Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-02 / 281. szám

8 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 DECEMBER 2­A TITO-FASISZTÁK IRODALMI FERTŐJE „Contemporanul“ című ro- mián kulturális hetilap nem olyan régen cikket közölt a Tito- fasiszta irodalomról. S. Damian, a cikk szerzője rámutat, hogy a mai Jugoszlávia kultúrális életét és iro­dalmát tehetségtelen. képzetlen írók, a nép leggyűlöltebb ellensé­gei irányítják. Az irodalmi élet ve­zére az áruló, nácibérenc Ivó And' rics, munkatársai pedig kivénhedt kémek és árulók. A titoisták már a Nemzeti Fel­szabadító Háború idején hajszát in­dítottak a néphez hű írók ellen. Akkoriban a náciknak szolgáltat­ták ki, most meg Rankovics bőr* töneiben kínozzák őket. mint Ra" dovan Zogovicsqt és S- Mitorvicsot. Tito Jugoszláviáját ugyanakkor züllött irodalmi gengszterek, ci­nikus „költők“, fasizmust és gyil­kosságot dicsőítő irodalmárok férc­műveivel árasztják el. Ez az irr" dalmi söpredék úgy táncol, ahogy a belgrádi fasiszta propaganda ko­ronázatlan királya, Gyilasz fütyül. A fasiszta propagandagépezet pe­dig dollárokkal alajoaódik. titoista újságokban és fo­lyóiratokban túlteng a He’ arai-lapok által szított háborús psz'hózis. A belgrádi banditák ál­tal kitenyésztett fiatal írók, akik­ről a titoista kritikusok dicshimnu­szokat zengenek a lapokban, a régi imperialista kémekből lett írókhoz hasonlóan botrányos életmódot folytatnak, hátat fordítanak a való életnek, szembefordulnak a néppel és — Titoék sugallatára — csupán a bomlást és a mindent megsemmi­sítő háborút dicsőítik. A jugoszláv irodalom hanyatlá­sát még a titoista kritikusok sem tudják mindig elhallgatni- „Fiatal költészetünkben valami nincs rend­ben. Egyes költők, akik 1945-ben forradalmi romantikájukkal tűn­tek ki, most úgv írnak, mintha si­ratnának valakit“ — írja az ,,Onr ladina“ című szennylap egyik szá­ma. JJigy mi a szomorúság és a reménytelenség forrása, ar­ról egy Dragoslav Gébics nevű köl­tő számol be, ugyancsak az ,,Omla- di,ná“-ban: „Hogy lennék vidám, amikor a jövőm keserűséggel tölt el és reszketek a félelemtől, hogy fejemre esik egy bomba.“ Azokat az írókat, akik nem hó­doltak be teljesen a titoista bandi­táknak, szüntelenül Glavnyacsa kínzókamrái és Gáli Ótok haláltá­borai fenyegetik. A megvásárolt és agyondícsért irodalmárok ugyanak­kor híven utánozzák a nymgati de­kadens írók „művészetét“, hazug­ságait -és rágalmait. Különös elő­szeretettel népszerűsítik az aínveri~ kai iriodalmat Jugoszláviában. A belgrádi újságok például ökölnyi betűkkel adták hírül, hogy Verner Clapp, ,az Amerikai Kongresszus Könyvtárának vezérigazgatója Ju­goszláviába készül, hogy szorosabb­ra fűzze a kapcsolatot a jugoszláv és a külföldi tudományos intézetek között. Hogy a tudomány és az irodalom terén mit jelent az Amerikával való „szoros“ kapcsolat, arra jó példa az a 14 láda könyv, amely nemré­giben érkezett az Egyesült Álla­mokból. A jugoszláv könyvkereske­dések kirakatai azóta tele vannak chicagói gengsztereket és vadnyu­gati cowboyokat népszerűsítő ka­landor és pornográf regényekkel. p^r. amerikai irodalom akár­csak az amerikai életformát dicsőítő, a Szovjetuniót és a népi demokráciákat gyalázó titqista iro­dalom, mérgezűleg hat a fiatalok­ra. A ,,Vesnik“ című Tito-fasiszta szennylap nemrégiben közölte, hogy egy középiskolás diák, Marion Pav­kovics, akit betörés vádjával állí­tottak bíróság elé, bevallotta, hogy az amerikai detektívregények, ccyvv. boy és gengszterfilmek hatásiáira követte el bűnét. A trockista Gyilasz nemrégiben megjelent „Gondolatok különböző kérdésekről“ című „.mély“ „filozó­fiai“ művében büszkén jelenti ki: „Bármit mondjanak is rólunk, mi mindig kozmopoliták voltunk“ és azt tanácsolja a titoista bérsajtó munkatársainak, hogy dobják sutba Marxot, meg a dialektikát és „for­duljanak Nyugat felé“. Véleménye szerint „az USA és Anglia burzsoá kultúrája nem rothadó . • . mive] a kapitalizmus azokban az országok­ban haladó“. A mai jugoszláv irodalom igen sivár képet tár elénk. Krklec, az egyik divatos pesszimista költő akaratlanul is rátapintott a való­ságra, amikor arra a kérdésre- hogy vló'ban szép-e az élet. így vá­laszolt: ,,Ezt fiam, csak akkor fo­god megtudni, ha megvakulsz“. Mert valóban, csak a vakok láthat­ják szépnek az elnyomott jugoszláv nép életét. Jugoszlávia dolgozói* akár' ** csak a nemzetköziség esz­méjéhez hű írói, gyűlölik azt az írósöpredéket, amelyik mérgezeH nyilakkal lövöldöz a népre. A ju­goszláv nép ma is azokat a szabad­ságról, békéről és Szovjetunióval való barátságról szóló forradalmi verseket és dalokat szereti, amelye­ket a Titoék börtöneiben sínylődő hazafiak és a hegyek közt harcoló partizánok írtak- Jugoszlávia népe egyre elszántakban készül arra a napra, amikor lerázza magáról az amerikai imperialisták zsoldjában álló Tito-banda igáját és újból sza­badon szárnyalhat a forradalmi dal újból felvirágozhat a forradalmi irodalom. A termelőszövetkezetek, termelőesoportok zárszámadásai rőt gyénk termielőcsoportjainak jó része már a múlt évi zár­számadás alkalmával olyan jövede­lemhez jutott, melyet az egyénileg dolgozó paraszt jövedelme meg sem közelített. Ez a különbség fokozott mértékben tapasztalható az idei zárszámadásoknál. Szövetkezeti tagjaink a gépimun- ka fokozott kihasználásával jobb agnoteéhnikai módszerek alkalma­zásával a szovjet mezőgazdasági küldöttek útmutatásának gyakorlati felhasználásával érték el a jó ered­ményeiket. Az icjjjj zárszámadások arról be­szélnek, hogy termelőcsoportjaink egészségesen fejlődnek és jó úton haladnak a fejlettebb, a nagyüzemi mezőgazdaság kiépítéséhez- Ma már megyénkben is vannak milliomos termelőszövetkezetek, mind a barcsi „Vörös Csillag“, melynek a vagyo­na meghaladja az egymillió forin­tot, vagy a kastélyosdombói. vagy' a nágocsi termelőszövetkezetek, me. Iveknek szintén elérte a vagyonuk az egymillió forintot. termelőesoportok jelentő­sen növelték a szövetkezeti vagyont, élenjártak - az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében és igen szép természetbeni és pénz- beni részesedést osztottak ki mun- kaegységenkint. A kastélyosdombói termelőszövetkezet 175.750 forint készpénzt osztott ki a munkaegy­ségekre. 22.505 forintot ruháztak be ebben az évben különböző építkezé­sekre, ezenkívül 16.972 forintot tet­tek félre üzemi alapba, 60 ezer. forintot a következő év üzemellátás biztosítására. Kultúrális alapra 72.680 forintot fordítottak. E példa is azt igazolja, hogy ahol a veze­tők és a tagok egyaránt szorgal­masan dolgozta, ott komoly jöve­delemre tettek szert. Vannak t e r melőcs opio rt qk, me­lyeknek vezetői nem értették meg milyen fontos politikai feladat az elmúlt gazdasági év eredményeivel, tapasztalataival való számvetés. Nem értették meg, hogy a zárszám­adás az egész tagság ügye, a zár­számadást ismertető közgyűlés csak akkor járhat eredménnyel, ha* az elnöki beszámoló a zárszámadás tükrében megmutatja a tagságnak, hol kell javítani a munkán, hogy jövőre még inkább növelhessék a közös vagyont. Azqkban a csopor­tokban, ahol az elnöki beszámoló alkalmával csak éppen felolvasták a zárszámadás adatait, természete­sen nem járhatott kellő eredmény­nyel az évi számvetés. barcsi „Vörös Csillag“ tsz. közgyűlését megfelelően ké­szítették elő. Az elnöki beszámoló helyesen rámutatott a zárszámadás adatain keresztül a szövetkezet év­közben elért eredményeire és a hibák okaira. A tavalyi 45.000 fo­rinttal szemben most 221.000 fo­rinttal növelték a fel nem osztható szövetkezeti alapot, 167-214 forin­tot üzemi alapba helyeztek. Mar korábban példamutatóan eleget tet­tek beadási kötelezettségüknek, ki­fizették a gépállomásnak járó dí­jat, hiánytalanul visszafizették ese­dékes kölcsöneiket. Kifizették a be­lépett tagoknak járó föld járadékot és 6000 forintot helyeztek a kultú­rális és szociális alapbai, hogy jö­vőre napköziotthont is tudjanak létesíteni. A barcsi, „Vörös .Csillag“ tagjai bizonyságot tettek a közgyű­lésen arról, hogy magukénak érzik a szövetkezeiét. Szívesen tartalékol­nak, mert tudják, hogy ez viszi elő­re gazdálkodásukat és ez teszi le­hetővé, hogy jövőre még jobb ered­ményeket érjenek el és még több jusson egy-egy munkaegységre is. Vannak azonban olyan termelő­csoportok, amelyeknek tagsága a vezetők hibájából nem látja, hogy az állam iráni való kötelességek teljesítése, a tartalékolás, a közös vagyon növelése az ő boldogulásu­kat segíti elő- így például a szől- lősgyöröki termelőcsoportnál igen helytelenül csak azt nézik a tagok, hogy minél többet osszanak széf a munkaegységre miég akkor is, ha ez a kötelezettségek teljesítésének, a közös vagyon növelésének rová­sára megy. Jgv gondolkoztak a belegi „Virágzó Föld“ termelöcso- port tagjai is, akik nem törődve a közös állatállománnyal, megszegték a minisztertanács határozatát és az egész kukoricatermést kiosztották. Az ilyen termelőcsoportok és mind­azok, amelyek Saját érdekükben nem néznek előre, nem gondoskod­nak közös gazdaságú}; fejlesztésé­ről, maguk alatt vágják a fát, s ha nem javítják ki hibáikat, saját bő­rükön keservesen. tapasztalják, hogy milyen helytelenül gondolkoz­tak. Azok a csoportok, amelyek még a zárszámadást ismertető csoport­értekezlet előtt vannak, vizsgálják meg mégegyszer és nagyo,n gondo­san, hogy jól mérték-e fel a kész­leteket, a leltározásnál Számba vet­ték-e az állammal, a gépállomással, az állami vállalatokkal szemben fennálló összes kötelese ttségeiket, gondoskodtak-e .arról, hogy megfe­lelő tartalékolással biztosítsák gaz­daságuk további fejlődését, erősíté­sét, alio,l hibát látnak javítsanak rajta. A termelőszövetkezetek veze­tőinek az elkövetkező napokban ko­moly feladatokat 'kell megoldani. Nem egy olyan csoport van, ahol előfordult, hogy egyes tagok töb­bet vettek fel előlegként, mint amennyi a megdolgozott munkaegy­ségek szerint jár. Ilyen példát hoz­hatunk fel a heresznyei Dimitrov termelőcsoportból. Serbet Miklósáé már jóval több előleget szedett fel mint amenngit dolgozott. Ezzel megkárosította azokat, akik töb­bet és jobban dolgoztak. Alkalmazni kell az alapsza­bály szerinti helyes elosz­tást, hogy ezen a téren is rendet tudjanak teremteni. A zárszámadá­sok után a termelőcsoportak ve­zetőinek és tagságának alaposan ki kell értékelni eddigi munkájukat, meg kell nézni, mely terület volt az, amely gátolta a csoport még erőteljesebb fejlődését. Meg kell bí­rálni a hanyagokat, akik hanyag­ságuknál fogva hatalmas kárt okol­tak a szövetkezet egész tagságának- Most kezdődnek az üzemi tervek elkészítései, ami komoly felelősség- teljes munkát követel minden veze­tőtől. csoporttagtól. Ebben a mun­kába be kell vonni a tagságot, mert akkor lesz reális a terv, ha maguk a dolgozók is hozzászólnak javaslatot tesznek, megvitatják az üzemtervet. Ezért a termelőcsopor­tok vezetői erre nagy figyelmet for­dítsanak. Värös Csilla;* Filmszínház November 29-től december 2-ig Magyarul beszélő francia film! Isten után eís« Vasárnap délelőtt féí 11 órakor MATINÉ! Titkos megbízatás Előadások kezdete tél ö 3/t a-kor vasárnap fél 4, 3 4 6 és 8 órakor Pénztárnyitás előadás előtt egy órával, A Megyei Pártértekezlet küldöttei: példamutató, áldozatkész, bátor harcosai a pártnak November 25-én zajlottak le a városi, járási pártértekezletek, me­lyeknek az volt a feladatuk, hogy megválasszák a várqs, a járás leg. felsőbb politikai Szervét: a párt­választmányt. Egy hét múlva, de­cember 9-én pedig a megye leg­felsőbb politikai szervét válasszák meg, a Megyei PártválasKtmányt. Erre a nagy eseményre megyénk életében, — lettek a küldöttek megválasztva a járási, városi párt- értekezleteken. A megyei ' párt választmány meg­választása fontois, nagyjelentőségű esemény a meoVe kommunistái, de nemcsak a kommunisták, hanem a pártank ív üllek életében is- Ezért volt a járási, városi pártértekezle­tek egyik fontos feladata, hogy feltétlen becsületes, tisztamubú kül­dötteket küldjenek a megyei párt- értekezletre. A városi, járási pártértekezletek ezt a feladatukat jól hajtották végre, olyan küldötteket válósmtottak meg, mint Kádár Mihály elvtárs a lakócsai tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Kádár Mihály elvtárs a felszabadulásig sok meg­próbál! atásnak volt kitéve, apja mezőgazdasági munkás volt, igen nehezen tudta családija részére meg­keresni a mindennapit. Kádár Mi­hály elvtárs már fiatal korában fel­ismerte azt az utat, amely a jobb élet megvalósításához vezet, ezért lett tagjai már 1919-ben a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának, ezért volt tagja a Vörös Hadsereg­nek és harcolt az akkori betolako>- dók ellßn. A Magyar Tanácsköztársaság ku­kása után az titkos Horthy reakció megbosszulta magát Kádár .elvtár­son js, de Kádár elvtárs nem szűnt mCg a Párt harcosa lenni, a felsza­badulás után ő volt az első, aki Lakócsán a Magyar Kommunista Párt szervezésében résztvett. A Szovjetunió Vörös Hadserege számára is megteremtett«, hogy emberhez méltó módon, élhessen dolgozhasson. 7 hold földet kapott- Igv most már a saját maga földjén gazdálkodhatott. Kádár elvtárs a Szovjetunió példáján látta, hogy o fejlődés' nem áll egyhelyben, látta, hogy a Szovjetunió kolhoz paraszt­sága sokkal magasabb termésered­ményeket tud elérni, ezért 19íO-heti belépett « termelőszövetkezeti csór portba. Kádár Mihály elvtársat a község­ben mindenki szereti, mert .egy­szerű, igazságos, mert az ellenség elleni harcban következetes. Ezért választották meg| a község dolgozói 1950-ben a tanácsválasztásokon egyhangúlag tanácselnökké. Kádár elvtárs azóta is bebizonyította mun­kájával, hogy érdemes volt a dol­gozók bizalmára, községe úgy a begyűjtés, mint a mezőgazdasági munkák terén az elsők között van. ,4z elmúlt hetekben újabb megbí­zatás érte, jó munkájáért megvá­lasztották a járási, majd a megger pártértekezletre küldöttnek­Vass Antalné elvtártnő a nágocsi termelő- szövetkezet tagja Mass elvtársnő sem sok jót mesél­het a felszabadulás előtti éleiéről, esetleg arról beszélhet ma már há­rom gyermekének, hogy csak 2 ele­mi iskolát tudott kijárni, mert nem volt tehetségük ahhoz, hogy városba adják tanulni. így került már két elemi elvégzése után gyer­mekkorában mezőgazdasági munkát végezni. Megváltozott az ő élete is mióta a dicsőséges Vörös Hadsereg el­hozta a szabadságot. Földet kapott, amivel később aztán rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Há­rom gyermeke részére államunk biztosította, hogy tanulhassanak, —- akár felsőbb iskolában js. Mass Antalné elvtársnőt a nyár folyamán olyan megtiszteltetés érte, amiről nem is álmodott: 'a Szovjet­unióban járt, a harmudik magyar parasztdelegáció tagja volt. Vass. elvtársnő bebizonyította, hogy ér­demes volt erre a nagy megtisztel­tetésre. Haza jövetele után fáradsá­got nem kímélve komoly agitációs munkát fejtett ki a termelőszövet­kezeti csoport fejlesztésé érdekében, amiről ő így nyilatkozott: A Szov­jetunióban nagyon sokat tanultam, ebből piér sokat átadtam többi dol­gozó par ászt társamnak is, amit ők megértettek, mert Nágocson 20 csa­lád lépett azóta a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Vass elvtársnő jó munkájáért tényleg megérdemelte, hogy a megyei .pártértekezleten küldött legyen. Varga Flórián elvtársat, Her sen ve község párt­titkárát szintén jó munkája nyomán vá­lasztották meg küldöttnek, Berzence község ott van ;l határszélen, köz­vetlen Tito szomszédságában. Var­ga elvtárs az eílenséar elleni har­cot jól viszi. Jő munkájáért a Me­gyei Pártbizottságtól két ízben is kapóié d'csérő oklevelet. A nagyatádi járási pártértekez- Jetcn többek között Mátyás Jóssef elvtársat válasstották meg Mátyás elvtárs megérdemelte ezt a' bizalmat, eddigi munkáját jól és eredményesen végezte, amiért 195G decemberében «- Elnöki Tanács a Munkaérdemrend arany fokozatén val lett kitüntetve. ló munkája nyo­mán lett Szabás község tanácsel­nöke. Mátyás elvtárs megállja a helyét ezen a poszton is. Szabás község a terménybeadásban, a me­zőgazdasági munkákban élenjár a járásban. Ezért bízták meg a járási pártértekezleten olyan felelősségtel­jes pár tin (‘gbizat ássa l, hogyi mint küldölt vegyen részt a megyei párt­értekezleten. Egy-kéi elvtárs a sok közül csak, aiknek nz lesz a feladatuk, hogy megválasszák a megyei pártválasztmányt. Igen fontos pártmegbizatás ez, éppen a-ért mállóképpen is kell a küldötteinknek felkészülni erre. Méltóképpen pedig úgy tudnak készülni, ha küldötteink megjavítják pártmunkájukat, segítik a pártépílést, a tag és tagjelölt felvételt, har­colnak az oktatásban előforduló hiányosságok ellen. Úgy tudnak ké­szülni, ha termelési eredményeiket fokozzák az üzemekben, ha a fa­lun a begyűjtésit szorgalmazzák, ha foglalkoznak a pártonkívülUkkel, hogy azok érezzék: a megyei párt értekezlet az ő ügyük is- V. M. APRÓHIRDETÉS Veszek: gázhűtőszekrényt, vil­lamos- és gáztűzhelyet, hoyiert, parkettkefélő.;, porszívót. Ajánla­tot ármegjelöléssel: „Audion“ Bu­dapest, Nagymező-u. 48. Telefon 123—129. Táskacsere történt pénteken hajnalban Dombóvár felé menő se­besvonaton. Kérem az elcserélőt, a Járási Tanács Okta ási Osztályán jelentkezzen Kaposváron. Szabad Hiúság Filmszínház December 2-től 4-ig NICSA NAGAR Előadások kezdete köznapokon 5 és negyed 8-kor, vasárnap 3, háromnegyed S' és fél 8 órakor. Pénztárnyitás előadás előtt egy órával. SOMOGYI NÉPLAP Felelős azeirkeistetű. BOGNÁR ILONA Felelős kiadó: GABRI MIHÁLY Dimitrov- és Németh István-u. sarkán 1-vel üzletemet ismét meg­nyitottam. Tisztel; vendégeim szí­ves pártfogását kérem. Apáti fod­rász. Eladó; fiókos dívány, fotelek, asztalok, tükör, agancsok, dunyha. Cím a kiadóban. Megbízható, erős ember etető- gazdának felvétetik. Somogyme- gyei Állatforgalmi, Gilice-dűlő 17. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-«. 6., I em, Telefon: 901. Kiadóhivai'ial: Kaposvár, Május l_u. 21. Telelőn,: SSS E'őhzetési díj: havi 11— Ft Uj-Somogy nyomda, Kaposvár, Laéinka Sándor-u, 6. sz. Nyomdáért felel: László Tibor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom