs —1 ez nem kampány nálunk, felhasz­nálunk m'ndeu olyan anyagot, ami­vel dolgozni •tudxik. amit bizony máskor sokan eldobáltak.­Nemcsak a Gazda-mozgalom­ban veszünk részt, hanem a Vorosin-mozgalomlban is — szól ismét közbe Lóki elvtárs­— Tisztán tartjuk a munkahelyün­ket, minden szerszám a helyén van. így van ez rendjén.“ Valóban rendben tartják a mű­helyt, minden szeg a helyén van, így a tiszta műhelyben a termelés is jobban halad. Különböző felada­tokat és munkát végeznek itt. Az egyik dolgozó a gyaluipad mellett, a másik kint a vagon alatt banyat- fekve kopácsol, dolgozik- A terme­lést a brigád emelni akar ja — ezért tettek a legutóbbi termelési értekez­leten vállalást erre „Az eddigi százalékunkat megtart­juk, sőt még emelni kívánjuk — hangzik a válasz Lóki elvtárstól. Vállalásokat tettünk Rákosi elvtars 60. születés­napjára: 2 százalékkal emeljük a teljesítmé­nyünket és azon a napon teljesen megtakarított anyagból fogunk dol­gozni. Ezt a vállalásunkat a termelési ér­tekezleten tettük, versenyre is hívtuk a vasút összes dolgozó­ját. hogy ők is kövessék példánkat. De nemcsak ezt, mást is vállaltunk —- folytat ja. — Azt is vállaltuk, hogy Rákosi elvtárs beszéde nyomán meg­javítjuk a munkafegyelmet. A mi brigádunkban ugyan még nem volt rá eset, hogy valaki elkésett volna de ezután sem fog ilyesmi előfor­dulni. Mi is szeretjük a pontosságot és a rendet. Eredményeinket egyrészt annak köszönhetjük, hogy nem késünk a munkából, kihasználjuk a nap minden percét és beosztjuk a munkát. Mindig a le.afontosabbat végezzük el úgy, hogy azt a kocsit készítjük el, melynek mennie kell “ A Lóki brigád tagjai így állják meg a helyüket a termelés front­ján. Gdhowhelyi Sándor. .Termelőcsoportunk a megalakulástól kezdve szép mutatott fel. Rábizonyít öltük ezalatt a rövid idő alatt, hogy fejlődő­képes és sokkal nagyobb feladatok megoldására is képesek vagyunk. Azonban hiányosságok is mutatkoztak temtálőcsoportunkban. Jó­magam is. mint -brigádvezető szabad kezet adtam egyes tagoknak és almi­kor a munka megszórívl.t és minden erődre szükség lőtt volna, 7,óka Jú­lia azt vágta a szemem közé, hogy — ha habot rág, akkor sem mfi- <ntck ki. _ ; Nagyobb hiba az volt, hogy Zóka Júlia a könyvelésit nem látta e* rendesen Egycnlősdi módon osztotta szét a kniyérgdboinét, nem pedip munkaegység arányában. Ezzel megkárosította azokat a dolgozókat, kék becsülettel végérték cgés& évben feladatukat. A rrmnknfegyelni lazult. Zóka Jiília pedig teváibb bontotta a ren­det. V-ópf;' látlu1 ii’sztápa tönkre akar ternyi bennünket. Kizártuk. Tudomásenr.>i a intuit, hogy Zóka Júlia az osztopáni termelőcso­portba akar mórt befurakodni, hegyen figyelmeztetés Galambos lajos párttitkár elvtársnak nákosj eivtárs beszéde, amikor a rendbontóiéról beszélt, akiket dtóvolronak. Mi előre gondoskodunk arról, hogy vilá­gos képet adjunk Zóka Júlia munkájáról. Azt tanácsoljak, hogy ne ve­gyék fel. Mi okultunk gyengeségünkből és Rákosi elvtárs beszédét a tanács­kozás határozatait a IcgszélisV-bb körbén fogjuk alkalmazni termelőcso­port unk mun ka fegypjmének megszilárdításáért. Kul-a Antal sz-ent gólos kéri ,, Táncsics“ tszcs brigádvezetöje. Amikor a levelezők somogyin'<vpei konferenciáján résztvettünk, az a gondolat születőit mCg bennem, liogn néha-néha az Önök lapjával is kell leveleznünk■ Elvégre mj Somogy megyében élünk és az itteniek­ről többet szeretnénk tudni, másrészt mi itJ elünk és Önök is többet szeretnének tudni rólunk. Ejső levelemet gondolom, az itteni kuliúréletről írom. Valószínű sejtik, hegy mi nem idevalók vagyunk. A né környeze­tünkön színház és több mozi volt. Azonkívül sok kultúrház, ahova az ember szombat, vasárnap elmehetett. Mikor bevonultunk, azt gondol­tuk, úgysem tudjuk hova kerülünk, most elmegyünk moziba, vagy színházba, úgyis csak évek múlva mehetünk újból■ Mondvm, így gon­doltuk és milyen nagy volt a csodálkozásunk, amikor már az első szombatra kuliúrcsoport jött hozzánk, minket szórakoztatni. És ez « kulláccsoport éppen Kaposvárról jött. Igen tetszett a műsoruk. És ak­kor eszünkbe jutott, hallottunk már arról, hogy más az élet a honvéd­ségnél, mint régen volt. Ma már rendszeresen jön hozzánk haladó film, de nm magunk is szoktunk rövid előadásokat tartam. Jó lenne, ha * kaposvári kultúr csoportok is g pulira bbern látogatnának el ide Gárdán László honvéd, Tab 4», fliwaa volta VI«' A kaposvári állami gazdaság vezetősége magáévá tette a mun­kafegyelem raegszilárdí ásának kérdését. Rákosi eivtárs beszéde előtt — elmcndh ltjuk —, hogy bizony laza volt gazdaságunkban a mmiltafegyelem. Rendkívül sok volt az igazolatlanul mulasztók száma. Pártszervezetünk felvilágosí tó munkája nyomán ez a lazaság megszűnt. Rendkívül jó javulás észlelhető a tehenészeinknél. A tehenészek egyetlen egy munkanapot nem mulasztottak Rákosi elvtárs beszéd« óta. Az is'tálíóka1 példás rendben (ártják, A napi háromszori fejé» bevezetésével a tejkor arc állandóan emelkedik. Legutóbbi üzemi ér­tekezleten példaképül állították dolgozóink elé Tiegslman Ádám, Tiegelman István és Ttegelmann József, továbbá Hémann Vera dol­gozóink: t, akik 5 kilométer távolságról járnak be munkahelyükre, de soha még egy napot sem mulasztottak. Az üzemi gyűlésen dol­gozóink súlyosan elítélték Tálkán Irén munkatársukat a sok ígazo- i dián mulaszlásérf. áld megígérte, hogy ezeket a hibákat felszámol­ja, Dolgozóink felajánlónkat iőO százalékra teljesítették és min­den erejűkkel azon igyekeznek, hogy november 7 tiszteletéhez hí­ven a kaposvári városellátó 400 holdas zöldségüzem az ország első élüzeme legyen. Kiss Márh politikai helyeites. Kuckó József üb-titkár. Olvastam Óvári Marika úttörő levelét. Örültem és boldog voltam» amikor egy úttörő levelét olvashat? am az én kedvenc újságomban. Marika! Te boldog vagy, mert olyan értekezleten vehettél részt, ahol többezer úttörő pajtásod érdekeli képviselted. Édesxtpám sokat mesélt a múltról, az iskolában a tanárom is so­kat, szépet mesél, hogy mi vár ránk ifjúságra. Bátyám a hmnlóolthonban tanul, ruhát, tankönyvet, lakást, kosz~ tot és még ösztöndíjat is kap. Sok szépet mesél, amikor hazajön sza­badságra. Marika, én nem lehetek úttörő, de az én kis öcsikém, aki most jár óvodába, az sem léhet úttörő, mert kint laJcunk az Ivánja hegifbSn. Ha iskolába^ megyek is mindig sáros a cipőm, mifelénk nincs vil­lany,-a leckémet is csak lámpa mellett tudom elkészíteni. Az édesapám Taszáron dolgozik, hajnalban megy a vonattal, este későn jön haza. Édesanyám a Karneválnál dolgozik, délután mßgy és éjfélkor jön haza. Én is szeretnék áttörni lenni, szercincik néha .módba, menni, de nem lehet, mert messze lakunk a városi ól MJ is szeretnénk obt benn a városban lakni, ahol van kövesút, ahol nem kell nekem és édesanyámnak, ha nagy sár van, a kis öcsémet vin­ni az évadába. Kaptunk mi lakást a Keletin ári fa-utca 1. szám alatt. Mázsákét. Nm- gyon régóta üresen áll, nem lakja senki sem. Csak a Mózs bácsi le­szedte a padlásról a deszkát, levette a szobáról az ajtókat és az ablako­kat. Édesapám oda ment, hogy megcsinálja, hogy nekem közel legyen az iskola, hogy bevezethesse a villanyt, üzért, hogy én lanulkasmk, ak­kor Mózs bácsi kizavarta az udvarból és nem engedte, hogy ott dol­gozzon­Remélem sokat fogsz ezután is írni. Szeretettel qondol rúd ifj. Máté László. * .4 levelet a szerkesztőség javas ólja a<z illetékes szerveknek, hogy e kis levél után tegyenek intézkedéseket a jövő harcosai, a szocializmus építőinek bátor és önfeláldozó munkásai nevelése érdekében. Az a véleményünk, hogy Mázsákat kötelezni kell arra, hogy a le­szedett ajtót, ablakot, padlásdeszkát szereljék vissza és a lakást foglal­hassák el Mátéék. Mi elhisszük, hogy a fel scab adulés előtt Mózsék kizsarolhatták a munkásokat bántódás nélkül, mert mint kulálonak akkor nagy szava volt, de ma a dolgozóké az ország! Ezt még Mázsáknak is tudomásul Jitell venni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom