Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

viiÁQ pmmim'ÁmjÁi mye^&ijetem: SOMOGYI Hl» riAr Értékes felszólalások a Somogymegyei Levelező Konferencián Miért üres a nagyatádi járási kultúrotthon ? 'V,. Megbukott a íVawscia kormány Hogyan tehetjük értékessé a termelési értekezletet Megyénkben a mai napon indul- aak be a termelési értekezletek, Ezeken & dolgozók s a vezetőség egyaránt megtárgyalják az 1951-es tervév teljesítését, valamint a fel­adatokat amelyek az 1952 es terv­évben a dolgozókra várnak. Jó szervezési munka a reszort­bizottságokon és a bizamiakon ke­resztül, amelyekkel előzetesen megtárgyaljuk azt, bogy a ermeié- si értekezleten mivel fogunk fog­lalkozni és ha előre előkészítjük dolgozó társainkat és hozzászólá­saikkal meg ámítjuk őket a kritika és önkritika helyes használ» ára. Ä mostani termelési értekezlet­nek azt a célt kell Szolgálni, hogy először megmutassuk a múlt évben elért eredményeink«!", azokat a módszereké , melyekkel azokat elértük. Tárjuk fe’l hiányosságain­kat. Térjünk ki arra, hogy a tervet részleteiben, hogyan sikerült telje­síteni, tehát, ha a tervünket telje­sítetek, rá kell hogy mutassunk arra, hogy tervünk teljesítését mi tette lehetővé. A dolgozók ehhez hogy járultak hozzá. Az élenjáró dolgozók*}- megdicsérjük, lehetővé tesszük számukra, hogy módszerü­ket átadják a többieknek. Azonban ha jól is dolgozunk a tervteijesítés területén, nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy (izenremkben hiányosságok van­nak. Vessük fel hiányosságainkat1 Azért, hogy a hibákat kijavíthas­suk, bíráljuk meg azoka a dolgo­zókat, akik a munkahelyükre ké­sőn jártak, vagy igazolatlanul mu­lasztottak, akik rossz munkát vé­geztek, selejtet gyártottak, vagy a 8 órai munkaidejükből egy, vagy kettő, esetleg még annál is több órát az üzemen belül ellógtak, Ha rámutatunk konkrétan, hogy a fe- gye’ineze lenségef melyik dolgo­zó követte el, hogy abból milyen hátrányok lettek, vagyis, ha azok is a példamutató dolgozókat kö­vették volna, tervünket mennyivel tudiuk, volna még túlszárnyalni, akkor bizonyos, hogy a további tervteljesítéssel kapcsolatban ugyanezek a hibák kevésbbé for­dulnak elő, majd a később! szívós harc során sikerül kiküszöbölni azokat. Ott, ahol az 1951. évi tervet nem tudták teljesíteni, ott rá kell, hogy mutassunk azokra a hiányosságok­ra, amelyket úgy a vezetők, mint az egyes dolgozók követlek el. Ha azokat a hiányosságokat időben kijavító ták volna, akkor tervültet minden bizonnyal teljesítették, sőt lúltteljesítették volna. Tehát az eredmények és hiá­nyosságok feltárása azért szüksé­ges, hogy az 1952-es tervév ne­gyedévének beindulásakor már a helyes munkamódszereket tudjuk használni. A termelési értekezleten ismer­tetni 'kell -az 1952-es tervév első ■egyed'évének üzemekre, üzemré­szekre felbontóit tervét. Ha ter­vünket felbontjuk, dolgozó tár­saink akkor tudják csak, hogy mi­lyen feladat vár rájuk a tervév el­ső negyedévében. Ennek alapján minden dolgozó meg tudja tenni vállalását tervének teljesítésére, vagy annak túlteljesítésére. Ha az üzem egész évi tervét globálisan ismertetjük a dolgozókkal, akkor sem tudiuk a verseoymozgalmat kiszélesíteni és nem tudják dolgo­zóink, hogy felajánlásaikat mire te­gyék meg. Nem látják az előttük álló feladatokat, amif a tervből ne­kik kell végrehajtani. A jó ver­senymozgalmat csak az egyénekre felbontott tervvel tudjuk biztosí­tani és kiszélesíteni, az olyan terv­vel lehef- csak a tervünk időbeni befejezését, biztosítani. A termelési értekezleten foglal­kozni kell továbbá Rákosi elv-társ beszédével. Különös súlyt- kell he­lyezni a beszámolónak arra a ré­szére, mrely a munkafegyelem kér­désével foglalkozik. A munkafegye­lem kérdését saját üzemeinkre kon­kretizál iuk. Amikor megbírálunk egyes dolgozókat, azokat akik a munktaifegyelem lazítását idézték elő, meg kell, hogy eunl'-tsük azt is, hogy milyen kárt okozott az üze­münknek, a dolgozó népnek, a nem ziel ga zd as ág-raak. Nem elég azonban az. hogy a hibákat felvessük. A hibák kijaví­tásaihoz konkrét segítséget kell adni a dolgozóknak- Tehát, ha a hibát felvetjük, mutassunk rá arra is, hogy miként kellett volna dolgozni annak » dolgozónak, (ha munkáját rendesen elvégezte volna. Mutassál: na'g art az utat, amelyen haladni kell a becsületes dolgozóknak: Ta­pasztalati segítséget kell adni és meg kell szervezni, hogy sztaha­novistáink, élenjáró dolgozóink tá­mogatják az elmaradókat, megnével- jék a munkafegyelem lazítóit. Mű­vezetőink pedig alkalmazzák a Mi­nisztertanács határozatát a műveze­tők jogai és kötelességei szerint és csatlakozzanak Deák elv társ felhí­vásához. lit szeretnénk felhívni a vezető elvtársak figyelmét a bírálat és ön­bírálat helyes használatára. Több Ízben tapasztaltuk azt, hogy a ve­zető elvfá-rsak a bírálatot nem fo­gadták el, sőt ezen túlmenően a bí­rálat után egyes vezetők a. dolgo­zókat ledorongolták. Ez történt a somogySzobi vasútállomáson, ahol a főnök, —• akit egy dolgozó meg­bírált — a bírálat után a dolgozót azzal, hogy n'agy a szája, el akarta bocsá j tani. Persze itt a pártszer­vezet és a politikai tiszt elv társ megmagyarázta a főnöknek azt, hogy fa dolgozónak igaza volt és így ,a hosszú meggyőzés után ß is elismerte, hogy tényleg a dolgozó na k volt igaza. Hasonló a helyzet a kaposvári Gyógyszer Vállalatnál. Itt w vezető, Bérces elvtárs olyan légkört teremtett, hogy a dolgozók valósággal félnek, nem merik bí­rálni. Többek közölt megtörtént az, hogy )az üzemi bizottság ''elnöke megkérdezte tőle, hogy milyen de­korációt készítsenek, erre az, volt a válasz, hogy csináljátok, ez a ti dolgotok, majd ba elkészül akkor megmondom, hogy jó-e vagy nem. Bérces elvtárs egyáltalán n©m kéri a dolgozók véleményét semmiféle munkáihoz, ami igen helytelen­A bírálat és önbírálait fontossá­gára azért hívoon fel a figyelmet, mert Sztálin elvtárs arra tanút ben­nünk«!; hogy ha dbírúlntbó] 5 szá­zalék az igaz-, azt is d kell fogadni és ki kell javítani. Ha a dolgozóik bírálata nem is 100 százalékig úgy van, ahogy a dolgozók felvetik, akkor magyarázzuk meg a dolgo­zóknak, hogy mi is a helyés a bí­rálatból és mi a helytelen. De a dolgozókat ne dorongol juk le. A vezetők feladata az, hogy nevelje a dolgozók tömegeit. A nevelés és a munkafegyelem megszilárdítása nem azt jelenti, hogy félelemben tartsuk a dolgozóinkat, hanam fel­adatunk az, hogy megtanítsuk dol­gozóinkat önkéntes, kommunista vasfegyelemre. A munkafegyelem területén hjba az, hogy a dolgozóink elfelejtették azt, hogy volt idő, amikor nem kaptak munkát- Nagy volt a munka- nélküliség, sokan kilincselitek mun­káért. Most, amikor Pártunk meg­adta a lehetőséget minden dolgo­zónak ahhoz, hogy dolgozhasson, ezzel többen visszaélnek. Egyik munkahelyről a másikra futkosnak, nem találják helyükét. Meg nem miii^pn dolgozó öntudatos eléggé. Dolgozóinknak egy része igen sze­Megismerve a tszcs-h kimagasló eredményeit, a dolgozó parasztok százai lépnek be megyénkben a íepmelnszowtkezetekbe Ötéves népgazdasági tervünkben egyik fő feladatunk, hogy mezőgaz­daságunkat a kis parcellás gazdál­kodásról átszervezzük a nagyüzemi kollektiv gazdálkodásra. Ennék pe­dig az egyetlen megoldása iaz, hogy dolgozó parasztságunkat rávezes­sük a szövetkezés útjára- Pár!szer­ve tetteinknek hatalmas nehézségek­kel kelleti ez?n a téren megbirkózni, mert parasztságunk előtt ismeretlen volt az út. Megszokták a régit és féltek ,az újtól. Azonban a fejlődés sarán pa- rasstságimk mindinkább köze­ledett a helyes úthoz és sző' vetkezeti mozgalmunk mind nagyobb fért hódított magának. Term előszőve tkezéteink olyan ha­talmas fejlődésen mentiek át, hogy ma már saját maguk, eredményeik | agitálnak. Termelőszövetkezeteink nap, mint pap bebizonyítják -fölé­nyüket a kisüzemi parcellás gaz­dálkodással szemben. Ma már olt tartunk, hogy parasztságunk saját szemeivel győződik meg a szövet­kezés előnyeiről- Azoknak az ered­ményeknek ,alapján, amit termelő- szőr e tk ezetejn k produkálfáik. Rákosi elvtárs a termelőszövet­kezetek és gépállomások országos tanácskozásán tárta fel termelőszö­vetkezetei nk eiQdiményeil és hiá­nyosságait, ‘de megmutatja azok ki javításának módiját is. Ez -nagy hatással volt mind 'termelőszöveik-e. zeteinkre, mind sz egyéni dolgozó parasztokra. Ezekből okulva terme­lőszövetkezeteink vezetőség® és a dolgozók igyekeznek munkájuk hiá­nyát kiküszöbölni. így 8 teF*sseMs*»ve<feea!etek ssiodlnkábk ssEilárdssbbá ráinal*. Az eredmények láttán -a kívülálló dolgozó parasztok tömegével köze­lednek a közös gazdálkodás felé és választják a szövetkezés útját. A már meglévő egyes és kettes típusú termelőszövetkezeti csoportok mind­inkább áttérnek a hármas mintára. Látják azt, hogy ,ez sokkal előnyö­sebb, az állaim segítségét nagyobb mértékben élvezhetik, de sokkal na">roblb eredményekre is számít­hatnak. Közös ereivel, szervezett, tervszerű munkával könnyebb a -fel~ e-da tokát megoldani. Megyénkben a dolgozó parasz­tok százai lépnek be a terme­lőszövetkezetbe és sorba szület­nek meg termelőszövetkezeti községeink. A nagyatádi járásban, Tara-ny községben egy nap alat-t 10 közéjp- paraszt lépett a hármas típusú ..Béke“' termelőszövetkezeti csoport­ba. Bélaváron megalakult a „Har­cos“ nevű tszcs 155 családdal, 371 taggal, 822 hold kataszteri földdel. Istvánéiban a ,»Szabadság“ hármas típusú tszcs alakult meg leg.utclkjb, melyhez 43 család, 78 tag, 450 ka taszíeri hold föld tartozik. Igen sok középparaszt van közöttük. A jugoszláv határszélen a, dol­gozó parasztok úgy válaszolnak Tito és bandája aljas ipolit'ikáijára, hogy erősítik a termelőszövetkeze tét. A vízvári „Vörös Csillag“ tszcs- be rövid időn belül 40 család lépett be és megalakult egy új, « „Béke“ nevű hármas típusú tszcs218 csa­láddal, 43!) taggal. Földterületük 1256 hold. A vízvári dolgozó pa­j rasztok örömmel mondják, hogy ! községük termelőszövetkezeti köz­ség lett- Pápics Pál mikor belépett, büszkén mondta el. hogy Vízvár dolgozó parasztsága tettekkel akarja bebizonyítani, hogy harcol a bé­kéért. A gyékényes i egyes típusú ,,Győ­zelem“ tszcs is győzött az ellenség felett. Átalakult hármas mintára. Rákéi községben az -egyes típusú tszcs, amely 56 családdal, 395 ka­taszteri hold földön dolgozott, most átalakullak hármas m in iáira. Az őszi fejlesztés során megyénk­ben több, mint 400 család válasz­totta a társasgazdálkodás útját, erő­sítette szövetkezeti mozgalmunkat. Az évvégi elszámolások nagy lendítőerőt jelentenek tszcs-ink további fejlesztéséhein, mert ter­melőszövetkezeti csoportjaink- jó eredményekről számolhatnak be.■ Példa erre a torvaji ,,Táncsics“ tszcs is. ahol munkaegységenként 35 forintot számoltak a zárszám­adásnál. Nézzük meg, hogy ugyan­ebben a csoportban Kvasznioa Fe­renc mit kapott? Öt hónapot dol­gozati a tszcs-ben mint kocsis és kapott kenyérgabonából 15 mázsát, árpát 470 kilót, kukoricából 17 má­zsát, szálastakarmányt 22 mázsái, burgonyáiból 6 mázsát. 80 liter bort. 60 kiló cukrot, 130 kiló babot, 44 kiló lencséi, 22 mázsa takarmány répát és sok más egyebet. Készpénzt kapott 3000 forintot. IIjcb joredelsüe soha «x élfílíca árién? nem to If, ahogy ő mondja. Most pedig a cso­port elküldte állattenyésztési tan­folyamra. Tehát világosan láthatja akinek szómé van, hogy legjobban a szövetkezeti gazdálkodással tud pa­rasztságunk egy szebb életet terem­teni magának- A számok az* mutat­ják, hogy termelőszövetkezeti moz­galmunk erőteljes és mérföldé« lép' tekkel halad a győzelem felé Azonban mindez nem jelenti azt, hogy elhízzuk magunkat és bizo­nyos megelégiiltség töltsön el bennünket, mert vannak még komoly hiányossá­gok 'termelőszövetkezeteinkben és csapartjainkban. Megmutatkozik ez a munkafegye­lem lazaságában, ami a dolgozóig öntudat hiányából és a vezetőségek rossz munkájából, a munka helyte­len szervezéséből fakad. Példa erre a bonnyai termelőszövetkezet, ahol n nyári sürgős munkában a dolgo­zók egy része nem ment rendsze­resen dolgozni. Vagy a k-eposfüredi „December 21“ tszcs, ahol nem munkaegység szerint, osztották el a jövedelmet. De lehetne sorolni még ígv több tszcs-t is, ahol egyéb hiá­nyosságok merültek fel. Hogy ilyen hibák a lövőben rí® .forduljanak elő, a brigádokat és munlcacsapadokat jól szer­vezzék meg, meri a jó munka egyik előfeltétele a szervezett­ségben rejlik. Vonják be a téli oktatásba, úgy szakmai, mint politikai vonalon a tagság minél szélesebb rétegét. A brigád és a munkacsapat vezetők úgy politikailag, mint Szakmailag a legfejlettebbek legyenek. Be kell vonni a vezetésbe a nőket és az if­jakat. Nem szabad, hogy előfordul­jon a .jövő évben az, hogy ne mun­kaegység arányában osszák el a jövedelmet, mert az egyeníősdi a munkafegyelem lazaságát segíti elő. Rákosi elvtárs beszédének alapián keli kijavítani azokat a hibákat, me­lyek még tapasztalhatók- Ha ezt tesszük, ez biztosíték lesz arra, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk; nvőzelemro viszi mezőgazdaságunk szocialista átszervezését. A tojás- és baromfibegyüjtés eredménye a járásokban A tojás- és baromfibegyüjtés ered­ményének kiértékeléséből megálla­píthatjuk, hogy még nagyon sok a tennivaló. A begyűjtés megjsví ása szükségessé teszi a fokozottabb népnevelő munkát — ahol szüksé­ges —, álról már a népnevelő mun­ka sem segít, a törvény alkalmazá­sával ............Eljött az ideje, hogy ez en a téren is rendet terem. - síink" — mint ahogy ezt Rákosi elvtárs is hangsúlyozta. A járási Pénz- és börtönbüntetés jár a tervszmh&télásért verseny a következőképpen aia­kul. Tojás Baromfi teljesítés teljesítés Fonyód 90.8 % 73.8 % Tab 75.6 % 92.8 % Barcs 74.1 % 83.2 % Marcali 87.9 % 81.3 % Kaposvár 80.6 % 81.6 % Nagyatád 77.7 % 78.9 % Siófok 84.4 % 75.8 % Csurgó 64 % 58 % Dolgozó népünk belső ellensé­gei nem alszanak. Emberi mivol­tukból kivetkőzött vérszomjas uszító gazdáik utasítására mindent elkövetnek, hogy belső életünk rendjét! megbontsák. Rémhíreket terjesztenek, izgatnak, szabotál nak. Dolgozó népünk azonban éberen őrködik a belső rend feletr és le­leplez minden spekulánsod szabo- tálót és méltó helyre juttatja. Leleplezték a közeilá ást sza- botáló Garam István öreglaki ku Iákot, aki pincéjében rój: ehetett 6 mázsa kuk oricá-t. Az állammal szembeni kötelezettségének nem tett eleget. Nem is kerüli el a mél­tó büntetést., a bűnvádi elji- ja megindult a :ervszabotáló speku­láns kulák ellen. Utolérte a büntetés Nemes Ist­ván darányi kulákot. is, aki tojás- és barmofi-tervét szabotálta és más beadási kötelezettségének sem tett eleget. Egy évi börtönre, 2000 fo­rint, pénzbüntetésre ítélték és 3 évre kitiltották a községből. így jár minden ellenség, aki dol­gozó népünk rendjét próbálja fel­forgatni, Ez a példa legyen figyel meztetés minden külső és belső ellenségnek. rét változtatni a munkahelyek közt ami annak tudható be, hogy a ve­zetőszervek nem foglalkoztak kellő­képpen a dolgozók nevelésével. A termelési érleiktzleteknek azt a célt kell szolgálni, hogy m-egszi­lárdlítsuk ezen keresztül a munka­fegyelmet, biztosítsuk a tervük tel­jesítését- Ehhez pedig az szükséges, hogy kiszélesítsük a bírálatot és önlb ráiatot üzemeinken belül, 'ame­lyen keresztül úgy dolgozóink, mint a vezetők állandóan javítani tudják munkájukat. Ez legyen egyik 'bizto­sítéka ötéves tervünk sikeres befe­jezésének. » Dccsi György SZOT Megyei Tanács. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom