Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-02 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK! SOMOGYI NEP1AP Pártunk vezette dolgozó népünk újabb győzelme: A jegyrendszer megszüntetése, a szabad piac J M DP SOMOGYMEGYEI PÄRTBIZOTTSAGÁNAK LAPJA Vin. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM. Ára 50 fillér. VASÁRNAP. 1951 DECEMBER 2­Rákosi elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén a j«*g-wi*n<1«ze«• nieg,SKÍiiiteÉéséi*»l. a mezőgazdasági tinik nxabad forgat!niái*ól. a munkai* és állalmi fegyelemről Tisztelt Közponfi Vezetőségi Mai beszámolómban népi demo­kráciánk egyes gazdasági problé­máival kívánok foglalkozni, első­nek ipari tervünk végrehajtásának menetével- utána mezőgazdasá­gunk fejlődésével és a terménybe­gyüjtés kérdéseivel. A közellátás- sa] kapcsolatban ismertetni fogom azokat a szempontokat, melyek alapján javasoljuk a jegyrendszer megszüntetését és a mezőgazdasá­gi termékek szabadforgalmának be­vezetését. Iparunk ÍO hónapos fejlődése, a tervteljesítés állása Gyáriparunk termelése ez év el­ső tíz hónapjában a múlt eszten­dő hasonló időszakaihoz képest 29.1 százalékkal emelkedett. Bármi* lyen jelentős is ez az emelkedés, mégis eredeti célkitűzéseinknek csak 99.3 százaléka. Szóval felemelt évi tervünk teljesítésénél 0.7 szá­zalékkal el vagyunk maradva. A könnyűipar 100-9 százalékra telje­sítette tervét. A lemaradás a nehéz­iparra, az építőiparra és az élelme­zési iparra esik. Az önköltségcsök­kentés tervét is csak részben tel­jesítjük és e télien is van lemara­dás. A termelékenység mutatói vi* szonylag jók a nehéziparban, ahol á termelékenység 10.5 százalékkal emelkedett, ami tervünk 100.7 szá­zalékos teljesítését jelenti, de az égész gyáriparra vonatkoztatva itt is van egy k:s lemaradás, amit fő­ként az élelmezési ipar okoz. A terv teljesítése megköveteli, hogy az önköltségcsökkentést és a terme, lékenvség fokozását is tervszerűen teljesítsük. Két hónappal ezelőtt még a ko­hászatban is jelentős volt a lema­radás, de októberben a lemaradást behoztuk és a vaskohászat az első tíz hónapban 102.4 .százalékra tel­jesítette tervét. Az építő ipar és az építőipari anyagok termelésének lemaradását a novemberi jó időjá­rás következtében — mely lehetővé tette az építkezések folytatását — he fqgjuk hozni. Meg van minden előfeltétele annak, hogy a felemelt tervet e téren js teljesítsük, sőt túl­teljesítsük. Az élelmezési ipar eddig 94.8 százalékát teljesítette az évi lei- emelt tervének. A lemaradásnak legfőbb oka a húsipar lemaradása» ami a húshiánnyal függött össze- A jó cukorrépatermés kövelkezlé- ben a cukoripar túl fogja teljesí­teni tervét. Az utolsó hetekben megindult a'hízott disznók, a ba­romfi, a szarvasmarba beadása és felvásárlása és ezzel kapcsolatban megnőtt a húsipar termelése is. E téren is megvan a lehetősége annak, hogy a lemaradás jórészét december folyamán behozzuk. A szénbányászat első tízhónapos felemelt tervét 94.6 százalékra tel­jesítette. Az elvtársak tudják, hogy a széntermelés lemaradása miatt október 2t-én Tatabányán bányász- konferenciát tartottunk, ahol fel­tártuk a lemaradás okait és rámu­tattunk a rendszabályokra, me­lyek a felemelt terv végrehajtását lehetővé teszik. A hibákat a mű­szaki vezetés gyengeségében és a munkafegyelem lazaságában láttuk. A tanácskozás részletesen foglalko­zott szénb árny ászát link kérdéseivel, ezért én itt erről részletesen nem kívánok beszélni. Csak egyet>en új tényezővel akarok foglalkozni: ez a gépek használata a szénbányák­ban. Két esztendővel ezelőtt bá­nyáinkban úgyszólván teljesen hiá­nyoztak a gépek. A bányász terme­lőeszközei lényegében a csákány és a lapát voltak. Mi azóta hozzálát­tunk a bányamunka gépesítéséihez. Az elmúlt egy esztendő alatt a szénbányászat több mint 300 gumi szállítószalagot, kaparószalagot, rá­zócsuszdát, fejtő- és réselőgépet, szállítógépek t kapott- Azonkívül vagy 1500 villamos szénfúró gépet, pneumatikus fúrókalapácsot, pneu­matikus fejtőkalapácsot és még egy sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan mentesí­tik a bányászt a nehéz fizikai mun­kától. .lövőre még több gépet kap­nak a bányászok. E fejlődésből viszont az követke­zik. hogy a bányásznak eddigi szak­tudása mellé meg kell tanulnia a gépek — és gyakran bonyolult gé­pek — kezelését. Ez a tanulás időt vesz igénybe és addig is, amíg bá­nyászaink elsajátítják a szakadat­lanul növekvő mennyiségű gépek jó kezelését és kihasználását, ezek­nek a gépeknek használata csak fokozatosan fogja megemelni a széntermelést. Viszont előrelátható, hogy amint az új gépek használa­tát és kezelését a bányákban elsa­játítják, a termelés gyorsan meg fog növekedni. Egyébbként közölhe­tem, hogy a tatabányai konferen­cia rendszabályainak eredménye­képpen a szénbányászat ebben a hónapban 80-000 tonnával, 6 szá­zalékkal több szenet adott, mint októberben. Rom éljük, hogy ez a fejlődés decemberben folytatódik s a báuyaipar is behozza lemaradá­sát és kitermeli a gazdaságunk szá­mára oly fontos szénmennyiséget. Felemelt tervünk reális: végrehajtható Iparunk fejlődése azt mutatja, hogy féléiméit tervünk reális és ellenségeink minden kétkedése és gáncsoskodása dacára végrehajtha­tó. De nem szabad elfeledkezni a 0.7 százalékos lemaradásról és ar­ról sem, hogy decemberben két ün­nepnap van és csak 24 munkanap. Emiatt fokoznunk kell a munka­tempót és ari'a kell irányt ven­nünk, hogy az eddigi lemaradást necsflk behozzuk, hanem év végére tervünket túl is teljesítsük. A mun­kásosztályban és a haladó értelmi­ségben erre meg is van a .jószándék éS az eltökéltség, amit szeretett vezérünk, Sztálin elvtárs születés­napjára tett lelkes felajánlások és az évi terv túlteljesítéséről nap­ilap után belfutó és szaporodó je­lentések mutatnak. Ipari termelésünk jelenlegi ál­lása mellett 1 százalék tervtelje" sítmény több mint 600 millió forint értékű termelvényt jelent. Minden százalék tehát, amivel tervünket túlteljesítjük, az új bányászlakások, kultúrházak, szülőotthonok, trakto­rok és gépek százainak és ezreinek létrehozását teszi lehetővé. Tartsuk szem előtt azt is, hogy tervünk mostani teljesítésével és túlteljesí­tésével rakjuk le az alapot ahhoz, hogy jövőre, ötéves tervünk har­madik esztendejében a döntő év­ben, minden célkitűzésünket meg ludjuk valósítani. Eddigi eredményeink azt mutat­ják, hogy Pár unk II. kongresszusa helyesen határozta meg gazdasági célkitűzéseinket és helyesen te,rte- amikor ezeket a célkitűzéseket erőteljesen felfokozta. A II. kon­gresszus mu atott rá arra, hogy ípari fejlődésünk, egész gazdasági életünk döntő kérdése a szénterme­lés fokozása, a vaskohászat és a gépgyártás fejlesztése. Ezen a té­ren a II. kongresszuson felemelt terv az 1952-es esztendőben az ideinél is sokkal nagyobb követel­ményeket, feladatokat állít elénk. Ezek a kérdések tehát továbbra is munkánk és figyelmünk közép­pontjában maradnak. Sikeres meg­oldásuk döntő előfeltétele azon­ban, hogy ebben az évben ipari tervünket nemcsak egészében, glo­bálisan, de különösen az alapanya­gok terme^és® terén részle.eiben is maradéktalanul végrehaj • suk~és túlteljesítsük. Mezőgazdaságiunk helyzetéről Ami a mezőgazdaságot íllefi, az idei termés volt a legjobb, amit felszabadulásunk ó. a betakarítot­tunk. A statisztikai hivatal az er­re vonatkozó adatokat már nyil­vánosságra hozta. Még hozzátehe- tem, hogy a tervünkben megsza­bott őszi vetés a 10 nappal ez­előtt közölt jelentés szerint 3—4 százalék híjján befejezés előtt áll. Gondoskodnunk kell róla, hogy a tervet e téren is maradéktalanul teljesítsük. November második fö­lében megjöttek az esők, melyek a vetés jó fejlődését biztosították. A mélyszán ás szintén el van ma­radva és megkésett, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a munkálatokat, melyekkel a jövő évi jó termés egyik élőiéitől elét teremtjük meg, feltétlenül elvé­gezzük. Ami a mezőgazdaság szocialista szektorát illeti, fejlődésünk az idén is gyors volt- Az állami gépállomá­sok száma 47 százalékkal nőtt és most már a vontatókkal együtt körülbelül 9.500 darab. Az állami gazdaságok szántóterülete most már 864 ezer hold, amiből a tulaí- donképpeni állami gazdaság 772 ezer hold, a többi szakoktatási gazdaság, stb. Az állami gazdasá­gok most már jelentékeny részben tagosítva vannak. Gyors fejleszté­sük lényegében befejeződött, rá­térhetünk az eddig elért eredmé­nyek megszilárdítására. Úgy a gép­állomások, mint az állami gazdasá gok még mindig azokban a gyér mekbetégségekben szenvednek, melyek részben gyors növekedé­sünk velejárói: gyenge még a szer­vezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge a munkafegyelem. Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbölésük mező- gazdaságunk továbbfejlődésének elengedhetetlen követelménye. Erőteljesen növekedett a termelőszövetkezeti mozgalom Erőteljes növekedést mutatott az idén a szocialista szektorban a temeiőszövetkezeú mozgalom is. Jelenleg 4652 termelőszövetkeze­tünk van a mezőgazdaságban. 236.500 család 350 000 taggal vesz részt benne. A rendelkezésükre álló szántóterület 1,503.000 hold, egész szántóterüíe ünknek 15.6 százaléka. A szövetkezetek és ál­lami gazdaságok együttvéve te­hát az egész szántóterület 24.6 százalékát, szóval kis híján, orszá­gunk szántóterületének egynegye­dét képezi. Különösen gyors volt a fejlődés ennek az évnek első hó­napjaiban, amikor az elszámolás után közölték a termelőszövetke­zetek jövedelmét. Akkor váltak termelőszövetkezeti városokká Turkeve. Kisújszállás, Mezőtúr, Karcag és a többiek. Ezekben a hónapokban megkétszereződött a szövetkezeti tagság és a termelő- szövetkezetek szántóterülete. A gyors fejlődés árnyoldala azu­tán a mezőgazdasági munkákban, de löleg a terménybetakarításnál mutatkozott,, ahol kiderült, hogy a termelőszövetkezetek és szövet­kezeti csoportok gazdasági, szer­vezeti, politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tu­dott lécest ' artani a szövetkezetek területi növekedésével. Ern áit ál­talában lemaradás volt /tapasztal­ható ,i ;avszi és nyári munkák el­végzésénél, de különösen a ter­mes betakarításánál. Politikai Bí­zó Itságunk e tapasztalatok alap­ján szeptemberben, Pártunk II. kongresszusa ha ároza.tának meg­felelően, újra utasította pártszer­vezeteinkéi, hogy ne csak a ter" melószóverkézeíek számszárű fej­lesztését. hanem a már meglévő termelőszövetkezetek és csopor­tok megszilárdítását és megerősí­tését tűzzék ki feladatul, Gondos­kodjanak elsősorban a szövetkeze­ti vezetés megjavításáról. Különö­sen az ezer holdnál nagyobb ter­meli szőve: kezetek megszilárdítá­sára és megerősítésére fordítsanak f gyelmet, mert e nagy gazdaságok vezefése sokrétű feladat,, amely komoly szaktudást igényel. Ezeke^ a nagy szövetkezeti gazdaságokat meg kell erősíteni a legjobb szak­emberekkel, agronómusokkai. ál­lattenyésztőkkel. Gondoskodni kell róla, hogy vezetőik megfelelő tanfolyamokra kérüljenek, ahol szaktudásukat fejleszthetik. E szö­vetkezetekbe kell küldeni a leg­jobb pár:munkásokat és támogatá­sukért, fejlődésükért felelőssé kell tenni a tanácsokat és azok mező­gazdasági osztályait. Külön felhív­tuk. szervezeteinket arra, hogy akadályozzanak meg és toroljanak meg minden nyomást vagy kény­szert a termelőszövetkezetek fej­lődésénél. Ismételten megkövetel­tük, hogy erejüket a termelőszö- vetkeizétek munkájának megjaví­tására, a minőség emelésére for­dítsák és arra, hogy ezek a szer­vezetek. minél gyorsabban jól mű­ködő, gazdag, magas jövedelmező­ségű. sok áruit termelő szövetke­zetekké nőhessék ki magukat. Politikai Bizottságunk meg van győződve róla, hogy a legjobb agi­táció és propaganda a termelőszö­vetkezetek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak ha termelékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni pa­rasztok jövedelmét. Necsak mi aigtáljunk most már a szövetke­zetek mellett, hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jó eredmé­nye magáért. Most már megvan an­nak a lehetősége, hogy az egyéni­leg gazdálkodó paraszt a saját ta­pasztalataiból győződjék meg a szövetkezet hasznosságáról és fö­lényéről Erre fektessük most a fő­súlyt, akkor a szövetkezetek nö­vekedése nem annyira a mi agi- [ációnk eredménye lesz, hanem sokkal inkább a szövetkezetek si­kereinek és jó munkájának mellék- termékeként jelentkezik. Hogy ez a bizonyos fokig megváltozott módszer helyes volt, azt bizonyít­ja az a tény, hogy az idén ősszel is minden különösebb agitáció nél­kül tovább nőttek a termelőszö­vetkezetek. November végén újabb 394 csoport alakult 43.454 család­dal, 67.497 taggal és 237.000 hold szántófölddel. Az új tagok több »int egyharmada 7 holdon felüli szántóval rendelkezett, ami azt mutatja, hogy a középparasztok egyre fokozódó mértékben lépnek be a termelőszövetkezetekbe. Szövetkezeti mozgalmunk erősödésének legjobb agitátor volt az eredmények ismertetése A belépések száma éppen az u olsó hefekben újra növekedésnek indult, aminek oka az, hogy a ter melőszövetkezetek kezdik nyilvá­nosságra hozni Idei zárszámadásai­kat és eredményeik ismertetése — a mi várakozásainknak megieie- lően — új lökést adott a szövetke­zeti mozgalomnak. A sajtó közöl­te turkevei , Vörös Csillag" terme­lőszövetkezet eredményeit, amely­ben 1200 -tag, 7440 hold szántóte­rületen gazdálkodik. Ez a szövet­kezet is az idén nőft hirtelen nagy- gyá. Tagsága is. szántóterülete is a tavasszal hatszorosára nőtt. Eb­ből világos, hogy tagjainak zöme nem rendelkezett semmiféle ta­pasztalattal a szövetkezeti mun­kában. A nyár folyamán ki is de­rült, hogy a munkafegyelem, a me­zei munkák elvégzése terén még sok a kívánni való. Ennek dacára c szövetkezet nyers bevétele hol- dankint. 1500 forinto, tett ki. A jövedelem elosz ásánál mindenek­előtt teljesítették a kötelező ter~ ménybeadást, mégpedig 110 száza­lékra, utána kifizették az állam­nak ‘{irtózásaikat, felemelték a szövetkezeti alapot 2 millió 455 ezer forintra, az üzemi alap 1 millió 954 ezer forintot tett ki. A fennmaradó jövedelemből mun- kaegységenkint 20 forintot tudott fizetni a »Vörös Csillag“, ezenkí­vül terményben munkaegységen- kint 4 kg. búza, 3 kg. kukorica 81 dkg. árpa és egyéb termény ju­tott az egyes tagoknak. A legtöb­be: Lévai Károly kereste, aki csa ládjávaj együtt, ötödmagával 1700 munkaegységet, teljesített. Ennek megfelelően a család készpénzben 34 ezer forintot kapott, ezenkí­vül :öbb, mint 86 mázsa búzát, 61.5 mázsa kukoricát, 17 mázsa árpát, 7 mázsa burgonyát, 190 kg. cukrot, 170 kg. rozsot, megfelelő mennyisé­gű mákot, szalmát, hagymát, és egyéb zöldséget. Az ellenség az el­számolás előtt azt hiresztelte, hogy a szövetkezeti tagok csak a fejada­got kapják meg: most a zárszáma­dások után ez a rágalom is meg­dőlt. Hozzá kell tennem, hogy a 'tur­kevei „Vörös Csillag" nem a leg jobb szövetkezetünk. Az azóts nyilvánosságra hozott zárszámadá sok mutatják, hogy más szövetke zetek még jobb eredményt értei el. Általános jelenség, hogy a jó dolgozó szövetkezetek termésered ményei messze túlhaladják a leg jobb egyéni gazdálkodók termés eredményeit- Például Szőregen, legjobb egyéni gazdák 13 8 mázs búzát arattak egy holdról, a szí vetkezet 16.74 mázsát. Rákóczifa ván a jó egyéni parasztok 16 má zsa ősziárpát arattak, ugyanott „Béke" termelőszövetkezet 21 mj zsa árpát kapott- Tótkomlóson a egyéni parasztok 22 mázsa kukor cát törtek le egy holdról, ugyai ott a „Viharsarok" szövetkezet 5 mázsát nyert holdankint- Hanson különbség volt a többi »terményei nél és az állattenyésztés terén i Ezt látják az egyénileg dolgozó p rasztok is, és ez az oka, mii már rámutatunk, hogy éppen < utolsó hetekben minden külön sebb agitáció nélkül újra megindv

Next

/
Oldalképek
Tartalom