Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-20 / 245. szám

SZOMBAT, 1951 OKTÓBER 20. SOMOGYI NÉPLAP Felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra a megyénkben járt szovjet küldöttek sokoldalú, hasznos útmutatása A Szovjetunió élenjáró mezőgaz­dasága küldötteinek a Városi mo­ziba tartott beszámolója után az értekezlet résztvevői kérdéseket tet­tek fel a küldötteiknek, akik min­dé* kérdésre részletes, kimerítő választ adtak. Egy DISZ fiatal arról érdeklő' dik. hogyanját a Szovjetunióban az ifjúság? Prazarov elvtárs a kővetkező vár iaszt adta a ifel’ett kérdésre. H'a összehasonlítjuk a mai fiata- Iqkat » régi idők fiataljaival, ak­kor igen nagy különbséget látunk. Ma már a fiatalok nálunk mind középiskolát végeznek és egyete­mekre járhatnak. Lehetőség van ar" ra, hogy bármilyen szakmát meg­tanuljon. A mi fiatalságunk mindig hala­dó < atalság volt. Haladó fiatalság* amply a mindig újabb és újabb mód «ereket magáévá teszi és el­sajátítja. A mi kolhozainkban a fia­talság nemcsak fizikai munkában, hanem a vezetésben js résztvesz. A Vörös ektóber'kolhozban a vezető­ségi íscok között két fiatal van, az egyik lány. a másik fiú. A köl­ti«?- nag yobb pénz és más eszközö­ket bocsát a fiatalok szakmai tu­dásainak fokozására. Rendkívül nagy figyelmet fordí- tunk a fiatalok kultorális életére ás e sportra. A mi kolhozunkban 350 férőhelyes előladéiierem van a kullúrházban. Ivét beépített film­veti lő gép, továbbá könyvtár, rá­dió. az ifjúság a kulíúrház mellett kuliúrcsoporíokat szervez. Különös ( “ye’imet fordítunk a sportra- A fiatalságnak van motorkerékpárja, továbbá két motorcsónakja, ezen­kívül sok síléc. korcsolya és egyéb testnevelési felszerelése. íme. így él és így dolgozik a Szovjetunió ifjú­sága, Nsgy sMi'hályné felvilágosítást kér arra vonatkozólag, hogy a a Szovjetunióban a nőket hogyan győzték meg a kollektív munka L' előnyéről? Kiéért továbbá, hogy hogyan néz ki a Szovjetunióban a nők szerve­zettsége. Prozorov elv társ a következő vá­laszt adja: — Amikor küldötteink meglátogatták az Önök szép hazá­ját, állandóan kihangsúlyozták, hogy i nőket jobban be kell vonni a társadalmi munkába. A nők be­vonásának szükségszerűségét nálunk maga az élet bizonyította be. Arr* a kérdésre, hogy miként van megszervezve a Szovjetunióban az építés, a következőket válaszolta: — Nálunk minden kolhozban van külön építő brigád. Ez lehető­vé teszi, hogy a brigádokban dol­gozók minél előbb építő szakembe­rekké váljanak. Nálunk az építő brigádok már 1934 óta dolgoznak. A brigádtagok között ott találjuk valamennyi szakembert. A brigád löszére minden esztendőben évi építéai tervet készítünk. A tervben feltüntetjük, hogy milyen épületet kell felépíteni és, hogy mennyi munkaegységet vesz igénybe. A mi építi brigádjainkhoz be van oszt­va megfelelő mennyiségű igádó, teherautó, gépkocsi és két vontató traktor. Az építő brigád rendelke­zésére áU két fűrésztelep, asztalos műhely és téglagyár. Az építést a jóváhagyott terv szerint végzik. A kolhoztagok lakóházait már nagyon sok kolhozban szintén ilyen építő brigádok végzik. Milyeu segítséget nyújtunk a munkaképteleneknek? MaresenkO elvtárs ezt a kérdést már érintette beszámolójában és molt mint kolhozelnök kissé rész- leteiebben szólok ehhez a kérdés­hez. A kolhoz alapszabálya szerint az évi jövedelem két százalékát félre­lökik az úgynevezett segélyalap­ra- A mi kolhozunkban 2000 rubel én I0t mázsa gabona, ezenkívül nagyon sok más termény lett fél­retéve évente erre az alapra. En­ne/; az alapnak a terhére látjuk el mindazokat a: embereket, akik a kérdésben érdekeltek. Ugllaiitcbböl az alapból látjuk el a terhes anyáé kát, mert a terhes nők nálunk szü­lés előtt ős szülés után egy havi fizetett szabadságot kapnak. Ez idő alatt a legutolsó hónapban kapott fizetésének .összegét kapja. Ezenkívül a mi kolhozainkban, szovhozainkban, .gépállomásaink­nál különös gOnŐQt -fordítanak ar­ra, hogy minden rokkant valami­lyen szakmát tanuljon ki, amit könnyen tud elvégezni. így elérhet­jük. hogy a mi hazánk minden polgára a. hazának hasznos polgá­rává váljék. Milyen szerződésük van a gépállomásoknak a kolhozokkal és milyen bért fizetnek a munkáért? A gépállomás és a kolhoz közölt szerződés megkötése a következő­képpen történik. A gépállomás ve­zetősége bekéri a kolhozoktól a jelentéseket arr!a vonatkozóan, hogy a következő évben milyen munkákat kívánnak elvégeztetni a kolhozban. Ennek alapján a gép­állomás! ifőagrcnómus előkészíti a következő évi traktoros munkák tervét. Ezután összehívják a gép' állomási tanácsot, aniel'Jnek tagja a gépállomás igazgatója, agro-nó- musa, főgépésze, traktoros brigádl- vezetők és azoknak a kolhozoknak elnökei, amelyeknek a gépállomás dolgozni fog. Mikor a gépállomási tanács a következő évi tervet meg­vitatja, annak alapján mevköfj külön-külön mindegyik kolhozzal a következő évi szerződést- Ezt a szerződést a kolhoz közgyűlése elé terjesztik. Amikor a szerződésiéi~ vezetet a kolhoz közgyűlése elfogad­ja, jóváhagyásra felterjesztik a já­rási tanácshoz. Amint a járási ta­nács a szerződést jóváhagyta, a szerződés érvénybe ló;> és mind a gépállomás, mind a kolhoz részére kötelezővé válik. A szerződésben minden munkára vonatkozóan fel kclf tüntetni a végzendő munkák minőségi követelményeit is. Rudenko eivtárs, a kurszki Vö­rös csillag-ikrához elnöke a követ­kező kérdésekre válaszol : Első kérdés, hogy a kolhoz jövedelmének hány százaléka esik a háztáji gazdaságra? Mindenekelőtt nálunk a kolhoz jövedelmét nőm a háztáji gazdaság szerint, hanem a végzett munka mennyisége és minősége szerint osztjuk szét. Az a jövedelem, amit szétoszthatunk, az a gazdaság jö- v-edelmezésétől függ, vagyis, hegy mennyi a kolhoz jövedelme. A kolhoz jövedelmének mind, a ter­mészetbeni, mind a pénzbelinek 20 százalékát félretesszük az oszthatat­lan alapba, továbbá 2 százalékát a segélyalapba■ Mégis, hogy képet ad­jak ilmqndom. hogy a mi kolho­zunkban mennyit keresnek a ta­gok. A mi kolhozunknak a; évi ■pénzbeli jövedelme 19 öl-ben 2 millió rubel. Az oszthatatlan alap­ba 400.000 rubelt teszünk félre, a jóléti vagy segélyalapba 40.000 ru­belt. A fennmaradt összeg egvré' szét a gazdaságunk termelési szük­ségleteit szolgáló dolgokra fordít­juk. A? ezelcután fennmaradt ősz- szeget kizárólagosan a kolhoztagok által teljesített munkaegységek alapján oisztjuk szól a tagok kö­zött. Ebbén az esztendőben például a mi kolhozunkban előreláthatólag 1 munkaegységre 10 rubelt fogunk kifizetni. Ha a kolhoz természetbe­ni jövedelméről kívánok beszélni, akkor a szétosztás a következő: az alapszabályok értelmében a kolhoz elsősorban teljesíti az állammal szemben fennálló kötelezettségeit, azonkívül a gépállomást fizeti ki természetben. Ezenkívül feli kell tölteni a vetőmaglapot, vagyis fél­re kell tenni a következő évi vető­magszükségletet és a segélyalapba is félreteszünk 2 százalékot. Az ezen felül megmaradt termékeket a tagok között jOgimk van felosztani. A háztáji gazdaságban hogyan fejlődik az állat­tenyésztés ? Az alapszabály értelmében a tag saját gazdaságában tarthat 1 tehe­net a szaporulatával. 2 anyakocát a szaporulatával. 15—20 darab ju­hot, 10 kaptár mehet és korlátlan szúrná különfé'e baromfiakat. Ezek az állatok biztosítják a tagok szá­mára a szükséges állati terméke­ket saját szükségletük fedezésére. Következő kérdéscsoport, amely a szovhozokra és az állattenyész­tésre vonatkozik, arra megadja a választ Valicsko elvtárs. Az első kérdés, hogyan érnek ei nagyobb tej hozamot, miképpen érhető el a nagy súlygyarapodás a növendékáílatoknái ? A nagyobb tejhozam, a nagyobb súlygyarapodás, nagyobb szaporu­lat az új biológiai tudo­mány, a m’csurini biológiai tudó­in íny alapján történik. Az egyszerű állattenyésztők meg­éri vén a micsurini biológiai taní­tást, elsa játítva alkalmazzák az ál­lattenyésztésben és ezzel hatlamas eredményeket érnek el. A nagy tej' hozam• a nagy súlygyarapodás lé­nyege az, hogy jól és helyesen szer­vezzük meg ez állattenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a takarmányadag­ban helyesen szerepeltessük a töb­bi anyagokat. Ezeknél vegyük íi" gyelembe az állat sajátosságait, az állat tulajdonságait. A nagy tejho­zam további előfeltétele az, hogy a tehenet helyesen készítsük elő el- lésre és helyesen készítsük elő fe­jelésre. Továbbá, hogy jó körülmé­nyeket biztosítsunk az állat száma" ra, azt jól tartsuk és gondozzuk. Ezért nálunk a szovjet állatte­nyésztésben. nem adunk recepte­ket. nem mondjuk, hogy 800 vagy 500 kilogrammcy* tehén számára milyen takarmányanyagot kell ad­ni, hanem nap mint nap figyeljük az állatokat, figyeljük, hogyan ér­tékesíti a takarmányt és ennek megfelelően t a k u rmán yoz z uk ős állítjuk össze számára a takapmó" nyakat. Hogyan oldották meg a munkaerőkérdést a szovhozok és az állami gazdaságokban ? A munkaerőkérdést a mi szovho- ziüijc úgy oldotta meg, hogy eltiin- tettük a munkásvándorlást, vagyis lekötöttük a szovho.z dolgozóit, hogy jó életkörülményeket terem­tettünk számára, ugyanakkor kap­tak háztáji gazdálkodást, vagyis anyagilag a szói;házhoz kötöttük őket. Ugyanakkor a munkaerő kérdéshez hozzájárult az is, hogy mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést u lehető legnagyobb fokig gépesítettük. Polónyi eivtárs, a Megyei Ta­nács elnöke köszönte meg a kérdé­sekre adóit értékes válaszokat, me­lyekkel a szovjet vendégeink elő­segítették további munkánkat.-' ’"V.lliJKIIirf Lilim A (gt-KEHARC ^IREI Sztálin eivtárs nyilatkozata figyelmeztetés a háborús uszító knak, bátorítás a dolgozóknak A barcsi T- számú békebizottság tagjai és a békebizotlság kerületé­ben lakó összes dolgozók, 1951 ok­tóber 18-án ijartott békegyűlésen értékeltük ki Sztálin eivtárs nagv" jelentöségíi nyilatkozatéit, melyet a Pravda munkatársának adott. Megértettük, hogy Sztálin elv­társ szavai nemcsak a Pravda munkatársának szól, hanem Ba­kiink is. Bátorítás részünkre i[t, közvetlen az amerikai imperlalis- iák mindenre elszánt ügynökének, Titonak a szomszédságában. Báto­rítás, hogy nem vagyunk egyedül, velünk a 800 milliós béketabor, Szovjetunó, Sztálin elvtárs. ■Sztálin elvtárs szavai nyugalmat 1 nek mindenféléből ICO százalékig és erőt adnak a mindennapi békés építő munkánkhoz. M'i már szabad hazában, szabad emberként, nem a tőkések és föl" desurak érdekeiért dolgozunk, ha­nem saját és gyermekeink boldog jövőjéért, Népköztársaságunk fel­virágoztatásáért. Ezért a békegyülésen résztvevő üzemi dolgozók Ígérjük, hogy az ötéves terv ránkeső részét mara- ' dékta'lanul teljesítjük, vagyis túl­teljesítjük. A bé“k€gyülésen résztvevő özv. Gulyás Istvánná igé" retet teszek, hogy az állammal szembeni beadási kötelezettségem­cleget teszek, mert tudom, hogy az államnak beadott minden szem ga­bona és kukorica a béketáhort erő­síti és a háborús uszítok erejét pe­dig gyengíti. Azonfelül az őszi ve" tési munkálatokat máris elvégez­tem, az őszi betakarítást és mély­szántást november hetedikére, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára el fogom vé­gezni­Sztálin elvtárs nyilatkozata a Pravda munkatársán kívül azon" ban nemcsak nekünk szólt, hanem figyelmeztetés egyúttal a dühükbe* elvakult imperialistáknak is. ■Sztálin elvtárs szavait a háborús uszítóknak is félreérthetetlenül meg kellett, hogy értsék és be kell láíniok, hogy nincs töb­bé emberiség kiszolgáltatva a háborús nyerészkedők kénye-kedvé- nek. Sztálin elvtárs szavai ezért je­lentenek nyugalmat és biztonságot a mi részünkre is. A második békekölcsönjegyzés" nél is megtettük az állammal szem­beni kötelezettségünket. özv. KapOcsi Józsefné 3 gyerme­kes anya 350 forintot adott köl­csön az államnak, Kukc.r Ferencné 500, Csendes Margit 800, Osztó- pányi Ferenc 800, Sinkó fslvá* 1000 forintot, de a gyűlésen résztvevők kivétel nélkül, mind kölcsönadták forintjaikat az államnak. Ezeket azért tettük, mert meg" győződtünk arról, hogy a nép álla­ma nemcsak a kölcsönadott fo­rintjainkat adja vissza, nyere­ménnyel sokszorosan megduplázva, hanem annak gyümölcsét is a nép kapja meg. Barcs is kapott sportpályát, nap­köziotthont, kórházat, 500 darab vezetékes rádiókészüléket, most nagyobb!!ják a tanácsházat is. De ha az egész Országban szétnézünk, ennél még sokszorta többet látunk, nem beszélve a Dunai Vasműről, melynek építését a HoríhyMagyar­országban el sem tudtuk volna képzelni és ma Barcsról többszáz ember vesz részt büszkeségünk, Dunapentelének építésén. Ugyanakkor Tito Jugoszláviájá­ban napról-napra elviselhetetleneb­bek a viszonyok, mert már Tita nemcsak az USA köveíségi épületét adja ajándékba az imperialisták­nak. hanem egész Jugoszláviát- Ezért eJszántabban dolgozunk, ea" ját gyermekeinkért, a népek közös ügyéért, a békéért. Gulyás Istvánná, Osztopán Ferenc. Szabad sfíósájj RtassinMí Október 19-től 23-ig Fmcia film LESZ MÉG TAVASZ Előadások kezdete köznapokon 5 és negyed 8-kor, vasárnap 3, háromnegyed 6 és fel 8 órakor. FaldiDűvesszövetkszeteink fordítsanak nagyobb gondol a szállítási szerzőtóskölésre A siófoki járásban szép ered­ménnyel végzik a szállítási szerző­déskötést és edd g a kukorica szál- lí: ási szerződéskötésük előirány­zatát 107 százalékra teljesítették. De ugyanakkor azt tapasztalhat­juk, hogy a dolgozó parasztokkal nem ismertetik a kötelező beadás teljesítését, ami törvény. így a dolgozó parasztok inkább szállítá­si szerződést kötnek, mert: azért jutalomban részesülnek, ugyanak­kor kötelező beadásukat nem tel­jesítik. A tahi járásban ugyancsak szép eredménnyel végzik a szállítási szerződéskötést és a járások közti versenyben ebben a munkában a második helyen vannak. De ugyan­akkor a tabs járásban megláthat­ok azt is hogy Virtk rsútea Filfitszinháí Október 20—26-ig Magyar fijml D É R I N É Vasárnap délelőtt fél 11 órakor 1 forintos helyárakkal MATINÉ! HÉT SZÍNES MESE Előadások kezdete fél 6 6/< 8-kor vasárnap fél 4, * 4 6 és 8 órakor. j a begyűjtési törvény j rendelkezéseinek megfelelő módon j jár» k el, j ami eredményessé teszi a járás be- j gyűjtési tervének teljesítését., j A t'abi járásban a szövetkezetek j dolgozói is szívügyüknek tartják a begyűjtést és ezért ők is minden lehető alkalmat, kihasználnak arra, j hogy a dolgozó parasztok között mind szélesebb körben kiszélesít- I sék a szállítási szerződéskötést, j De nem mondhatjuk el ezt a nagya:ád: járás szövetkezeteire, amelyek bizony kevés időt áldoz­nak arra, hogy a dolgozó parasztok miniéi többen ismerjék meg a szál­lítási szerződéskötés előnyét. Eb­ben a munkában gyengén dolgoz­nak és a járások között a legutol­só helyen állnak. A szövetkezet lelkes munkájá­nak eredményét láthatjuk Szoro­sad községben is, ahol a kukorica­szállítási szerződéskötési tervet 156 százalékra teljesítették. A balatonkilíti, lullai és a ság- vári szövetkezetek jó munkája ál­tal a község a kukoricaszállítási szerződéskötési tervét jóval 100 százalékon felül teljesítette. De ugyanekkor egyes szövetke­zesekben megíá:hatjuk a lazasá­got, Mint például a somodori, so- mcgyäcsai, péterhidai és a látrá- r.yi szövetkezetekben, ahol nem tartják fontos feladatnak a ter- ménybegyüjtésr, elhanyagolják a szállási szerződéskötést. E szö­vetkezetek dolgozói vegyenek példát a héthelyi ioídír a vesszővé ikezet holíkezelőjcről, "ki egymaga komoly felvilágosító munkwral 200 mázsa kukoricára köttetett szállí ási szerződést. Horváth Károly, a drávaszentesi földrafivesszövetkezet dolgozója egymaga 175 mázsa kukoricára köt- tete t szállítási szerződést, Guti László, a kéthelyi föld.müvesszö- vetkezet dolgozója 95 mázsa, Lemberger József, a somogyacsai iö'dmüvesszövetkezet dolgozója ugvíuícsalc 95 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. A szállítási szerződéskötésben példát mutatnak a íábodí szövetkezet vezetői és tagjuk Csonka Jánosáé szövetkezeti igaz­gatósági tag 10 mázsa kukoricára, Szíriák Rózsa igazgatósági tag 12 mázsa és Igor Ferenc vezetőségi :ag 10 mázsa kukoricára kötöttek szállítási szerződést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom