Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-04 / 231. szám
SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1951 október 4. PÁ RT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS & Fokozzuk a kommunista példamutatást, javítsuk meg a felvilágosító munkát Megyénkben a pártszervezetek általában jól készültek fel a második békekölcsönjegyzésre. A pártszervezetek vezetőségei a II. békekölcsönjegyzés megkezdése előtt vezetőségi értekezletet tartottak. Összehívták a népnevelőket és az értekezleteken ismertetlek a népnevelők előtt álló feladatokat, 5 éves tervünk eddigi országos eredményeit, azt, hogy épül a földalatti gyorsvasét, az Inotai, Mátravidéki erőmű, 'épül a szocialista város, a hatalmas bé- kemü, Dunapenteie, megyénk büszkesége, a Kaposvári Fonoda. Hidak, útak- gyárak, amelyek -mind a béke művei. A párttitkárok arról is beszéltek, hogy saját községük mit kapott eddig az ötéves tervtől: villanyt, bekötőutakat, iskolát, kul- túrházat, orvosi rendelőt, mozit. Ismertették, hogy egyes dolgozók mit kaptak és és m t fognak kapni még az ötéves tervtől. Igy^ érvekkel ellátva indították útba pártszervezeteink a népnevelőket az új feladatok megoldására, a kölcsönjegyzés sikeres megvalósítására. Holládon a párttitkár. Tüttő Ferenc elvtárs három holdas kis- paraszt elsőnek jegyzett le a községben. Példát, mutatót-, most is, mint a gabonabeadásná), amelyet 270 százalékra teljesített. A népnevelők köve ték a példát és még mielő't kimentek népnevelő munkát végezni, ők is lejegyeztek. Tudták, hogy legjobb agitáció« módszer az egyéni példamutatás. A népnevelők így felkészülve keresték fel a dolgozó parasztokat, jó munkájuknak az lett az eredménye, hogy Hollád község eddig 110 százalékot ért el a békekölcsön jegyzésében. Az eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a népnevelők szívós, alapos felvilágosító munkája. Nem sajnálták idejüket, ha vissza kellett menni többször is egy.két helyre, mindenkor a meggyőzés fegyverét alkalmazták. Elmondták azt is, hogy mit fog kapni a falu az ötéves tervtől: villanyt, bekötőútat, amely régi vágya a falu dolgozó parasztjainak. Holládon az eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a pártszervezet gondoskodott a jegyzésben élenjáró parasztok népszerűsítéséről, ugyanakkor ped'g bevonta a jól jegyző parasztokat népnevelő munkába, amely még lelkesebbe tette a parasztságot a békekől- csönjegyzésre. A népnevelők nemcsak a békekölcsönjegyzésről beszélgetlek a falu dolgozó parasztjaival, hanem mindarról, ami országunkat, a dolgozókat ‘és a békét erősíti.. Szállítási szerződést kötnek, beszélnek a kukoricabe- gyüjtésről is. Az ilyen irányú agi- ációnak meg is mutatkozik az eredménye, 62 százalékot ért el Hollád község a kukoricabegyüj- tésben. A fonyódi Járási Pártbizottság, mint Hollád község eredménye is bizonyítja, jól végzi munkáját- Munkatársai állandóan a községeket járják és ott, ahol szükség van segítségre, azonnal segííenek. A Járási Pártbizottság villámokat küld z gyengébben jegyző községekbe, amely jói bevált módszer. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy villám után újabb lendületet, vesz a békekölcsönjegy zés. Röplapokon keresztül pedig bemutatják ezt, hogy aki nem jegyez, az az ellenséget segíti. A fenyőd járásban vannak olyan községek is, ahol gyengén megy a, békekölcsönjegyzés.. Ilyen község Balatonkeresztur. Elsősorban a pártszervezet rossz munkáját /bizonyítja Baiatonkeresztur- nak és Bala' cnmáriának közös pártszervezete van 'és a párttítkár Király József elvtárs Bslatonke- reszturral nem törődik, így egyáltalán nem folyik népnevelő munka. Ezt a lemaradást a bala- tonkereszturi tanácstitkár, Tián Józsefné elvtársnő nem igyekszik pótolni, hanem ő maga 's ahelyett, hogy népnevelő munkát végezne, kötéssel tölti el idejét..így aztán nem csoda, ha Balatonkeresztur lemaradt a jegyzésben. A siófoki járásban is lemaradás mutatkozik a II. békekölcsönjegyzésben. Most a Járási Pártbizottság a lemaradást úgy igyekszik behozni, hogy prrasztfnkétot rendezett, amelyre meghívta a jól jegyző parasztokat és azokat, akik még nem jegyeztek. Ezt a módszert alkalmazták a begyűjtés sikeréért is, melynek eredménye az lett, hogy a siófoki járás van az élen megyénkben a begyűjtésben. Az ankétnak most sem maradt el a hatása, utána újabb lendületet vett a békeköicsönjegyzés. Nem minden pártszervezet érzi feladatának és .teszi magáévá a If. békekölcsönjegyzést.. Ez tapasztalható a csömendi pártszervezetnél is. A pártszervezet egyáltalán nem foglalkozik a jegyzéssel. Ahelyett, hogy leleplezné a kuiákokat, hagyja, hogy Pomozi kulák lebeszélje a dolgozó pa. rasz'okat a jegyzésről. A párt- szervezet a nagy lemaradás ellenére sem törőd k a jegyzéssel. Nem tesz semmit annak érdekében, hogy megjavítsák a felvilágosító munkát. Vésőn a népnevelők kimentek ugyan népnevelő munkára, de nem végeztek népnevelő munkát, este azt jelentették a párjtitkár- ntk, hogy a községben „senki sem hajlandó jegyezni.“ A népnevelőknek ez a cselekedete megmutatja az öntudat hiányát, a pártszervezet gyengeségét. A párttitkár felelős az ilyen népnevelő munkáért, mert elmuíaszíotta az ellenőrzést, amelyből az következett- hogy a népnevelők felelőtlenül dolgoztak, nem hajtották végre a feladatot. Sérsekszöllősön nem jegyeztek a népnevelők, Imielőtt kimentek népnevelő munkára, világos, hogy ilyen példamutatás nem hozott eredményt. De nem biztosít az a tény sem eredményes munkát, amikor a tanácselnök és a párt- titkár torzsalkodík egymással, mint például a pusztakovácsi tanácselnök és a párttitkár teszi és eközben nem törődnek a jegyzéssel. Megyénk pártszervezeteinek titkárai az eddiginél még fokozottabb lendülettel végezzék munkájukat és mutassanak kommunista példamutatást mindenben, mint Varga Flórián elvtárs, a berzencei ala.pszervi titkár, 9 holdas paraszt teszi. Már egy éve versenyben áll a munkálatok minél előbbi elvégzéséért és eddig minden versenyt ő nyert meg, most 1000 forintot jegyzett, a beadásban is élenjár. Feladat az, hogy megyénkben fokozzuk a II. békekölcsön jegyzését- De ez a feladat megköveteli, hogy a pártszervezetek titkárai vegyék kezükbe az irányítást, hívják össze a népnevelőket, adjanak agitácíós érveket, hogy mit hozott ötéves tervünk a megyének, járásnak, községeknek és mutassák be, hogy mit hozott egy- egy dolgozónak, hogyan változott meg az élei e felszabadulás után. A pártszervezetek az eddiginél iobb munkával és nagyobb lendülettel dolgozzanak hazánk és békénk érdekében, fokozzák a kommunista példamutatást, javítsák meg a felvilágosító munkát. a tapsenyi gépállomás DISZ-tiataljai kölcsönjegyzési versenyre hívták ki a marcali gépáliemás DISZ-fiataljait A II. békekölcsönjegyzésből gépállomásaink közül az igái1- gépállomás dolgozói vették ki legjobban részüket. Jegyzésükkel bebizonyították, hogy tudják értékelni, mit jelent számunkra a béke. A gépállomás jegyzésátlaga 734 forrni. A jegyzésben a gépállomás politikai helyettese mutat példát. Első jegyzését, 1500 forintot, pótjegyzéssel 2000 forintra javította. Példáját nemcsak a kommunisták, de a többi dolgozók is követték. So- mogyvári János traktoros 1000 forintot jegyzett és amikor a faluban ezt megtudták, az ellenség azonnal megkezdte munkáját. Somogyvárí édesanyján keresztül akarták lebeszélni a jegyzésről. Somogyvári János anyja kérdésére, hogy miért jegyzett annyit, így válaszolt: ,,Én pár hét múlva vezetőfülkében, új esőköpenyben, új csizmában szántok. Az állam gondoskodott arról, hogy az őszi esőzéseken ne ázzak-íázzak, nyugodtan tudjak dolgozni. Én így akarom viszonozni azt, amit Pártunk és államunk nekem adott." A gépállomás többi dolgozója is szívesen adta kölcsön államunknak megtakarított forintjait. A jegyzésben nem nagyon maradt le a nagyatádi gépállomás sem, A gépállomás jegyzésátlaga 661 forint. A gépállomás dolgozói a jegyzést kultúrműsorral kötötték össze. A DISZ-fiatalok, „II. békeköl. csönjegyzés“ című faliújságot készítettek és rövid cikkekben ismertették a jegyzés fontosságát- Felhívták a többi gépállomás dolgozóit is, hogy necsak munkájukban, de a jegyzésben is mutassák meg, hogy tudnak harcolni a békéért- A gépállomáson a kommunisták és a DISZ fiatalok mutattak példát a jegyzésben. Papp József politikai helyettes 2000 forintot,, Papp Valéria 800 forintot jegyzett- Lőczi György elvtárs, aki maga is 1250 forintot jegyzett, jó népnevelő munkával tűnt ki. Lőczi elvtárs példamutatásának és jó népnevelő munkájának eredménye, hogy brigádján belül minden dolgozó 1000—1100 forintot jegyzett. A felsősegesdi gépállomás jegyzésátlaga 627 forintA marcali gépállomás dolgozói közül Mikocs Teréz jár élen a jegyzésben. 480 forint fizetése mellett 1400 forintot jegyzett. A tapsonyi gépállomáson különösen nagy lelkesedéssel fogadták & II. kéke- kölcsönjegyzési a IMSZ- fiatalok. Niklai József DlSZ-tifkár 600 forintot jegyzett. Szalai Ferenc DISZ-tag 450 forintos fizetése mellett 1000 forintot, Csizmadia Gyula 700 forintot, Nagy Gyula 700 forintot, Nagy János traktoros 1000 forintot jegyzett és azt mondotta: „Örömmel teljesítettem hazafias kötelezettségemet, mert tudom, hogy ezzel magam hasznára és az állam javára szolgálok. A gépállomás DISZ-fiataijai versenyre hívták a marcali gépállomás DISZ-fiataljait, hogy melyik gépállomás DISZ-ffiaíaljai jegyeznek Jolikéi. A tapsonyi gépállomás 22 fiatalja 13.60Ö forintot jegyzett- Szöllősi István, a gépállomás politikai vezetője 1200, Csöndör Lajos gép- állomásvezetö szintén 1200 forintot jegyzett. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy gépállomásaink dolgozói nemcsak munkájukban ál- ják meg helyüket, hanem a békéért vívott harc minden szakaszán. A JUGOSZLÁV DOLGOZÓK . HŐSI HARCA A fasiszta Tíio-Rankovícs klikk ellen hősi harcot vívnak a jugo- jj~ szláv ház . fiák. Ez a harc rendkívül nehéz körülmények között fo-| lyik. Az amerikai imperialisták belgrádi rablóbandája minden erejét megfeszíti, hogy teljesítse a washingtoni bandafőnök parancsait, s hogy az Egyesült Államok gyarmatává és stratégiai támaszpontjává | züUessze Jugoszláviát, A legfontosabb vállalatok, ércbányák és ^ szénbányák máris az amerikai monopóliumok tulajdonában vannak. ] Az elmúlt esztendőben Títoék 600 különböző jugoszláv válallatct jnt-fj tettük csődbe. Persze az amerikai monopóliumok mindjárt kaptak az alkalmon és megkaparintották ezeket a vállalatok?i. Tito óceánon - túli „jótevői“ most már nemcsak hadi és stratégiai nyersanyagot szállítanék ki az országból, hanem élelmiszereket is s ezzel éhségre kárhoztatják a jugoszláv dolgozókat. Amerikai parancsra mesterségesen fejlesztik a hadiipart, ugyanakkor hihetetlen zűrzavar uralkodik a gazdasági életben. A közszükségleti cikkek gyártása szüntelenül csökken. A múlt évben példán! 21 százalékkal csökkent az ipari termelés általános színvonala, a közszükségletekre termelő iparágakban 53 százalékos esés mutatkozott. Az utóbbi időben egész sorát adták ki azoknak r törvényeknek, amelyek tovább erősítik a kapitalizmus hadállásait Jugoszláviában. Tito ténylegesen visszaadta a vállalatokat régi gazdáiknak. A minap újabb rendelet jelent meg, amely eltörli a „tervgazdálkodás“ utolsó maradványait is. Mint a többi kapitalista országokban, Jugoszláviában is a vállalatok tulajdonosai döntik el a jövőben, milyen és mennyi árut termeljenek, ez árakat pedig ,,a piacon határozzák meg a kereslet és r*. kínálat alapján“. Visszaállították a lakóházak magántulajdonát is. Beigrádban már többezer olyan bérházat bocsátottak áruba, amelyet a háború után államosítottak. A kapitalizmus „áldásait“ a jugoszláviai népek már saját bőrükön tapasztalhatják. Az állami kölfségvetés több, mint kétharm'-dát felemészti a feg3?verkezésí hajsza. A szánalmas alamizsnák, az amerikai és angol kölcsönök, továbbá ez adóterhek fokozása nem fedezik a hatalmas államadósságokat. Tavaly például már 60 milliárd dinár volt a költ ségveíésí deficit. Ilyen körülmények között sem csoda, ha Titoék most már egyre gyakrabban veszik igénybe az adóprést, ami kétségtelenül katasztrofális inflációhoz vezet. A drágaság már most elképesztő méreteket ölt. A közszükségleti cikkek árai a Tiio-klikk garázdálkodásainak évei alatt hétszeresükre emelkedtek, a munkanélküliek szomorú serege is rohamosan nő. Csupán a múlt évben 170 f ezer dolgozó került az utcára. — „Az amúgy is alacsony életszínvonal újabb csökkenése komoly szociális elégedetlenséget válthat ki“ — írta panaszos hangon nemrégiben a New York Times. Ettől rettegnek a belgrádi banditák is s éppen ezért fovább fokozzák a ges- tapo-íerrorf. Ezídőszerínt több m:nt 200 ezer hazafi sínylődik börtönökben és Koncentrációs táborokban. Ebben az évben a títóisták körülbelül 10 ezer „gyanús“ szakszervezeti aktivistát váltattak le a| „tisztogatások“ során, akik a belgrádi szakszervezeti zsoldosok politikáját nem helyeselték. Azonban sem a „tisztogatás“, sem a szörnyű terror nem akadályozhatja meg többé a jugoszláv dolgozók harcát a népellenes Júdá- f ok fasiszta rémuralma ellen. Az antifasiszta mozgalom élén az illegalitásban dolgozó kommunisták vezetésével a jugoszláv munkásosztály jár, A harc formái igen változatosak: szabotálják a haditermelést és tömegesen hagyják el munkahelyeiket a dolgozók. A jugoszláv hazafiak ellenállása következtében a hadiipar tervteljesítésében 30 százalékos lemaradás mutatkozik. A Borba című titóísta szennylap is beismeri, hogy a hadi építkezése ket tömegesen elhagyják a munkások. Szerbiában például februárban a munkások 35 százaléka tette le n hadiépítkezéseknél a szerszámot-, márciusban már 67, júniusban pedig 71 százalék hagyta el munkahelyét. A Králevo—sztoillei vasútvonalon dolgozó kényszermunkások felrobbantották az alagutat, a Sztalacs—nisi vonalon pedig hadi- anygrktárt röpítettek a levegőbe. Prizren városban megöltek két tííóista rendőrtisztet, mtjd néhány nap múlva Vucsitm városban egy titóísta gyűlésen bomba robbant. Negyven titóísta megsebesült. Tavasszal több tízezer munkás sztrájkolt az Adriai-tenger- kikötőiben, Isztriában, Szerbiában és az ország más vidékein. A vasutasok fokozódó ellenállása rfniatt s títosta titkosrendőrség szervei most minden vonatra elküldik ügynökeiket, hogy „megakadályozzák a szabotázscselekmények végrehajtását“. Fokozódik az ellenállás a parasztság soraiban is: a parasztok megtagadják a gabonabeszolgáltatást, nem hajlandók elmenni kényszermunkára s igen sokan belépnek a partizáncsoportokba. Ezek a tények kétséget kizáróan igazolják: már eleve kudarcba fulladtak a tervek, amelyeknek célja, hogy Európa szabsdságsze- rető népei ellen ágyutöítelékként felhasználhassák a jugoszláv népet. A munkásosztály vezetésével egyre határozottabban lépnek fel t Jugoszlávia dolgozói az amerikai háborús gyújtogatok és a titóísta | bérencek ellen, — elszántan harcolnak sokat szenvedett hazájuk | függetlenségének kivívásáért. szabadságának és A bé’^i ek öicsönjegyzésben is példát mutatnak a balatonboglári állami gazdaság kommunistái A balatonboglári állami gazdaság dolgozói már a. békekölcsönjegyzés második napján 118.000 forint békekölcsönt jegyeztek. A pártszervezet jól készült fel a békekölcsön jegyzésére. Megvitatták a békekölcsön jegyzésének jelentőségét, kiértékelték egy évi fejlődésüket, a tervlcölcsön, s az el- ] ső békekölcsön jegyzésének eredményeit. „Kommunista példamutatás az alapja a pártonkívüli dolgozók nevelésének.“ Az állami gazdaság kommunistái vállalták, hogy — mint minden munkában —, a békekölcsönjegyzésben is példát mutatnak. Bősze András párttítkár, akinek 5 gyermeke van, 700 forintot, Keresztes János üb-titkár 1000 forintot, Jakabfí Gyuláné időszaki dolgozó, tagjelölt, 700 forintot, Tilk József 2 havi fizetését, 1000 forintot, Gelencsér István 2000 forintot, Fogta József segédagronómus 1200 forintot, Bognár István traktoros 1000 forintot, Domonkos József gazdaságvezető, akinek 7 gyermeke van, 2000 forintot jegyzett. A kommunisták példamutatása magával ragadta a pártonkívülíe- ket is. Gáspár Béla üzemi szakács 2 havi fizetését, 1000 forintot jegyzett. Dániel István segédagronómus 800 forintos fizetése mellett I860 forintot jegyzett, Ko- zsoly József főagronómus 2000 forintot, Jónás József brigádvezető 1000 forintot, Tilk János, brigádtag pedig 700 forintot jegyzett. Az állami gazdaság dolgozói látják, hogy a tervkölcsön 'és az I. békekölcsön által adott pénzből mennyi minden jutott a gazdaság dolgozóinak. Látják, hogy 5 éves tervünk, a mezőgazdaság és ezen belül az állami gazdaságok fej. lesztésére gépek és egyéb termést előbbrevivő eszközökkel látja el a dolgozókat.
