Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)
1951-12-02 / 281. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP. 1951 DECEMBER 2a termelőszövetkezetek növekedése. Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik az állatállományuk. Nem szorul magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arra lehetőségük volna és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellátási hátráltatják. A szocialista öntudat, szocialista munkafegyelem: feltétele a további eredményeinknek A legnagyobb nehézségeket a szövetkezetekben — de hozzátehetjük az állami gazdaságokban, gép" állomásokon és az iparban is — a rossz ■munkafegyelem, pontosabban a munkafegyelem meglazulása okozta és ezért részletesebben kitérek e kérdésre. A kapitalista időkben a munka- fegyelemről gondoskodott a hajcsárok egész hada, a felügyelők, a botosispánok, a csendőr, de főleg a munkanélküliség és velejárója: a dolgozó tömegek nyomora. Min" denki emlékszik még az eir.bervá- sárok, a köpködők reménytelen tömegére, vagy azokra a munkanélküliekre, akik reggelenként a gyárak kapui előtt lesték, hogy kapnak-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség réme, a fenyegető nyomor, az éhség kényszerítette a falu és a város munkásait arra, hogy a tőkés Számára a legnagyobb fegyelemmel erejük megfeszítésével dolgozzanak. Ez így van ma is a kapitalista Európáiban, de így van az Egyesült Államokban is, ahol a fegyverkezés fokozása miatt naponta tízezrével dobják utcára azokn'ak a békeiparokniak a munkásait, akik elől a haditermelés elharácsolta a nyersanyagot. Nálunk nincs munkanélküliség. Ellenkezőleg, a termelés növekedésével párhuzamosan nő a munkás- kereslet. Az idén például a bérből és fizetésből élők száma harvonta 21 ezerrel növekedett. Ez egy évre kivetítve több mint egynegyedmillió új munkás és alkalmazott- Ebben a számban nincsenek benne a kö" zép:skolák'ban, az egyetemekre, vagy az átképzős tanfolyamokra járók tízezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt mint munkakeresö jelentkezett volna. A munkáshiány következtében most könnyű munkát kapni. Ha valakit ma fegyelmezetlenség miatt eltávolítanak. holnap már tíz helyen is munkába állhat. Még az is előfordul, hogy egyik vállalat a másiktól csalja el a munkásokat. Ez azt eredményezi, hogy különösen az újonnan munkáiba állók egy része, ak'ket már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer és még nem fegyelmez a szocialista öntudat, kihasználja ezt a helyzetet. Nem törődik a munkával, nem dolgozza ki a munkaidői, későn érkezik, korán hagyja abba a munkát, gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre, nem vigyáz a termelés minőségére. Ha amiatt felelősségre vonják, továbbáll és másnap már áj munkahelyen folytatja eddigi "egyelmezetlenségét- Mi az utolsó hónapokban napi" -endre tűztük a munkafegyelem negszilárdításának kérdését. A ta- »asztalat azt mutatja, hogy az ed- ligi rendszabályok nem hoztak negfelelQ eredményt. Kiderült, iogy igazgatóink még nem ismerték el ennek a kérdésnek a jelentőséit. Sokan azt hiszik, hogy lia la' án és elnézően kezelik a légy el- lezetleneket, akkor attól megja- ulnak. A tapasztalat az ellenke- öjét bizonyítja. A la®a, elnéző ke- eíés következtében romlik a mun- afegyelem. Az ellenség is rááll rre a vonalra- nem egyszer tapasztjuk. hogy az a munkavezető, ki a tőkés időbep lelkesen haj- sáTOskodott, most a lazaság és Inézés szószólója. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, agy az öntudatos, fegyelmezett unkások egyre élesebben és önte- “kenyen lépnek fel a fegyetmezet- nek ellen. Nemcsak azért, mert fegyelmezetlenség következtében : is szenvednek, kevesebb az ered- ényük, kevesebb a keresetük, harn mert megértik, hogy a munka- gyelem meglazulása az egé-sz szo. lüsla építést, az ország felvirá- ztatását hátráltatja. Azt js tapasztják az öntudatos munkások, gy az ilyen fegyelmezetlen, a sa" : igazolására folyton elégedetlen, hog, hangoskodik, a kákán is csomót kepes és lényegében az ellenség szócsövévé válik. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy példáiul a bányász elvtársak a lógósok, a kimaradók, a „bumlizók“ ellen olyan élességgel léptek fel, amely még bennünket is meglepett. A legfontosabb fegyelmezési eszköz — ismétel jük — annak a .szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan elmaradás, selejjtgyá'rtás szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, akiknél a figyelmeztetés, a meggyőzés, a fegyelmezett munkások példamutatása nem használ, természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybe venni, különösen mert olyanok is akadnak közöttük, akikről fel kell tételezni, hogy fegyelmezetlenségük tudatosan szocialista építésünk ellen irányul- Ezeket a rendszabályokat, mind arról nap-nap után meggyőződhetünk, maguk a fegyelmezett dolgozók követelik tőlük. A munka fegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk. A munkafegyelemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, melynek egyik mutatója, hogy hogyan teljesíti a falu népe az adófizetés és terménybe- adás kötelezettségét. Sajtónkban elég gyakran jelennek meg hírek az adói nemfizető, a tenménybe" gyüjtést szabotáló kulákokról, vagy jómódú parasztokról, ami mutatja, hogy e téren nincs minden rendben. Mi a felszabadulás után három é'v tartamára mentesítettünk több mint félmillió földhözjuttatottait a juttatási törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy a íöldhözjutta" toltak gazdaságilag megerősödjenek- A következő esztendőkben is — hasonló okojkból — nem nagyon erőltettük' az adófizetést. Ennek eredményeképen ezen a téren lazaság harapódzott el. Az csak természetes. hogy ebből a lazaságból elsősorban a kulákok és jómódú parasztok igyekeztek hasznot húzni. De százával, sőt ezrével voltak olyan új gaz dák is, akik évszámra nem fizettek adót, vagy riem teljesítették a. terménybeadást s ehhez úgy hozzászoktak, hogy kötelezettségeik. nemteljesítését afféle szerzett jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tu-1 domásul, hogy ennek az időnek vége és nekik is a közteherviselés elvének megfelelően teljesíteniük kell kötelességeiket. Egyetlen ilyen példát fogok idézni Besenyesi Ferenc, a somogyme- gyeí Gölle községben 9 hold jutta- ott földön gazdálkodik. Évek óta Gazdasági eredményeinkkel, a jó terméssel és a termésbegyüjtés sikerével kapcsolatban felmerül a kérdés: njnes-e itt az idője, hogy megszüntessük a jegyrendszert, és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát. A mi véleményünk az, hogy meg vannak a jegyrendszer megszüntetésére a lehetőségek és ennek a rendszabálynak eljött az ideje. (Percekig tartó nagy taps.) Amikor mii az ej múlt években fokozatosan megszüntettük az élelmiszer — és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesen gazdaságunk erősödésének és sikerének tekintette. Amikor az idén fokozatosan újra életbeléptéjük különböző élelmiszerekre és árucikkekre a jegyeket, mindenki érezte, hogy éhben van bizonyos visszavonulás az ellenség nyomása miatt. A jegy rend szer bevezetésére minket az idén főleg a következő okok kényszerítettek. Évek óta gyenge volt a takurmánytermés és különösen rossz volt az elmúlt évben. Hossz volt a cukorrépatermés is- Emiatt a parasztság levágta -disznó)' örzsállo-máinyának egyharmadiá! és a szarvasmarháknak 15"20 százalékát. A rossz takarmánytermés a baromfit is megtizedelte. Mindez bús- és zsírhiányhoz vezetett, ami viszont fokozta a keresletet kenyérben, cukorban. A magas húsár es az olcsó kenyérár ;l tél és a tavasz folyamán lehetővé tette, hogy az állattartók, fuvarosok, di.sznóhízla- lök felvásárolják a szabad kenyeret és takarmány helyett ezt etessék. Más gazdák kenyérgabona fejadagjukat etették fel az állatokkal és kenyérszükséglétüket a péknél vásárolták, lóhát lényegében visszavették az államtól a beszolgáltatott nem fizetett adót és ezért hátraléka 2770 forintra növekedett- Rendkívül méltatlankodók, amikor a fizetést szorgalmazni kezdték, amíg ki nem derült, hogy ebben az évben 18.000 forintért házat vett, meg 4 ezer forintos lovat, 3 ezer forintos tehenet vásárolt- Hozzá- teheíem, hogy még a helyi tanácsban is volt olyan vélemény: „akinek ennyi a kiadása, hát annak bizony nem nagyon jut adófizetésre“. Az ilyen :ípus és az a vélemény, amely az állammal szemben fennáló kötelezettséget csak olyan mellékesnek, másodrendűnek tekinti, eléggé elterjedt- Elterjedéséhez, amint mondottam, mi magunk is hozzájárultunk. Emiatt most, amikor népi demokráciánk megszilárdulásának és konszolidálásának velejárójaként ezen a téren is rendet csinálunk, egyesek dohognak és morognak. De azt is hoz- zátehetem, hogy helyesli ezf a rendcsinálást a parasztság túlnyomó többsége, amely megértőn, lojálisán éliesíti, sőf túlteljesíti államával szemben fennálló kötelezettségeit, Ezt legjobban megmutatják a terménybeadás számai. A 1951 június 1-től eltelt 5 hónap folyamán gabonaneműekben 1 millió mázsával öbb volt az állami begyűjtés, mint az emlult gaz dasági év 12 hónapjában. A búza- begyüjtés eddig 25 százalékkal, aZ árpa, zab 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor, a kukorica több, mint kétszerese a tavaly begyűjtőt nek, a napraforgó 50 százalékkal több, és így tovább. Még beszédesebbek ezek a szá mok, ha tudjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók közül 100 százalékon felül teljesítette beadási tér vét 485 ezer és köztük 200 százalék feleit teljesített, azaz kötelezettségének több mint kétszeresét szolgáltatta be 128 ezer gazda. Tér. mészetesen még jobbak a szövetkezetek eredményei, mert olt a 350 ezer főnyi tagság öntudatosabb és ennek megfelelően jobban teljesíti kötelezettségét. A nagybörzsönyi „Kossuth“ tszcs 1381 százalékra teljesítette beadását, a hajdú- sámsoni „Dózsa" 1100 5 százalékot ért el, a felsőszentiváni „Vörös Csillag" 1089 százalékot, a kun- csorbai „Vörös Október“ és a ká- polnásnyéki „Petőfi“ szőve: kezet kilencszeresen teljesítette túl beadási kötelezettségét és ezt a listái még hosszan lehetne így foly ! tatní. Ezek a számok beszédes tanul annak, hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötelességeinek jó tel'esílésével rója le a népi demokrácia államával szemben, így viszonozza mindazt, amit a falu felszabadulás óta évről-évre fokozódó mértékben kapott. Ebben gabonáit. Súlyosbította ezt a helyzetet az ellenség tudatos akciója, amely közellátásunk meggyengítése és tartalékaink kimerítése céljából tudatosan rávetette magát a cukor, a zsír, a lisz felvásárlására. Ez .ellen úgy védekeztünk, hogy bevezettük a cukor és lisztjegyet, majd’ a zsírjegyet és végül a kenyérjegyet is. Most, amikor felmerült e jegyek megszüntetésének kérdése, megállapítottuk, hogy közellátási nehézségeinkkel kapcsolatban mélyebb, eddig fel nem vetett problémák jelentkeznek. Miben állnak ezek a problémák? A mi közellátási rendszerünk lényegében folytatása a felszabadulás előttinek. A felszabadulás előtt és még utána is néhány évig Magyarország, „lapvető jell«gz.ete»ségé tekintve mezőgazdasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak s alacsony volt a dolgozó tömegek vásáirlóké- pessége. Az utolsó négy-öt évben gyökeres változás történ: Hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik. Az ipar fejlődésével párhuzamosan erőteljesen nőtt a bérből és fizetésből élők száma és életszínvonala. Ezzel a növekvéssel párhuzamosan emelkedett a fogyasztási javak, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránt a kereslet. Ugyanakkor megnőtt e cikkekben a falu fogyasztása is, mert hiszen a Hortby-r-end" szer három millió koldusa földhöz jutott, életszínvonalát ugrásszerűen megjavította. Ennek következtében saját termékeiből és az ipari cikkekből egyaránt hasonlíthatatlanul többet fogyaszt, mint a háború az esztendőben 1 milliárd 672 millió forintot ruháztunk a mezőgazdaságba. Több mint 3 ezer tekert, 1250 kévekötő-aratógépet, 850 cséplőgépet 850 kazalrakó-t, 990 fogatos fűkaszát és az egyéb gépek ezreit juttattuk a falunak, hogy megkönnyítsük a mezőgazda I sági munkát.. 31 ezer kát holdon létesítettünk öntözőinűveket, 2 millió 600 ezer mázsa műtrágyát kapott a fal«- Tovább épül ek a bekötőutak. Az idén 170 falu és 75 termelőszövetkezet kapott te lefont, 216 község jó ivóvizet, az orvosi rendelők, mentőállomások, gyógyszertárak, .szülőotthonok, bölcsődék százai jöttek létre. 1951—52-ben 1400 falusi kultúrotthon, több mint 2 ezer népkönyvtár létesül, 935 helyen nyílik meg keskeny-mozi. Egyre-más- i'a épültek az általános iskolák. Középiskolák nyíltak meg olyan ezelőtt elhanyagol; helyeken, mint Sárvár, Kisbér, Tiszafüred, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Sárbogárd Mezőfur, Törökszentmlklós stb. A dolgozó parasztság örömmel és hálával látja, hogy a munkás-paraszt szövetség nem marad papíron, hogy gyermekei egyre fokozódó számban jutnak be a középiskolába, az egyetemekre, a hadseregbe, az államvezetás minden posztjára. Ez n dolgozó parasztság összehasonlítja népi demokráciánk gazdaságpolitikáját a régi kapitalista világéval. amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt számára, mint a rossz, mert jó aratás esetén a termények árai nagyobb mértékben estek, mind a termés növekedése. Emlékszünk még a harmincas évekre, amikor egyik jó termés n másikat verte, de a búza métermázsáját 6—7 pengővel vesztegették és a parasztság nyomora, eladósodása a jó termés dacára ugrásszerűen megnőtt- A cukorrépatermelők pél dául emlékeznek rá, hogy jó termés esetén a cukorgyárak mindenféle módon lefelé nyomták a szerződésben lekötött árakat, kifogásolták a répa minőségét, mindenféle címen levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy holdanként 50 mázsánál többet nem vettek át a gazdáktól. EzzeJ szemben például az időn nálunk eddig a cukorgyárak 10.5 millió mázsa cukorrépával többet vettek át a termelőktől, mind tavaly. Egyedül a cukorrépából ez évben 400 mili ő forinttal több a tér. melók jövedelme, mint tavaly és hasonló tényeket sokat lehetne felsorolni. A parasztság ezt méltányolja és megelégedésének egyik kifejezője a terménybegyüjtésJnek az a sikere» amelyet ismertettem. elöft. Viszont mezőgazdasági termelésünk nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Számokba« ez úgy mutatkozik meg, hogy ipari termelésünk most 250 százaléka az utolsó békeév termelésének, mezőgazdasági termelésünk viszont csak 116 százaléka a háborút megelőző 10 év átlagának. Mi nem vetettük fel kellő időben, hogy ennek a fejlődésnek mik a következményei gazdasági életünkre. Hogy csak egy példát említsek. nem vontuk le külkereskedelmünkben sem a megfelelő következtetéseket ebből a helyzetből. A gyapot, a bőr, gumi, fémek, gépek behozatalának biztosítására nagymennyiségű élelmiszert exportáltunk ugyanúgy, minit amikor mezőgazdasági ország voltunk és amikor a belföldi szükséglet még jóval kisebb volt a mostaninál. Az államilag megállapított árak rendszere sem változott alapjában a stabilizáció óta. 1946-ban, a jó pénz megteremtésekor mi lényegében a háború előtti Magyarország árviszonyait igyekeztünk helyreállítani. Ezek az árviszonyok mezőgazdasági jellegű országra vonatkoztak, amelyet a dolgozók alacsony életszínvonala jellemzett. A gyorsan fejlődő iparosodás következtében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követelményeire voltak szabva és nem feleltek meg a változott viszonyoknak. Az adott árak mellett a kereslet a legfontosabb élelmiszerekben egyre inkább növekedett és az a veszély fenyegetett, hogy a munkásság és általában a fizetésből és bérekből élők nem tudják ezekben a cikkekben minimális szükségletüket fedezni. Ezen a hely. zeten rövid idő alatt nem is lehet az élelmiiszermennyiségek gyors növelésével változtatni, mert mezőgazdaságunk termelésének 75 százaléka apró paraszti parcellákon folyik, ahol a termelést meggyorsító döntő tényezőt, a modern mezőgazdasági gépet csak kis mértékben le bet alkalmazni. Ezek az okok, ismétlem, a tavalyi rossz takarmánytermés nélkül is komoly zavarokhoz vezettek volna- A jegyrendszer ezeken a zavarokon átmenetileg segített. A munkásosztály a jegyek újrabevezetesét helyesléssel fogadta, mert megnehezült helyzetében enyhülést jelentett és bizonyos védelmet nyújtott a spekuláció támadásaival szömben. A jegyrendszernek e pozitív eredménye mellett egyre inkább előtétbe léptek a káros, negativ hatások. A jegyrendszer kiépítése azonnal a bürokratizmus kiszélesítéséhez és újabb korrupciós lehetőségekhez vezetett. A hús, zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes ár többszörösére ugrott fel. Újra megjelent gazdasági életünkben a spekulánsok növekvő hada és új élet- 1 ehetőségeket kapott a spekuláció következtében a tőkés osztály maradványa, mely jól éüt ennek az új konjunktúrának a kihasználásához. A többszörösére ugrott szabad terményárak rendkívül megnövelték a kulák és a jómódú parasztság jövedelmét, mert hiszen ezek rendelkeztek nagyobb mennyiségű hús-, vaj-, baromifi-, tojásféleséggel. A szabad árak ugrásszerű emelkedése következtében ennek a rétegnek erősen megnőtt a jövedelme. Ehhez a folyamathoz még bizonyos fokig maga a szocialista építés is hozzájárult azzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén például fuvarozásért az állam egy milliárd forintot fizetett ki annak a néhány tízezer kupeckedő kulák- nak, fuvarozó gazdának, akii felesleges igaerővel rendelkezik. A jegyrendszer megszüntetése a dolgozók érdekében történik, megszünteti a spekulációt Ennek a helyzetnek következtében valóságos spekulációs hullám keletkezett. Szóvátettek előttem egy esetet. Nyíregyházán egy kofa 2 kövér libával beült a gyorsvonat pám'áis osztályába, Budapestre utazott, ahol a két. hízott libát eladta, a férjének vett egy öltöny ruhát, és a következő gyorsvonat párnái osztályán még vissza is utazhatott. Mindez a két liba árából. Vonataink, autóbuszaink még néhány hete tele voltak ilyen spekuláló utasokkal. Egyre több gazda panaszkodik nálam, hogy aki a falun sipefcufá- cióra veti magát, az újra gyorsait gazdagszik. Elmondtak egy esetet, amikor valaki 15 hízóit liba eladási árából egy jó tehenet vett. Azért a 140 kg-os hízóért, melyért tavaly 900 forintot fizették, a spekuláns vagy feketevágó az idén minden további nélkül 5—6.000 forintot is megadott. Minthogy a szabadpiaci árak és egyéb tényezők következében megnőtt jövedelemből földet, traktorokat és hasonlót a parasztság nem vásárol, az így begyült összegek jelentékeny részét elsősorban ruházati cikkekre költötte és emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány jelentkezett. A munkásosztály egyre elégedetlenebből nézi ezt a fejlődést, amely életszínvonalát a gazdag parasztság javára megrontja, a, parasztság spekulációval nem foglalkozó része is elégedetlen emiatt és követeli tőlünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbbet szenvednek azok a dolgozók, akik olyan területen laknak, amely a jegvellátásába nincs bevonva. E jelenségek kezdik lazítani a munkás-paraszt szövetséget is, ami számunkra természetesen nem közömbös. Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egy részéről abban az irányban, ho^ a jegyrendszert terjesszük ki az egész országra és olyan cikkekre is, amelyek eddig szabdon kaphatók. A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesítése természetesen az eddig felsorolt bajokat és nehézségeket még csak fokozná. A jegyrendszer már most is kezd a termelés fékjévé válni. A dolgozók többletjövedelme, melyet a termelés emelése révén elérnek, nem teszi számukra lehetővé, hogy a legfontosabb cikkekből többet vásároljanak. A hús- és zsír-árak a mi intézkedéseink hatására az utolsó időben már kezdenek lefelé menni. De aki például 6 héttel ezelőtt egy kg, szalonnát Eljött az ideje és megvan a feltétele annak, hogy megszüntessük a j egy rendszert
