Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

V11LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt Mai számban; Fokozzuk az ébeséget. —, Ki lesz a győztes, Jegjob brigád“ címért folyó versenyben? — Az 1952-es tervismertető termelési érte­kezlet előtt. — A Megyei Tanács jelentése a kukoricabegyüjtésrői. —- A koreai Zója. — Ki mint vet,' úgy arat. — Gépállomásaink feirdata mezőgazdaságunk szocialista átszer- \ vezésében. A kínai ifjúsági művésze gyüt- . tes kaposvári vendégszereplése. — Sport. J V **• VIII. ÉVFOLYAM, 243, SZÁM. PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára 50 fillér. CSüTOKiOK, 195i Un.iOr»EK 18. Felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra a megyénkben járt szovjet küldöttek sokoldalú, Az aJsóbogáti állami gazdaság dolgozói versenyre hívták a balatonboglári állami gazdaság dolgozóit hasznos útmutatása Szovjetunió élenjáró mezőgazda­sága küldöttei 4 napon keresztül tartózkodtak megyénkben, e rövid idő alatt felmérhetetlen segítséget nyujte, lak fejlődő szocialista me* zögazdaságunknak. Látogatásuk megyénk dolgozó parasztjai szá-1 mára is segítséget jelent a> jövő évi terméseredmény fokozásában. A négynapos látogatás tapaszta­lataira 12'én Kaposvárott kiértéke­lő értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten resztvettek a Megyei 'l’anács, a járási tanács mezőgazda- sági «szíályának összes dolgozi, ál­lami gazdaság, gépállomás vezetői, agroncmusai. TermelőcsopO-rtok el­nökei, egyénileg dolgozó parasztok. Az értekezletet Gábri Mihály elvíárs, a Megyei Pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Gábri elvtárs megnyitó beszédében ismertette me' gyíiik mezőgazdaságának fejlődését és mzt ci segítséget, melyet a Szov­jetuniótól kaptunk mezőgazdasá­gunk átszervezése, majd a mező- gazdasági termelés fokozása terén. Gábri elvtárs beszámolója után Marcsenko elvtárs, a küldöttség ve­zetője a sztálini terület mezőgazü d<asági osztályának főmérnöke be­számolt a megyénkben szerzett ta­pasz tálatokról. — Somogybán e néhány nap alatt meglátogattunk 2 tszcs-t, 1 gépállomást és 1 állami gazdasá­got — mondotta. — Örültünk an" nak, bogy a tszcs-kben a mezőgaz­dasági termelékenység már fokozó­dik. Láttunk jól fejlett állatte­nyésztést, úgyszintén láttuk a gép" állqtnás jó munkáját, az állami gazdaság jó konyhakertészetét. Ezek mellett természetesen hiá­nyosságok is vannak a munkaszer­vezésben, a munka díjazásúban, az állatok gondozásában. E?ső hiányosság: a munka helytelen és nem kielégítő szervezése, kezdve a gazdaság vezetőségétől le az egyszerű dolgozókig A hiányosság lényege az, hogy a! Az ilyen munkaszervezés lehetővé vezetőségben nincs felosztva egy­más között a munkaterület. Nincs megállapítva például, hogy az egyik a gyümölcs, a másik az állat- vagy a növénytermelésért felelős. Az el" sclfokú termelőegységekben, a bri­gádokban is helytelen a munka szervezése, a munkacsapatok hiá­nyosak. A munkacsapat vezetői nem isme­rik pontosan feladataikat, a terü­letet. ahol dolgozni kell- Elenged" betétien, hogy a termelőszövetke­zet vezetősége minden tagjához be legyen osztva valamely termesztési ág. A növénytermesztési brigádnak és különösképpen a gabonaféléket termesztő brigádoknak tudniok kell, hagy milyen területet művelnek met/ és mit termesztenek, hogy élő­it el tudja készíteni a talajt a nö­vény mlá. A brigád feladata a megkapott növény vetése, termesz­tése, aratása, slb. A brigádokat - munkacsapatokra kell osztani. A munkacsapatoknak területet :!kell adni és meg kell jelölni továbbá a teszi, hagy a munkákat idejében és jó minőségben végezzék el. Javítja a munka fegyelmet, mert a murr káért a brigád és munkacsapatáé zető kiilön-külön személyében fele­lős. Különösképpen a termelőszövet­kezetekben találkoztunk laza murt" kafegyelemmel, ezt mutatja, hogy nagyon sok szövetkezeti tag ez év- októberig 15, 30, 40 vagy 50 mun­kaegységet teljesített, kevesen vau­nak azAk, akiknek 240—250 mun­kaegysége van. Ez a munkafegye lém lazaság azért mutatkozik, mert a jövedelmet nem a nmnkaegysé" gek szerint, hanem családtagok sze­rint osztják el. Az illően jövedelem­elosztás állal az a helyzet áll elő, hogy aki ‘100—400 munkaegységet teljesíteti, szintén annyit kap, mint aki százat, tehát ez a rendszer helytelen és igazságtalan. Nálunk a Szovjetunióban a kolhozokban- aki többet és becsületesen dolgozott, az több munkaegységet teljesített, tagok területét, amelyért felelősek. 1 többet kap. Nálunk a kolhozokban a természetbeni és a pénzbeli jövedelmet eszerint osztják szét, hogy ki mennyi munkaegységet teljesített. Természetesen más a helyzet az olyan nagy családokkal, ahol öz­vegy az asszony, 5—6 gyermeke van és becsületesen dolgozik, de a gyermekek ellátása miatt nem tud olya» sok munkaegységet teljesí" teni. Az ilyen esetben a kolhoz se­gítségére siet a családnak. Helytelen díjazással találkoztunk a termelőcsopQrtok elnökeinél is Nagyobb termelőszövetkezetekben, aln»l az elnök szintén dolgozik, ha- v»»ta azi a munkaegységet kapja meg, amit fizikai munkával megsze­rez és pótléknak 5—6 munkaegysé­get a vezetéséi-;. Ugyanakkor van­nak termelőszövetkezetek, amelyek kisebb területen dolgoznak, ennek ellenére az elnök a fizikai munka alól fel van mentve, de díjazást a tsz-ben a legtöbb munkaegységet elért tag munkaegységének megfe­lelően kap. Ugyanakkor ez a ter­melőszövetkezet rosszul dolgozik, kevés munkaegységet teljesítenek. Hiányosság mutatkozik a könyvelésnél, a nyilvántartásnál A termelőszövetkezet bevételeit nem könyvelik el kellőképpen, néni tartják nyilván. Még egy egyéni gazdálkodó is leül feleségével és számbaveszi, hogy mennyi hold tér" mést várnak és azon mit fognak venni. Egy termelőszövetkezetnék sokkal nagyobb mértékben így kell csinálni. A könyvelésnek és nyilvántartás­iak nagy jelentősége van az állat­tenyésztésnél is. Ismerni kell, hogy melyik tehén mennyit ad tejből. A további hiányosság az, hogy a ki­váló dolgozókat nem népszerűsítik kellőképpen és kellő időben nem tűntetik fel nevüket a dicsőségtáb­lán, vagy a termelőszövetkezet fa" liújsá'rjóiban, nem foglalkoznak ve­lük a helyi sajtóban, pedig az szükséges, hogy az ő munkamód­szereiket széles körben terjesszük. Mint például Iharosberényben Sza­kács Péter a legjobb fejő, akinek átadtuk a szovjet tapasztalatokat­Nálunk a Szovjetunióban akár az iparban, akár a mezőgazdaságban kiváló dolgozókat népszerűsítik, újságot írnak, filmeket, könyveket készítenek róluk. Az állami gazdaságokban is ta­pasz: álható hiba pl. a balatonúj- helyi állami gazdaságban nem tartják nyilván kellőkép a te­henek tejhozamát. Az állami gaz­daságban van egy Narancs nevű tehén, amely 6000 lifer fejet adott a múlt évben. Ez esztendőben a na­pi ejhozama 13 liter, lehetséges, hogy a múlt esztendőben egy másik ember gondozta a tehenet, lehet, hogy mosf ismét más gondozza. Ha lett volna könyvelés, kitűnt volna, hogy milyen takarmányozás melleit érték el az eredményt, s most is alkalmazni leheteti volna ezt az eljárást. Helytelen a munkadíjazás is az áMami gazdaságban. Órabérezés van. Óránkint 1.90 forintot kap a dol­gozó s ezenkívül van valami ju­talom is. Nálunk aszerint jutalmazzák az állattenyésztőket, ahogyan gondoz­zák. ápolják az állatokat., az állat­gondozói így érdekelve vannak a reájuk bízott állatok jó eredmé­nyeiért. A gépállomásnak láttunk számos jó oldalát. A gépállomásnak jó a vezető és szakszemélyzete és amely a leglényegesebb, már a leány traktorosok is dolgoznak s ezek termelési tervükét teljesítik. A jó oldal mellett vannak hiányos­ságok is. Nálunk brigádvezetők és trak­torosok tagjai annak a kolhoznak, ahol dolgoznak. A gépállomástól a normáért 2.5 kopejkát kapnak, a kolhoz a terményt adja, annyit kap munkaegységenkint, amenyit a kol­hoztag. A nők bevonása kismértékű az igazgatásba. Természetesen ebben nem ők a hibásak, a, férfiak nem foglalkoznak felesé­geikkel, leányaikkal, munkájukban előforduló problémákat nem beszé­lik meg. Nálunk a kolhozokban, szovhozokban, gépállortiásokon sok a nő. Sok a kolhozvezetőségi tag, agronómus, brigádvezető a. nőle közül. A velünk lévő ordzsiki gépállo­más igazgatója elmondta, hogy ná- lukj. a gépállomáson 72 traktorve- zew nő van. A nők. az egész nép­gazdaságban, akár az iparban, akár mezőgazdaságban nagyon fontos szerepet játszanak. Szerdán este utazott haza a szovjet mezőgazdasági küldöttség A Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró dolgozóinak küldöttsége négyhetevS magyarországi tartózko­dás után, október 17-én, szerdán indult haza. A küldöttség négy csoportban járta az országot és munkája során számos termelőszö­vetkezetbe, állami gazdaságba, gépállomásra, kutatóintézetbe lá­togatott el és több megyei, vala­mint országos értekezletet tartott. Az alsóbogát! állami gazdaság j dolgozói is bejelentették, hogy a > lehető legjobb munkával készül­nek a győztes Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére. Eh­hez a munkához versenyre hívták \ a balatonboglári állami gazdasá­got. A gyapottermesztő brigád vállal­ta, hogy a gyapot szedését, szov­jet tapasztalatok szerint, a lehető legnagyobb gonddal végzik. A bri­gád minden tagja külön felelőssé­get vállalt a neki kijelölt terület termésének lelkiismeretes betaka­rításáért. A gyapotot háromrészes köténybe szedik, miközben figyel­mesen osztályozzák. Területeiket állandóan járják, ellenőrzik, s a kipattant, érett gubókát azonnal leszedik, hogy elejét vegyék az idő­járástól származó kárnak, s hogy minél több jó vetőmagot és első osztályú gyapotot tudjanak össze­gyűjteni. A növénytermesztő brigád vál­lalta, hogy a gazdaság 670 hold ve­tését október 18-ra elvégzi. A traktorosok felajánlották, hogy az egész őszi kampány alafct két műszakban dolgoznak, hogy mielőbb végezzenek az őszi szán­tási munkákkal. Megfogadták, hogy gépeiket naponta, leápoiják, s a kisebb hibákat helyszínen kija­vítják, hogy minél kevesebb le­gyen a gépeknek a munkából való kiesése. Az állattenyésztő brigád vállal­ta, hogy a legelők őszi karbantar­tási munkálatait a legeltetés befe­jezéséig elvégzik, s legeltetés mel­lett 500 facsemetét ültet el a lege­lőre. A kovács és bognár műhely dol­gozói tervükön felül két új szekér és 100 patkó elkészítését vállalta november 7 tiszteletére. A szeke­rek vasalását és a 100 patkót hasz­nált anyagból készítik el. Á bárdibükki állami gazdaság nyerte el a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját A bárdibükki állami gazdaság dolgozói az üzemi pártszervezet ja­vaslatára egyénekre felbontott terv szerint fog ak az őszi szántás- vefés és a betakarítási munkák elvégzéséhez. Ezeknél a munkáknál a kommu­nisták jártak elől jó példával. Zanykó Konrád traktoros átlago­san 130 százalékot teljesített a kü­lönböző talajelőkészítő munkák­ban. Most felajánlotta, hogy no­vember 7-ig, a Nagy Október Szocialista Forradalom tiszteleté­re 15 százalékkal emeli eddigi tel­jesítményét. Vállalta továbbá, hogy a szántásnál pontosan betartja az előírt mélységet és emellett a meg­engedettnél 5 százalékkal keve­sebb üzemanyagot használ el. Gaál Imre, Veisz János, Tóth Henrik, Kalamász István fogatosok is kommunistákhoz illő munkát végeztek. Az esőzések ellenére át­lagosan 115 százalékot teljesíteti­tek a vetési munkákban. Novem­ber 7. tiszteletére vállalták, hogy a még hátralévő betakarítási mun­káknál 10 százalékkal növelik ed­digi eredményeiket. A kommunisták példamutatása nyomán a gazdaság dolgozói szer­vezett egységben harcollak a terv végrehajtásáért. Ennek eredmé­nyeképpen az ősziek vetésével, a burgonya és cukorrépa szedésével teljesen végeztek, s a sdózási ter­vüket 150 százalékra teljesítették. Egyéb termények betakarításával 80 százalékra állnak. Jó munkájuk elismerése jeléül október 14-én megkapták a Me­gyei Pártbizottság vándorzászlóját. Bakháza dolgozó parasztjai 375 százalékra teljesítették kukorica beadási kötelezettségüket A népnevelők szívós felvilágosító munkájának eredményét láthatjuk Bankháza községben, ahol a község dolgozó parasztjai kukoiicabeadási tervüket 375 százalékra teljesítet' fék.'Ezzel a szép eredménnyel me­gyénkben a községek között az el­sők. A bakháziak példáját követték Szorosad dolgozó parasztjai is, akik kukoricabeadási . kötelezettsé­güket 127 százalékra teljesítették. Ráksi községben is megmutatko­zik a komoly munka, aminek ered" menye az, hogy a község a kuko­ricabeadási terv teljesítéssel már a 127 százaléknál tart, de ezt az ered­ményt még tovább akarják fokoz­ni. hogy ezzel is hozzájáruljanak népgazdaságunk továbbfejlesztésé­hez. « Szabás községben is szép ered" ményt értek el a kukcgicabegyüj- tésben, tervüket eddig 115 száza­lékra teljesítették. Lulla község dolgozó parasztjai kukoricabeadá sukat 107 százalékra teljesítették. Ezek a teljesítések bizonyítják, bogy a terv teljesíthető, sőt túl is teljesíthető abban az esetben, ha a pártszervezetek és a tanácsok a begyűjtést nem hanyagolják el, ha­nem azt mindenkor első feladat" nak tekintik. Ezek a teljesítések leleplezik a kevés termésről szóló ellenséges megnyilvánulási, amit Somodor köz' séffben is gyakran hallhatunk. So- modcy községben elhanyagolják a népnevelő munkát, nem alkalmaznák a begyűjtési törvényt, nCm emelik fel azoknak a dolgozó parasztoknak beadását, akik a ku­korica szedése után 8 nappal nem teljesítik beadásukat. Ennek a hiá­nyos munkának eredménye, hogy a község kukoricabeadási tervtől je sí' léssel még mást is 5 százalékon alul van. Nem különbözik a munka Ker- c se liget és Kiskeresztur községben sem, ahol hasonlóan a seynodoriak- hoz, elhanyagolják a begyűjtést. A pártszervezetek és a tanácsok ezek­ben a községekben nem tekintik a begyűjtést fon'os kérdésnek, nem gondolják, hogy ezzel népgazdasá­gunk fejlődését, ötéves tervünk si­keres befejezését gátolják. A nem­törődömség eredménye, hogy mind­két községben a kukorica begyűj­tés« még a 10 százalékot sem éri el Ezekben a községekben fő fel­adat a begyűjtés szorgalmazása érdekében a népnevelőkéi, a leg" sürgősebben megszervezni- A hát­ralékosokkal szemben pedig alkal­mazzák a begyűjtési törvényt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom