Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-10 / 262. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ¥ Mai szánban: Baán Lajos somogyszili tanácselnök nyílt leve­le a nagykorpádí tanács vezetőihez, — A jé Munka meghozta gyümölcsét a kányái „Al­kotmány“ termelőcsoportban, — Szemtan« elbeszélése egy északk koreai hadifogolytá­bor kegyetlen bombázásairól. — Ötéves ter­vünk sikeres végrehajtása jó munkavédelmet követel. |.ltJ Ili 1 PÄRTBIZOT VHI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM. Ára 50 fillér. SZOMBAT, 1951 NOVEMBERI«. Kisbárapáti község eleget tettek vállalt fiísibárapáti község dolgozó pa­rasztjai is csa l lakoztak a somogy- jádiak versenykihívásához. Kisbár­apáti községben azóta egy pilla­natra sem szűnt meg a begyűjtés érdekében folyó munka. A párt- szervezet és a tanács naponta ér­tékelték ki a begyűjtés állását és így a népnevelőket helyesen, azok­hoz a dolgozó parasztokhoz küld­ték, akik valamely beadásuknak nemi tettek eleget. A pártszervezet jó munkája mö­gött az eredmény sem maradt el. A község dolgozó parasztjai a ke­nyérgabona ‘ültél jest rése mellett jó eredményt értek el a többi ter­mények beadásának teljesítésében is. A község dolgozó parasztjai dolgozó parasztjai kötelezettségüknek vállalták, hogy az árpabeadásukat 104 százalékról 120 százalékra, kukoricabegyüjtési tervükét túltel­jesítik, napraforgó begyűjtési tervü­ket 117 százalékról 130 százalék­ra, burgonyabegyüjtési tervüket 154 százalékról 180 százalékra, szénabeadásukat 200 százalékra teljesítik. Kisbárapáti község dolgozó pa­rasztjai vállalt kötelezettségüknek eleget tettek. A pártszervezet azonban nem elégszik meg az ered­ményekkel, új eredmények elérésé­re mozgósítja a népnevelőket. Kis­bárapáti község dolcgzó parasztjai továbbra is az élenjárók között akarnak haladni a békéért folyó harcban. Dolgosé parasztságunk teljesítse a gabonahegyüjtés mellett tej begyűjtési kötelezettségét is Megyénkben a tévéadásban még mindig gén súlyos lemaradás mutatkozik. A lemaradás oka, hogy a termelők egyrésze a megszabott határidőig nem teljesítette »kötele­zettségét, s a községi tanacs°k nem szorgalmazzák kellően a tej- begyüj ést. Nem alkalmazzák a törvényt a kötelezettségüket ha­nyagul teljesítőkkel szemben. Vannak olyan községeink is, mint Kazsok, amely tervét 121 szá­zalékra teljesítette és így komoly esélye van árrá, hogy Szenna köz­ség öl megszerezze a Tejipari Egye­sülés vándorzászlaját. Kánya 112, Tengőd 111, Juta 102 százalékra teljesítette tejbegyüjtési tervét- 1:1 a községi tanácsok a többi fel­adatok mellett nem. feledkeztek meg a tejbegyüjtésről sem. A <ejbegyüjtésben komoly lema­radás mutatkozik. Somogysimonyi, Balatonszentgyörgy, Fonyód és Ba- latonmária községek 30 százalékon alul teljesítették tervüket. Ezek­ben a községekben a tanácsok nem szereznek érvényt a törvénynek, a lejbegyüjtést harmadrangú fel­adatnak tekintik. Lemaradás van 'a mész egnyöi, kadarkúti, szulokí, 1 istvánd , bodrogi tanácsoknál, ahol ; maga a 'tanácselnök is a hátralé- j kosok közé került. 1 Ezeknek a községeknek dolgozó | parasztjai példát vehetnek Kardis János, Kovács Jánosné csurgónagy- martoni dolgozó parasztokról, akik tejbeadási tervüket 200—200 szá­zalékra teljesítették, vagy Takács György somogycs csői dolgozó pa­rasztról, aki 180, Koncz Pál so mogyfajszi, aki 189, Lencse Ferenc somogyacsai dolgozó parasztról, aki 168 százalékra teljesítette beadá­sát. A tejbegyüjtés érdekében széles­körű felvilágosító munkára van szükség, A tanácsok a népnevelők­kel karöltve fokozottabban szor­galmazzák ezt a kérdést- Magya­rázzák meg a dolgozó parasztok­nak. hogy a tejbeadás is törvény és ha a dolgozó paraszt elmulaszt­ja, hanyagul teljesíti kötelezettsé­gét, kártérítést rónak ki rá, minden be nem szolgáltatott liter tej után 1.50 forintot, ezzel ő maga is káro­sodik és szégyenkeznie keli a be- ! csületesen teljesítők előtt. Somogy megye a foMPgorayafoegyiijtésIíen a megyék köseti versenyben a* utolsók között halad A dolgozó nép állama a legszigorúbban! járjon el azokkal szemben, akik szabotálják a begyűjtést Nagy örömmel olvastak az uj Ságokban azokat a vállalkozásokat, felajánlásokat, melyeket ipari munkásaink a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 34. évfordulójára üzemeinkben, vállalatainknál te^- tek. így az ózdi és pécsi bányászok,akik felajánlásaikkal megmutatták a nép államához való hűségüket, s ezáltal bebizonyították, hogy az előírt tervet nem 100 százalékra, hanem túl is lehet teljesíteni. Mi dolgozó parasztok, mint a munkásosztály szövetségesei, szin­té» vállaltuk november 7-re, hogy ICO százalékra teljesítjük beadási tervünket. Dolgozó parasztságunk nagyrészben Kaposváron is eleget téti, de látjuk, hogy vannak még dolgozó parasztok, akik a reakció és a kulák uszályába kerüljek, nem akarják megérteni az idők szavát, ezek nem a békét, hanem a háborús provokátorokat szolgálják. Ezeknek a dolgozó parasztoknak tudomásukra keli hoz­ni, hogy a begyűjtési terv törvény és mindenkire kötelező az. Járjon el a Városi Tanács végrehajtó bizottsága azokkal szem­ben, akik a tervet nem teljesítik és ezen keresztül akadályozzák Kaposvár városának szabadpiaci lehetőségét- Például Kovács Kái­nján állatorvos, aki. beadási kötelezettségének nem tett eleget, pedig a*t könnyen teljesíthette volna. De ugyanakkor megmunkáltafott László György kaposvári lakossal földjéből 3000 négyszögölet, ami­ért 5 mázsa árpa és 117 kiló búza bérlétét követelt- A fenti terület­ből László György 600 négyszögölet cukorrépával vetett be és mun­kált meg családjával, melyen 55 mázsa és 60 kiló cukorrépa ter­mett, s ezért 11 kiló cukor járt volna László Györgynek, Ezt Ko­vács Klámán állatorvos jogtalanul elvitte. Mi dolgozó parasztok követeljük, hogy ilyen Kovácsok és tár­sai eEen, akik szabotálják a beadási kötelezettség teljesítését és igyekeznek becsapni a dolgozókat, a dolgozó nép állama a legszigo­rúbban járjon eL Kérjük a Városi Tanács begyűjtési osztályát, hogy állandóan tartsa nyilván azokat a rosszul teljesítő gazdákat, akik nem karják teljesíteni beadási kötelezettségüket, tüntesse fel nevei­ket a szégyentáblán, kirakatokban, s a hangoshíradón keresztül ismer­tesse a dolgozókkal, hadd ítélje el őket dolgozó parasztságunknak az a nagyobbik része, akik már várva-várják Kaposvár város szabadpiaci "e,|Í'yÍtáSál' Vajda Ferencé,- Simon Lajos dolgozó parasztok. 71-5 százalék, 3- Barcs 62.1 száza­lék, 4. Fonyód 56 százalék, 5. Ka­posvár 54.1 százalék, 6. Nagyatád 47.4 százalék, 7. Csurgó 32.3 szá zalék. 8. Marcali 32.1 százalékos teljesítéssel. A kiikoricabegyfijtésben meggyesük a« élenjáró megyék közi foglal helyei Ezen a téren értünk el eredménye­ket, de ez nem jelenti azt, hogy most már minden megy magától, hod"' most már nem is kell foglal­kozni a kukoricabegyíijtéssel. Ee tévedés lenne. Továbbra is kell foglalkozni a kukorica begyűjtésiével, még job­ban, mint eddig, mert megyénk a tervét még nem teljesítette. Bizto­sítani kell tanácsainknak a burgo- nyabegyüjtés mellett a kukorica és sikerei is. Azt keli elemünk, nogy megyénk első legyen a kukorica- begyűjtésben. Ehhez azonban szük­séges az, hogy a '.örvényben előír­tak szerint járjanak el tanácsaink és emeljék fel a hanyag gazdáknak beadási kötelezettségét és biinles­sék meg a spekulánsokat, a kupe- cokat, akik minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy kárt okoz­zanak a dolgozó népnek és népgaz­daságunknak. A kukoricabegyüjtési verseny állása megyénkben a november 5-i kiértékelése alapján: 1. Tahi járás 112 százalék, 2. ka­posvári járás 100.1 százalék, 3. lo- nyódí járás 97 százalék, 4. siófo­ki járás 95.4 százalék, 5. barcsi já­rás 89.6 százalék, 6. marcali járás 82.1 százalék, 7. nagyatádi járá# 74.3 százalék, 8. csurgói járás 61.3 Jó eredményt hozott a háromszori tejes — gyenge a gépcsoport teljesítménye a. somogysárdi állami gazdaságban Megyénkben a gabonabegyüjté mellett súlyos lemaradás van ; burgonyabegyüj tíésben. Ez annaí tudható be, hogy egyes járásokba) és községekben szervezetlenség nemtörődömség és megalkuvó: uralkodik a tanácsok apparátusé tan. A többi feladatok megoldás; mellett, nem foglalkoznak eléggé ; burgonya begyűjtésével, holott e: épp olyan központi feladat, min akármelyik más terménynek a be gyűjtése. Nein látják be a burgo nyabegyüj.és nemzetgazdasági je lentöségét, azt, hogy a burgonya begyűjtés terv teljesítésével tud juk biztosítani az ipáit és város munkásaink élelemellátását. Nem értik meg eléggé a terv tel jesítésének jelentőségét. Sok he lyütt lebecsülik a termésátlagot 'és beszélnek arról, hogy rossz volt a; idei burgonyatermés, holott ez £ kulákok és az ellenség, a speku lánsck hangja, aminek a legtöbl községünkben a tanacsaPParátuí is helyt ad. A valóság ezzel kap esd atban az, hogy az idei burgo­nyatermés jóval magasabb volt mint az elmúlt esztendőben. A legtöbb helyen 100 mázsán is felül volt a holdankinti átlag. A terve; lehet és kell is teljesíteni Egyes községeink ezt nem így lát ták, hanem ,,ráérünk még“ módra fel 2» agyiak a Irairgonya- begyiijlésse!, gyűjtőitek he valamit, vagy egyáltalán semmit az elmúl* hetekben. Ilyen községek Kéthely, a, mar­cali járásban, amely 9 százalékra tol je sí. ctfe' a burgonyabegyüj tési előírását. Szegerdő, Gadány, Fő- nyed szintén a marcali járásban, amelyek tervüket alig 10 százalék­ra teljesítették. Ezekben a közsé­gekben is megalkudnak a község vezetői, nem járnak el a törvény szerint, ez megmutatkozik nem­csak a burgonya, de a gabonabe­gy üjtésben is. Ezekben a községekben a. tanács vezetői nem érzik át a felelősséget, nem látják be azt, hogy a nemtörő­dömség és a megalkuvásért felel­ni kell a dolgozó nép előtt. Nem érzik át ezt Rinyabesenyő és Ba- latcnkiliti községek sem. Ezekben rt községekben sürgősen változtat­ni kell az eddigi munkán. Alkal­mazni kell a hanyag dolgozó pa­rasztokkal szemben a begyűjtési törvényt, élni kell a törvénnyel. Nagyobb fegyelmet kell faiíusílani a feketézőkkel, a spekulánsokkal szembe«, szigorúan kell eljárni ellenük. Fo­kozni kell a burgonyaibegyüjtést a nagyatádi, marcali és a csurgói járásokban, de fokozni kell me­gyénk minden községében és járá­sában is. Egész sor olyan község van már megyénkben, ahol a burgonyabe- gyüjtési tervet túlteljesítették. Ilyen községek; Bakháza, Öreglak, Komlósd, Ráksf, Heresznye és még vagy 20 község. A dolgozó pa­rasztok között is számosán becsü­lettel túlteljesítették az állammal szembeni kötelezettséget. Ilyenek: Bertalanfí István nagyberki 11 hol­das, 339 százalékra, Niklai István somogyszen páli 6 holdas, 300 szá­zalékra, Tóth József kőrőshegvr 6 holdas, 305 százalékra, Bubor Sándor gyékényesi 6 holdas, 267 százalékra teljesítete burgonyabe- gyüjiési előírását. A járások helyezése a novem­ber 5-i kiértékelésnek megfelelően a következő: 1. Siófok 79.1 százalék, 2. Tab rv aw-ui'Ogjaai'ui ancitim ban nOvCmber 4-én bevezették a te henek háromszori fe jesét, ezzel egy időben a teh-enj. k téli takarmányé zását is. A háromszori fejes kéz detén, az első nap jóval csökken a fejési átlag, amely mindössze 2.; liter volt- A tehenészek már kezd lek hitetlenek lenni a nagvobl fejési átlagról, izgatottak v-oltak é: mindig azt mondták, hogy neu lesz .z így jó, mert elrontjuk í teheneket. A gazdaság vezetőségi azonban tisztában volt az&al, bog' €z a gyenge fejes csak a kezdetbei van és így nem hagyott igazat ; i elnfn észék nők. Most már lényeges emrlk.dés értek el. Míg november negyedikéi a napi háromszori fejes első nap jón 2.5 liter »olt az állag, midii most a kezdet után négy nappal liter fejési álltig van és bizonyos hogy inég ezt az eredményt is jóvá fel tudják emelni. Ehlhez komoly munka kell, ; tehenészeknek pontosan he kel tartani az állatgondozást, eletést ami a tehenek több tejelését előse gfti. Ezeket a félté',feleket a gazda­ság vezetősége ismertesse re tehéné székkel és ellenőrizze azok betartá­sát- Nem szabad előfordulni, bog,, az állatok szennyben és piszokba) feküdjenek, tartsák mindig tisztán mert ezzel yj állatok egészségét is védik és így a tejhozam is növek­szik. Erre a munkára a gazdaság vezetőségének nagy gondot kell for­dítani, mert csak így tudnak még nagyobb eredményt elérni. A tehenek és egyéb állatok gon­dozása mellett nem szabad megfe­ledkezni a gépcsoport munkájáról sCm, amit bizony eddig nagyim elhanyagolt a gazdaság vezetősége. Az ü’Zhmi pártszervezet nem gon­doskodik a traktoristák politikai neveléséről, elhanyagolja azt. így a traktóristák nincsenek öntudatra nevelve és A munkát csak szórako­zásnak tekintik, amit akktjr csinál­nak, amikor nekik jól esik. A gazdaság vezetősége elhanya­golja uz ellenőrzést és ezekből a hibákból adódik az, hogy a gépcso­port nem tudja teljesíteni a tervét. A munkave.rsieny ellaposodott kűz­ném j ;ük. nincsenek párosversenyben, így nem készteti őket semmi a lelki­ismeretes és jobb munkára. November 7-re a „gépcsoport vállalást tett", hogy as ősei mély­szántás 70 százalékút eme az időre elvégzi, de erről a felajánlásról csak a; gazdaság vezetősége tudott és egy-keit ti aki or isi a nem jiCdig vala­mennyien- Nem mélyült el a traik- toristák közt az, hogy ezt a válla­lást teljesítsék, nem is úgy igyekez­tek, naponta mindössze hat holdat szántottak fel, amit egy műszak alatt kellene elvégezni. A traktoris- ták nem használják ki a teljes munkaidőt, éjszaka különösen lazm a munka annak ellenére, hogy éj­jel élelemmel és meleg Hallal van­nak ellátón. Felajánlásukat mind­össze 60 százalékra teljesítetlek és versenytársuktól, a bárdibükki gép­csoport dolgozóitól jóval lemarad­tak. A gazdaság vezetőségének na­gyobb gondot kell fordítani a gép­csoport munkájúm, ellenőrzésére, mert ilyen munka melléit tervüket n£m tudják teljesíteni, 560 hold mélyszántást ami vissza van, elvé­gezni. Az üzKim: pártszervezet a gépcso­port dolgozóit politikailag képezze és nevelje öntudatra. Vezessék be a gépek szocialista megőrzését, égy elkerülik a sok gépállást és helyett* gépeikét rendesen gondozva, zavar­talanul tudják végezni munkájúikat s a tervüket is tudják teljesíteni. Értekezlet a nyári ültetési vetőburgonyáról A szovjet tapasztalatok beigazol-1 jartozó margitpusztai állami gaz- ták, hogy a gondosan előkészített j daságban. tataiban nyáron elültetett, vetobur- gonya a következő évben elvetve sokkal bővebb és jobbminőségű termést hoz, mint a tavaszi ülte­tésből származó vetőgumó. Ezért az 1952-es évben többezer holdon termelnek majd nyári űltetésű ve­tőburgonyái nálunk is. A nyári űltetésű vetőburgonya termelésének megtárgyalására a Mezőgazdasági Kísiérletügyi Köz­pont értekezletet, és bemutatót •tartott a Győrszemere községhez j Az MKK részéről Gyarmati Ist­ván főelőadó ismerte: te a vetőbnr- gonya nyári keltetésének legfon­tosabb agrofechnikai módszereit. Az egyik legfontosabb teendő a jarovizálás. Az ültetésre kerülő burgonyát 10 cm vastagságra kell szétteríteni. A helyiségben 16—lt C-fok melegnek kell lenni. A nyári ültetési vetőburgonyát június—júliusban Ítéli elültetni és késő ésszel, az erősebb fagyok be­állta előtt kell felszedni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom