Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-01 / 280. szám

SOMOGYI KÉPLAP «S—SBSHBEI SZOMBAT, 1951 DECEMBER 1­PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS Minden népnevelő elsőrendű kötelessége: tanulni, elsajátítani a marxista-leninista elméletet A népnevelők megbizalása fon­tos pártmegbízátSs, sok esetben jó vagy rossz munkájukon múlik a siker. A népenevelők főfeladata, hogy a Párt és kormány,határozatok vég' j-ohajtására’ mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit. Ezenkívül felada­tuk, hagy a nemzetközi helyzetet az imperialista tábor háborús poli fikáját, ugyanakkor a Szovjelunió vezette béketábor növekvő erejét ismertessék a dolgozókkal. Komoly feladatok ezek, amelyek alapos felkészültséget kívánnak népneve, léinktől. A népnevelők jó munkát végezni csak úgy tudnak, ha önmagukat is állandóan képezik. Azok a népnevelők, akik ezt nem teszik, elmaradnak a fejlődéstől népnevelő munkájuk során nem tudnak konkrétan érvelni. az ese mények után kullognak. Frázisokat „puffogtatnak“ a Szocializmus épí t és éröl beszélnek általánosságban aiielyett, hogy elmondanák pl. egv dolgozó parasztnak, hogy ö azzal veszi ki részét a szocializmus épí léséből, ha a saját maga területén az állami fegyelmet betartja, ha beadja azt a gabonát vagy takar mányi, amit az állam kér tőle, de egyben elmondja azt is, hogy az állam nemcsak kér, hanem támo gat is. Horvtátih Márton elvtárs mondta kongresszusi hozzászólásában: „Eb ben az évben pl. irányt veszünk a parasztságnak a tavalyinál na gyobb tehervállalására- Milyen ági táciő vqlna az elvtársak, amely ne tudná megmagyarázni a féhervisé lés kis növekedését a paraszti jó lét nagy növekedésével, amely ne tudná megmagyarázni az új ötéves terv számain, perspektíváján ke resztül a dolgozó parasztságnak nemzeti erőfeszítésből való nagyobb részvételnek szükségességét?“ Nem tudja elmondani az a nép nevelő, aki nem tanulmányozza eléggé a Minisztertanács határoza­tait, hogy milyen előnyökhöz jut nak dolgozó parasztjaink jó beadá­suk nyomán. vagy, hogy tud egy népnevelő a termelőszövetkezet mozgalom fejlődéséről, annak fon tosságáról beszélni, ha nein tanul­mányozta át előtte kellőképpen Pártunk II. kongresszusának az er revonatkozó határozatait. Ugyanez áll á pártmunka területén is. Ve' gyük pl. az oktatás kérdését. A népnevelő hared a Politikai Bizottság határozatának a megva­lósításáért, harccal a politikai isko Iák lemorzsolódása ellen, — ami feltétlen helyes. De ugyanakkor maguknak a népnevelőknek is részt kell vénni rendszeres pártoktatá's- ban. Népnevelőink lássák azt, hogy aki tanul, politikailag képezi magát, az megismeri az ellenség mindenfajta módszerét. bármilyen jól álcázza is az magát, egyben megtanulják gyűlölni ar el­lenséget. — csak így tudnak har­colni ellene. Az elmúlt vezetőségek újjáválasz- tása során a cukorgyári pártszerve­zet tagsága bírálta a régi pártveze tőséget, mivel nem fordított elég gondott a párttagság, népnevelők, bizalmiak elméleti képzésére, a cu korgyári pártszervezet új vezetősége megszívlelte azt a bírálatot, kija­vította az oktatás terén fennálló hiiátayosságokat, megszervezte, hogv minden egyes népnevelő elméleti kiképzésben vethessen részt, ami azl eredményezi, hogy a cukorgyár népnevelők munkája a jövőben eredményes lesz, nem' fordulnak e’-ő olyan dolgok mint II. béke­kölcsönjegyzéskor, amikor a népne­velőknek nem volt elég érvük, hogv meg tudják magyarázni a jegyzés fontosságát. Ugyancsak helyesen bevonták a népnevelőket a politikai oktatásba Lakó«» községben is, ahol nem csak azok a népnevelők vesznek részt az alap és középfokú politikai iskolákon, akik párttagok, hanem a legjobb párlonkíviili népnevelők is, mint Hajós György, vagy Bar dék József DISZ tag. Tehát népne­velőinknek a tanulásban Személye. _ sen kell. hogy példát mutassanak, aki nem tanul, az nem lehet jó agitátor. Azonkívül, hogy minden népne­velőnek a Politikai Bizottság hatá­rozata alapján részt kell venni a tanulás valamelyik formájában, — sok más lehetőség is van, amely anyagokkal, érvekkel látja el nép" nevelőinket. Ezek közül egyike a legfonto­sabbaknak Pártunk központi lapja a Szabad Nép. A Szabad Népnek szinte minden cikkét fej tudnak használni, népnevelőink agitációs munkájuk során. Pl. az elmúlt be­lekben a vezelőségválasztások poli­tikai előkészületeihez sok segítse' get adtak a „Vezetőségválasztások hírei“ című kis rovat, de a többi vezetőségválasztásokkal kepcsolatos cikk is. Vagy a november 7-i szám­ban közölt ttákosi elvtárs cikke, amit a Pravda is lehozott. A no­vember 9'i számban közölte a Sza­bad Nép Berija elvtárs beszédét melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója alkal­mával mondott. Ezen a beszéden keresztül népnevelőink rá tudnak mutatni a béketábor erejére, moz­gósítani tudják a dolgozókat a béke védelmére. Ugyancsak sok segítse get ad ehhez Visinszkij elvtársnak november 24_én az ENSZ-ben mon­dott beszédének tanulmányozása. A dolgozókat erősen foglalkoztatja a béke kérdése. — nem akarnak háborúi, a népne­velőket sokszor állítják olyan kér­dések elé, hogy „lesz-e háború“ Az ilyen kérdések megválaszolásához hatalmas fegyver népnevelőink ke­zében Sztálin elvtárs két legutóbbi nyilatkozata, amellyel meg tudják magyarázni, hogy a béke, vagy a háború kérdése elsősorban magukon a néptömegeken múlik, meg tudják magyarázni, hogy a Szovjetunió imperialisták háborús uszításaikra csapást mérjen. Á másik döntő fontosságú a bol­sevik agitátorok tapasztalatainak felhasználása. Népnevelőinknek ál­landóan tanul mányozni ok kell eze­ket a tapasztalatokat és alkalmazni munkájukban. Ezek a fiizelsoroza- tok a Központi Vezetőség Agitációs és Propaganda Osztályának kiadá­sában megjelentek s minden nép­nevelőnek segítőtársa kell, hogy legyen munkájában. Pártunk II. kongresszusa hosszú időre megszabta dolgozó népjink előtt álló feladatokat, de a továb­biakban a népnevelők feladata, hogy ezeket a határozatokat ismertessék. népszerűsítsék, elérjék azt- hogy dolgozóink ennek szellemében vé­gezzék munkájukat, tehát a kon­gresszusi határozatok tanulmányo­zása elsőrendű feladat a népnevelők számára. Sok segítséget ad népnevelőink­nek megyei viszonylatban a Me­gyei Pártbizottság lapja, a Somogyi Néplap, a Somogyi Népnevelő is, melyet szintén a Megyei Pártbizott­ság Ágit. Prop. Osztálya ad ki- Ezek a megyei tapasztalatokat álta­lánosítják és így bocsájtják a nép­nevelők rendelkezésére. Az egyre éleződő nemzetközi helyzet megköveteli népnevelő mun­kánk megjavítását, de ez csak úgy érhető el, ha népnevelőink állan­dóan képezik magukat, ha nem maradnak el a fejlődéstől. Kali- nyin elvtárs azt tanítja: „Tanulá­sunk nem öncél, hanem azért szük­séges, hogy a szocializmus építésé' hői, az imperializmus elleni harc­ból eredményesebben tudjuk kiven' ni a részünket.“ Ezért kell népnevelőinknek is képezni magukat, hogy a szocializ­mus építéséből, a béköharcbói ered A KOMMUNIZMUS LÁNGLELKŰ HARCOSA milyen erős: kész arra, hogy az ményesebben kivegyék a részüket­A Siófoki TVjüzem dolgozói lelkesen készülnek Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére műhely A Siófoki Tejüzem dolgozói is egyhangúlag megtették felajánlásu' kát december 21-re. A felajánlások közt elsőnek Czabula István tej- izsgáló tette meg felajánlását. Vállalta, hogy december 21~ig két fizikai dolgozót betanít a tejvizs' gátatra, a butyrómétertörést 5 szá­zalék alá csökkenti, ezen felül be­vezeti a no'rmalapok kétoldali, gaz­daságosabb felhasználását. Heiner Lipát fűtő égy újítást ajánl fel az elfolyó melegvíz gaz­daságosabb felhasználására. Hei- rold János gépész a következőket ajánlja fel: megjavítja a jelenleg nem működő vízórát, megoldja a kondenzviz mosogató tartályhoz aló elvezetését, vállalja Heiner Lipót újításának kivitelezését, to­vábbá az újjonnan épült világításának bevezetését. Haffer József, Gasparics József, Véisz Julianna, Csájági Sándor, Salamon Sándor, Nagy Lajos üzemi dolgozók vállalják az átlagleljesi fésűk 106 százalékra való emeléstd. Ezen felül Kerti Erzsébet és Vörös Anna kannamosók vállalják, hogy a kannák tisztaságát az eddiginél fokozottabban biztosítják. Szabó Istvián vajmester vállalja, hogy sza­bad idejében meglátogatja a tejbe- gyüjiésben legjobban lemaradt köz­ségeket és népnevelő munkával a begyűjtést 5 százalékkal emeli. Ezenkívül még sokan tettek fel­ajánlást az üzemi és az adminisz­trációs munkát végző dolgozók so­raiból. Hintse község dolgozó parasztjai a Megyei Pártértekezlet tiszteletére csatlakoznak Hedrehely versenyfelhívásához Hencse község pártszervezet«, tanácsa és békebizottsága csava­rozunk Hedrehely község szocia- ísta versenyfelhívásához. Raromfibeadásnak&t 65 száza­lékra, december 9-sj 90 százalékra eijesífjük, Sztálin elvtára születés­iapjára 105 százalékra teljesítjük. Tojásbeadásnnkaí 90, százalék­úi december 9-re 105 százalékra eljesítjük, Sztálin elvtár» szüle. ésnapjára túlteljesítjük. Tejbeadásunkat 75 százalékról december 9-re 105 százalékra tel- esítjük. Burgonyabeadásunkst 90 száza­lékról december 9-re 105 százalék­ra teljesítjük. Adófizetés terén Sztálin elvtárs zületésnapjára 100 százalékot érünk el. A község pártszervezete, taná- sa és békebízottsága megértik ízt, hogy Hedrehely szomszéd cözség szocialista versenyfelhívá- a nekik is szól és minden igyeke­zetükkel azon lesznek, hogy a Tál­alt kötelezettségüket teljesítsék, jtetve túlteljesítsék. A népnevelő gárdát, a békebizottságokat moz­gósítják 4 terménybegyüjtés sike­res megvalósítása érdekében. Szabó István MDP-tí’tkár. Gelencsér Lajos tanácselnök. Hollósi István községi békefeielős. Példát mutaf a terményebadás- ban Gelencsér Lajos hencsei ta­nácselnök, aki a burgonya, kukori­ca beadását 1005 százalékra telje­sítette. Tejbeadását 300 százalék­ra, tojás- és baromfibeadását 100 százalékra teljesítette. Horváth János 7 holdas hencsei dolgozó paraszt, aki a burgonyabe­adását 2000 százalékra teljesítette, kukoricabeadását 120 százalékra, tojás-, baromfi- és tejbeadását 100 százalékra teljesítette. Le van maradva a terménybe- gyüjtésben Biczó Sándor 13 holdas középparaszt, aki csak a burgo­nyabeadási kötelezettségének 'tett eleget, más beadásokkal nagyon le van maradva. Hencse község békebizottságai, Párt és tanács népnevelői nagy lendülettel fogtak hozzá a község szocialista vállalása teljesítéséhez. J934 december l'én, tizenhét évvel ezelőtt mély gyász bo­rult a Szovjetunió népére. A Lenin- grádi Tanács épületében megölték Kirov eÍTTffreát. A gyilkost egy iroekista-bvrcharinista csoport bé­relte fel, amely egy külföldi kém- szervezet szolgálatában állott. Szérgej Mironovics Kirov 1880 ban született a vjatkai kormányzó­ságban fekvő Urzsumban. Szülei­nek korai halála után gyermekmen helyre került. A kazáni gépész- technikai iskola növendéke volt. Mar jóval az 1905-ös forradalom előtt bekapcsolódott a munkásmoz­galomba. Tomszkban egy illegális tanulókörben tevékenykedett. i90\ végén csatlakozott az Onásiorstögi Szociáldenyoki-ata Munkáspárt bol­sevik csoportjához. Rövidesen be­választották a Párt Tcsmszki Albi­zottságába, ahol röpcédulák szer­kesztésével és terjesztésével foglal­kozott. Néliány nappal az 1905-ös tomszkj fegyveres tüntetés után le­tartóztatták és börtönbe vetették. 1905 júliusában a Tomszki Bizott­ságba választották. 1906-ban újból letartóztatták és tizenihat hónapi várfogságra ítélték. Kiszabadulása után lrkutszkban, majd Vlagyiknv- kázban folytatta forradalmi tevé­kenységét- 1911-ben újból bebörtö­nöztek, de ezzel sem tudták meg­törni forradalmi lendületét. ■\ Na-y Októberi Forradalom győzelme után Észak'Kauká- zusban harcolt a szovjet hatalom megerősítéséért. A Párt 1919-ben őt állította az asztrahánj védelem élére. Rettenthetetlen harcosnak, kitűnő szervezőnek és bátor veze­tőnek bizonyult. Asztraihán megvé­dése után újból a Kaukázusba' majd Bakuban folytatta munkáját. 1925 decemberében résztvetí a Párt XVI. történelmi jelentőségű kongresszusán, ahol Sztálin elvtárs bejelentette, hogy hazánknak mező- gazdasági országból — a kapita­lista országoktól gazdaságilag füg­getlen — ipari országgá kell vál­nia­Sz. 'M. Kirov a szocialista épí­tési terv megvalósításiáért és a Pártnak a trockistáktól-zinovjevis- táktól váló megtisztításáért vívott harcban mindenkor hűséges tanít­ványa és• fcgyvcrlársa volt Sztálin elvtársnak. 1926‘ban a Leningrad! Kormányzósági Bizottság titkárává választották. Neki köszönhető, hogy a tömegek szembefordultak a Le- ningrádban erősen szervezkedő Irockistákkal és zinovjevistákkal- Ez tette lehetővé, hogy Leningrad a szocialista ipar hatalmas fegy­vertárává váljék. K irov elvtárs minden csele­kedetét a Párt, a munkás­osztály ügye és Lenin-SztáUn párt­ja iránti hűség irányította. Kö-vet- kezetesen küzdött a Párt irányvo naláért, tisztaságáért és megbont­hatatlan egységéért. Több ízben ki­fejtette, hogy a munka minden ágában érvényesülnie kell a bols« vi'k kritikának és önkritikának. Amikor Sztálin elvtárs útmutatása alapján megvalósult á mezőgazda ság kollektivizálása, Kirov kijelen­tette, hogy: „Csuk az dolgozik bol­sevik módon, aki a szocialista építés érdekeit mindenek fölé he­lyezi, akinek számára mindennél drágábbak közös ügyünk érdekei> aki példát mutat a fegyelemben, a munka magasabb termelékenységé­ben, a kolhozvagyonhoz való, példa­mutató viszonyban.“ Kjrov elvtárs bármilyen munka- teriileten dolgozott is, mindig meg­találta az utat a dolgozók legrej­tettebb gondolataihoz ét reményei­hez. Ezért tudott olyan példátla­nul lelkesítőén hatni a tömegekre- Mint kiváló szónok világos, mélv- értelmű beszédeivel magávalragadta a hallgatóságot. Mint harcos kom­munista vezető Lenin halála után következetesen azon fáradozott, hogy Sztálin elvtárs irányításával a lenini örökség köré tömörítse a Pártot és a szocialista építés széles útjára vezesse a szovjet népet. /%. nép nagy szeretettel övezte Szergej Mironovics Kirovót. F. V. Sztálin hűséges munkatársát és barfttját. Erről a barátságtól tanúskodik Sztálin elvtárs „Lenin­ről és a lenjnizmusról' című köny­vének ajánlása is, ans -iy így hang­zik: ,,Barátomnak és szeretett test­véremnek, a szerző I. V. Sztálin.“ Kirov elvtársnak igen jelentős szerep jutott a Szovjetunió kincsei­nek feltárásában. Úgy vélte, nincs olyan föld a Szovjetunióban, »me­lyet hozzáértő mberi kéz ne tudna az emberiség javára felhasználni. Az ő útmutatásai alapján honosí­tották meg a búzát északon, tárták fel a gazdag apatit'Ielőíhélyeket a hibiai tundrákon és kezdték meg iparvállalatok építését a Sark-vidé­ken. átjz. M. Kirov egész tevékeny­ségét a kommunizmus győ­zelmébe vetett hit hatotta át. Mint képzett marxista-leninista nagy fontosságot tulajdonított a marxi­lenini elmélet elsajátításának és gyakorlatban való alkalmazásának Szerteágazó, történelmi jelentőségű gyakorlati tevékenysége közepette számos fontos elméleti kérdés ki­dolgozásában is rés<ztvett. Kímélet nélkül ostorozta a m4rs- diságot, az önteltséget és nagv súlyt helyezett a bolsevikok kipró­bált fegyverének, a kritikának «is önkritikának széleskörű alkalmazá­sára. tSzergej Mironovics Kirov mélysé­ges szertettel és odaadással viselte­tett Lenin ügyének nagy folytatója, a dolgozók vezére és tanítója, Sztá­lin elvtárs iránt. j^jjehéz elképzelni olyan gigászi alakost, amilyen Sztálin. Az utóbbi évek alatt, azóta, hogy Lenin nélkül dolgozunk, nem isme­rünk munkánkban egyetlen olyan fordulatot. politikánkban egyetlen olyan, valamennyire is nagyszabású kezdeményezést, jelszót, irányt, amelynek szerzője ne Sztálin eiirtárs, hanem valaki más volna. Mindem főbb munkánk,—-eat tudnia kell a Pártnak — Sztálin elvtárs útmu­tatásai szerint, az ő kezdeménye­zésére és vezetése alatt megy vég­be. A nemzetközi politika legna­gyobb kérdései az ő útmutatásai szerint döntenek el és nemcsak ezek a nagy kérdések, de még harmadrendííeknek, sőt tiredren- düeknek látszó kérdések is mind érdeklik őt, ha országunk munká­sait, parasztjait és valamennyi dob gooóját érintik . •. Ennek az ember­nek hatalmas akarata, ropgrant szervező tehetsége biztosítja x Párt számára a szocializmus győzelmes építésével kapcsolatos nagy törté­nelmi fordulók idejében való ks- resztülvitelét." — írta Kirov Sztá­lin elvtársról. Sz. M. Kirov, mint Sztálin elv- társ egyik leghűségesebb fegyver- társa, engesztelhetetlen harcot foly­tatott a Párt ellenségei ellen. Mint a szovjet állam békés külpoUtik& iának fáradhatatlan hirdetője, kér­lelhetetlenül leplezte le az imperia­lista háborús oyujtogatók mester­kedéseit­^mikor a szovjet nép Bzilár- dan szembeszállt a fékevesz­tett ellenforradalmi bandákkal, a szovjet állam ellenségei úgy pró­bálták visszafordítani * történelem kerékét, hogy orvul meggyilkoltak Kirov elvtársat. A szovjet nép azon­ban Sz. M. Kirov halála atán mé!g- jóbban fokozta éberségét, méj sza­rosabba» tömörült a Párt és Sztá­lin elvtárs köré. Szergej Mironovics Kirov »miéke tovább él a nép lelkében s aaa is milliókat lelkesít a dolgozók béké­jéért és a kommunizmus megvaló­sításáért vívatt harcra. FELHÍVÁS a káderoktatásban résztvevő efivtársakhoz Felhívjuk a város területén a közép- és a felsőkáder- oktatásban résztvevő elvtársak figyelmet, hogy december 1-én, szombaton este 6 órakor a Pártoktatás Házában elő­adást tartunk. A közép- és felsőfokú Párttörténet második anyagához, előadó: Miskó János ebtars. A közép- és felső­fokú potiti&ai gazdaságtan másodia anyagához előadói Kelen György elvtár». Kérjük az elvtársak pontos meg­jelenését. Megyei Pártbixottság ágit.-prop. tut.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom