Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-01 / 280. szám

SZOMBAT, mi ÜHCEMKER 1; SOMOGYI NflPLAF 'j&Xäkäi i^ijw&fiß&isscaacaa av lí^^mn.nyanaiy TÖRTÉNELMI OKMÁNY Irta: D. ZASZLAVSZKIJ ÍIa ó'^ússifk Sztálin elvtárs beszédéi a Szovjetunió al­kotmány-tervezet érői és visszaérnie* kezünk arra, hogyan hallgattuk é beszédet azon a felejthetetlen na­pon, 193R novfflÄr 26-én. akkor mindig újból örömleli izgalom ér­zése fog el bennünket. E szavak nyomán a szó szoros értelmében ki rajzolódik előttünk a hatalmas szovjet állam képe. Látjuk az új, a világ első közösségi rendszerének társadalmi alapját: a Szovjetunió ■munkásosztályát, azt az új oszlályt. amelyhez hasonlói nem ismert még az emberiség történelme, az új kok hozDarasZiságot, az ui dolgozó ér­telmiséget, amelyhez hasonló*, ne,n lehet találni a földkerekség egyel, len országában sem­A Szovjetunió Alkotmányában só­nak megalkotója egyszerűen és tö­mören mulatja be azokat a vonáso­kat, amelyek jellemzik a szovjet •embert, a valóban szabad embert, aki mente« minden rabság!ól és Ínségtől, aki mauas fejlődési fokon ált, aki megismerte a teremtő kol­lektív munka örömét és büszkesé­gét a kommunizmus építőinek ne­mes szenvedélyét. „Olyan okmány lesz ez — mon­dotta Sztálin elvlárs jelentésének utolsó résziben —, amely arról tanúskodik, hagy az, amiről a ka­pitalista országokban a becsületes emberek milliói álmodoztak és ma is álmodoznak — a Szovjetunióban már megvalósult. Olyan okmány lesz ez, amely arról tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetunióban már megvalósult, éppúgy megvalósítható más orszá­gokban is.“ falóban, a Szovjetunió Alkot­mánya szolgált mintaképül a közép- és keleteuTópai országok valamint Ázsia felszabadult népei­nek. És mi lett azokból a burzsoá kritikusokból, akik tagadni próbál­ták a Szovjetuniónak még i létezé­sét Í9. akik a Szovjetunióban nem államot, hanem csak „földrajzi fo­galmat" láittek? Ilyenek voltak elsősorban a né­met -fasiszta geopolitikusok, n hit- lerizált német egyetemek tudatlan professeorai, akiknek közvetlenül a szovjet földön kellett újra meg­tanulniuk, megismerniük a Szovjet­unió igazi földrajzát, a sztálingrá­di „katlanban“, vagy a kurszki mezőkön. így tudták meg, hogy a nagy szovjet ország nem földrajzi fogalom, hanem hatalmas állam. A német reakció súlyos árat fizetett ostobaságáért és führerének tébolyáért- A szörnyű csapásban mint cserépfazék tört darabokra a német fasiszta állam. De azok a „kritikusok“, akik os­tobán tagadták a Szovjetuniót mint politikai és katonai érőt, nemcsak a német fasiszták voltak, hanem — sőt ezek voltak túlsúlyban — az amerikai, angol és francia — en' gedelemmel szólva — államférfiak. Hiszen ezek az amerikai ,,állam­férfiak“ is úgy vélték, — mint Hit­ler és Göbbels —, hogy nemzetközi ügyekben történelmi döntéseket le- tiet ho*ni a Szovjetunió figyelembe­vétele nélkül, sőt nemcsak nélküle, hanem ellene is. A mostani amerikai-angol reak­ciósok, az új háborús gyújtogatok éppen olyan önhittek, ugyanúgy fenn hordják az . Pináikat, épp úgy pöfi'eszkednek a világ előtt, mint a német ,,kritikusok“. Adíeson és társai pontosan lemásolva a német fasiszta bárgyuságot, például Kinát úgy akarják beállítani, mint „föld­rajzi fogalmat“ és nem hajlandók meglátni a Kínai Népköztársaság" ban a hatalmas államot. Innen ered ezeknek az uraknak szemérmetlenül önhitt politikája. amerikai gyújtogatok azt hiszik, hogy világtörténelmi jelen’őségű kérdésekben figyelmen kívül hagyhatják a Szovjetuniót... Ezek pontosan ugyanazok az osto­baságok, amelyeket Sztálin elvtárs már előadói beszédében olyan kí­méletlenül kigúnyolt1, amikor „az alkotmánytervezet burzsoá bítóla- . áról“ beszélt. Az amerikai gyui tóga lók félnek minden összehasonlítástól a hitleri agresszorokkal, de lehurrogással, fenyegetésekkel és hazugságokkal j a tükröt, ha torz arcot mutat“ — mondja az Qrosz közmondás. Már" pedig az Egyesült Államok ábrá­zatán egyre jobban kialakul az emberiség elölt nagyon is jól ismert hitleri grimasz, Lehetetlen, hogy az emberek ne lássák az Egyesült ÁI- j lainoknak Korea ellen intézett t‘á- | m adásában azoknak az agresszív j akcióknak a megismétlését, ame" ! ivekkel a hitleri Németország ki- j robbantotta a második világhábo rút. Es ez éberségre int Azonban van egy új dolog, ami a hitleristák letörése óta bevonult az emberiség életébe. Márpedig valamennyi or­szág egyetemes népinozgalma: a gé- kemozgaiom. Ezen a mozgalmon szégyenletesen megbukik a háborús gyújtogatok minden barbár kísér­lete. M'1 Szovjetuniót gránitsziklá- n.ik neveztük a tajtékzó ka. pitalista világ közepette. Most a Szovjetunió két földrészre terjedő hatalmas hegylánc büszke csúcsa. A Sztálini Alkotmány, mint a né" l>ek barátságának és tartós békéjé­nek világító tornya, világít az eur DZSAMBUL: a sztálini alkotmány Dalom, te szállj fel a falvak fölé, halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost. Sok törvényt ismertem, mióta élek, sok hát görnyedt meg törvények miatt, sok szemből hullt könny törvények miatt, s a homlokokon mély ráncok vonultak. Törvénye Allahnak meg Abláj kánnak, és törvénye a véres Miklós cárnak, törvény, mely elhurcolta gyermekünket, törvény, mely semmiért halállal büntet, mely lányaink árulta, mint a barmot, a falvainkat elszegényítette, a gazdagokat megkövéritette, s igájukat a nép nyakára tette. Ilyen törvény alatt kedvére jár a jogtalanság, éhínség, halál. Dalom, te szállj fel a falvak fölé, halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost. Ma kicsi lábnyom — holnap széles út, kis forrás vize a tengerbe fut, kemény ércből lesz hajlékony acél, a nép lesz bölcsebb, ha a bölcs beszél. .Boldog eleiből gyermekek születnek, kik mindenkinél boldogabbak lesznekt s a dal, mely velük együtt születik, a kolhoz szépségével megtelik. Csendülj fel, lant, a kolhozok felett, halljátok, puszták, Dzsambul énekét! Hallgasd, Kasztok, Kaszkelen, Karakón, a nagy szovjet törvényről szól dalom. Törvény, amelyből boldogság fakad, mely termővé tesz puszta tájakat, törvény, melytől dalos szivünk kigyúl, törvény, melytől az ifjúság virul, térvény, mely a vadon természetet a dolgos néppel hódittatja meg. J A Szovjetunió kormányának tiltakozó jegyzéke az USA kormányához Moszkva. (TASZSZ.) A Szovjet­unió Külügyminisztériumától. Párizsban közzé ették Austin­nak az USA ENSZ-beii képvise­lőjének a biztonsági tanácshoz in­tézett leveléf, amely közli, hogy a Ridgway tábornok parancsnok­sága alá tartozó egyik amerikai re­pülőgép ez év november 6-án a Japán-tenger felett végzett „felde. rítő repülése" úján nem tért vissza támaszpon jára. A le\él azt az állí­tást tartalmazza, hogy az emlí­tett repülőgépet nemzetközi v zek fölött előze.es figyelmeztetés nél­kül szovjet vadászgépek támad­ták meg. Az USA ENSZ-beli kép­viselőjének ezzel a levéllel kap­csolatban a külügyminisz érium szükségesnek tartja közölni a kő­vetkezőket: A. A- Gromiko, a Szovje un ó helyettes külügyminisztere ez év ■ovember hetedikén Cummingnak. az USA ügyvivőjének a következő szövegű jegyzéket adj* ét: A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja, hogy az Ame rikaí Egyesült Áliamok kormányá­nak kijelentse a következőket: a Szovjetunió kormányának rendel kezesére álló ellenőrzött adatok szerint ez év november 6-án, a vlagyivoszioki időszámítás szerint 10 óra 10 perckor egy Neptun.ti pusú amerikai bombázógép as Osztrava-fok térségében megsér­tette a Szovjetunió határait. Ami­kor két szovjet vadászgép közele­dett abból a célból, hogy a Szov­jetunió határát megsértő amerikai repülőgépet leszál'ásra kényszerít­se szovjet repülőiéire, sz ameri­kai repülőgép tűzet myiíott a szovjet vadászgépekre, A szovjet repülőgépek kénytelenek voltak tűzzel válaszolni, mire az ameri­kai repülőgép a tenger felé távo­lodott el és eltűnt. A szovjet kor­mány. midőn ezt az USA _kormá- nyának tudomására hozza, határo­zott tiltakozását fejezi ki a Szov­jetunió határának amerikai k*toaaí repülőgép által történt újabb dur­va megsértése miatt és követeli a határmegsértésben bűnös szemé­lyek szigorú felelősségrevonását, A szovjet kormány *zt is elvárj*, hogy az USA kormánya haladék­talanul megfelelő intézkedéseket tesz annak megakadályozására, hogy amerikai repülőgépek a jövő­ben megsértsék a Szovjetunió ha­tárait." Erre a jegyzékre az USA kormá­nyától eddig nem érkezett válasz. Gyapot kiamántáaáért több hónapi fogháa A kétegyházi állami gazdaságban a kikovadt gyapot leszedése élőt', felszántották a gyapotföldeket és ezzel népgazdaságunknak súlyos kárt okoztak. A békésmegyei bí­róság ezért Túróéi Imrét, a gazda­ság veze őjét a gazdaság két se* gédagronómusát és a gyapotfele­lőst- többhónapi fogházbüntetésre Ítélte. A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek csütörtöki ülése Keszoa, Az Llj-Kína Hírügynökség küiön- tudósítója jelenti: A koreai fegyverszüneti : árnya­lásokat folytató küldöttségek csü­törtöki ülésén a koreai-kínai kül­döttség továbbra is erélyesen el- ütasí otta a másik félnek azt az elcsépelt érvelését, amely szerint á fegyveres erőknek a fegyver­szüneti egyezmény, aláírásakor fennálló Stafus-qo-ját fenn keli tartani, hogy ilyen módon akadá­lyozzák meg az, ellenségeskedések újbóli megindulását. Elutasították továbbá a másik félnek azt az alaptalan követelését, hogy az el­lenőrző szervezet szabadon közle­kedhessek Korea minden részé­ben. A koreai-kínai küldöttség ismé­telten rámutatott; az ellenségeske­dések a fegyverszünet utáni bár­milyen megújulásának eredményes megakadályozása inkább a hadiál­lapot teljes megszüntetését köve­teli meg, mint a katonai egyensúly fenn'artását, hadiállapotban. Rá­mutatott továbbá; inkább a két fél katonái erejének csökkentésére és a külföldi csapatok kivonására van szükség, mint a fegyverszüneti egyezmény aláírása idején fennáll« katonai erő színvonalának fenn.ar- tására amely utóbbi, szabadon le­hetővé feimé az alakulatok levál­tását. A másik fél azonban, amely min­dig csak ellenezte a külföld, csa- pa;ok kivonásának megvitatása: — kijelentette, nincs felhatalmazása arra, hogy a fegyverszüneti tárgya: látok kér© ében a kuliödi csapatok kivonásának kérdéséről tárgyaljon. A koreai-kínai küldöttség erre fel­tette a kérdést: Ha az ENSZ fegy­veres erői küldöttségének nincs felhatalmazása a külföldi csapatok kivonásáról, vagy Koreában tartá­sáról tárgyalni, akkor miként le­het felhatalmazása arról tárgyalni, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása ufán leváltsák a külföldi csapatokat? A koreai-kínai küldött­ség megismételte, hogy a 3. napi­rendi ponttal kapcsolatos őt alap­vető elvről szóló javaslata észsze­rűen és teljes mértékben lehetővé teszi a megegyezést ebben a napi­rendi pontban. Kérte az ENSZ fegyveres erői­nek küldöttségét, hogy vegye ko­molyan fontolóra ezt a javaslatot. A koreai néphadsereg főparancsnokságának november 29-i hadtjeíentése Phenjan (TASZSZ ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Fő­parancsnoksága november 29-én közölte, hogy a Koreai Néphadse­reg alakulatai, szoros együ’tmű­ködésbe a a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvona­lon sikeresen visszaverik az elten ség támadásait, miközben ember­ben és hadianyagban súlyos vesz­teségeket okoznak az ellenségnek. A keleti és nyugati arcvonalon a néphadsereg alakulatai továbbra is helyi jelentőségű harcokat vív­nak a korábbi vonalakon. A középső arcvonalon, Csholvo* térségében és Janggutól északra az ellenség nehéztüzérség! támoga­tással és nagymennyiségű harcko­csi, valamint repülőgép bevetésé­vel több ízben dühödt támadást indított a néphadsereg előrelőtt védelmi körletének négy fonto* magaslata ellen. Az ellenség a nép­hadsereg egységeinek erős ellenál­lásába ütközve visszavonult, mi­közben több mint ezerötszáz ha­lottat hagyott hátra a harcmezé«. Az agre$S7irok október 13 és 22 közölt 23.000 embert vesztettek a kö%epao arcvonal keleti aaakaaaáu Koreai arcvomaL Az Uj-Kína Hírügynökség külön. tudósítója jelenti: A koreai és kínai népi erők a középső arcvonal keleti szakaszán október 13. és 22. között több mint 23 ezer főnyi veszteséget okozlak az ellenségnek halottak­ban és sebesültekben. Van Fleet „őszi offenzivájának’' első ütközetében katasztrófái is veszteségeket szenvedett. — Ok­tóber 13-án ismét támadást indí­tott a középső arcvonal keleti sza­kaszán. Bevetette a 7. és 24. ame­rikai hadosztályt, a 2. és 6. liszin- manista hadosz álvt. valamint a columbiai és holland csapatokat. A támadó gyalogságot naponta mintegy 100 harckocsi, 30—40 re. pűlőgép és több tüzércsapat támo. ga:ta. A támadás első három napjának heves harcaiban a koreai és kínai népi erők több minf 17 ezer ellen­séges katonát semmisítettek meg. Van Fleet e három nap alatt több mint 4 hadosztályt vetett be a Kumhvától északkeletre és Pukhan folyóig terjedő mintegy 20 kilomé­ter széles arcvonalszakaszon. Az ellenség tervszerűtlen bom­batámadásokkal és tüzérségi tűz­zel vezefte be támadásait- Majd a harckocsik indultak támadásra és végül a gyalogság indult roham­ra hogy megkísérelje elvágni és körülzárni a népi alakulatokat, A hős koreai és kínai harcosok azon­ban megtartották állásaikat és sú­lyos veszteségeket okoztak az el­lenségnek. Az ellenség a kis csoportokkal végrehajtott támadások mellett ősszpontosLott támadásokat is in­dított, hogy megkísérelje áttörni a népi erők vonalait. Ezekért a kí­sérletekért azonban nagy árat fi­zetett. A 818.9 számú magassági pont ellen egymást köve ő hullá­mokban támadoft az ellenséges gyalogság. Az állásait védő kínai önkéntes század harcosai azonban pontos tüzeléssel megállásra kény- szeritették az ellensége. A kínai önkéntesek két nap alatt egy ez­red több mint negyven támadását verték vissza és iföbb mint 1300 fő­nyi veszteséget okoztak az ellen­ségnek. Kumszontól délre az elszánt ko­reai és kínai harcosok négy na­pon át tartották magasalati állá­saikat és visszaverték az ellenség minden támadását, amely több m nt 3 ezer halottat és sebesültet hagyott hátra. A kínai önkéntesek egy alakul«. ta október 14-én színlelt visszavo­nulást hajtott végre, hogy kelep­cébe csalja az ellenséget. Amikor az ellenség az állásokat megszáll­ta, a népi erők tüzérsége lőni kezdte az ellenséget, amely meg­futamodott. Van Fleet tíz napon át tartó harcokban, borzalmas veszteségek árán mindössze egy ki* három- szögnyi területe; tudott elfoglalni és az „őszi offenzívája" összeom­lott. 31 éves az örmény nép szovjet hafalma Jereván (Tasisz). A jereváni Vá­rosi Tanács az állami operában ünnepi ülést tartott az örmény nép szovjet hatalma fennállásának 31. évfordulója előestéjén. Szaak Kara-1 petian az örmény köztársaság mi­ll 'sztertanácsának elnöke tartott beszámolót az örmény dolgozóknak a szovjet katalqm évei alatt elért hatalmas sikereiről. — Az örmény nép örökre össz*- kötve sorsát a nagy orosz néppel, egyenjogú tagként csa [lakozott a szovjet népek nagy családjá.ho* — mondotta Karapetian. Az örmény nép. amelyet a múltban kihalásra ítéltek, a nemzeti újjászületés, t gazdaság, a kultúra és * művészet páratlan felvirágzásának útjára lé­pett, — állapította meg, majd el­mondotta milyen eredményeket mu­tatott fel ebben az esztendőbe« Orményor«zág az ipar, a mezőgaz­daság és a dolgozók szociáliü hely. zetének megjavítása terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom