Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

PART ÉS PART ÉPÍTÉS SOMOGYI NÉPLAP Fokozzuk az éberséget Az éberség elengedhetetlen kom­munista tulajdonsáig. Úgy kell munkáinkat végezni, hogy közben állandóan éberen - kell figyelni ar­ra, hogy mi az. ami elősegíti Pár" tunk politikájának megvalósítását és mi “az, ami hátráltatja. „A kom­munista éberség a Pórt, a prole- tárdiktaium, a haza védelmét je­lenti.“ Nem véletlen, hogy a Köziponti Vezetőség május 22-i ülésén külön nyomatúkkal szerepelt az éberség kérdése. Felemelt ötéves tervünket nem lehet egyszerűen, minden ne" Kézség nélkül végrehajtani, — ez harci feladat. Éppen ezért úgy a belső éleződő cy.ztályharc, mint a nemzetközi helyzet éleződése azt követeli tőlünk, hogy az éberség sokkal nagyobb mértékben hassa át munkánkat. Sok helyen még ma Is fes*de németek urnlL odjsafc ír.® éberségről. Egves elvtársak úgy vélik, hogy van külön politikai és külön technika* éberség. Kovács István elvtárs er­ről a következőket mondotta: „ez­zel eltorzítják a bolsevik éberség ér­telmét. Sokan éberség nhUfc a fió­kok, szekrények, ajtók bezárását értik és ezt ellenőrzik, de arról md; feledkeznek, hogy megnézzék: megbíz haló emberek kezében van­nak-e a kulcsok■“ Az éberség nemcsak abból áll, hogy bezárjuk-« az ajtókat, asztal- fiókokat, hanem elsősorban abból áll, hogy a Párt kapuit zárjuk be az oda nem való elemek elől. Mun­kásosztályunk száma az elmúlt évek során hatalmasan megnőveke* dett és ezzel egy időben összetétele is -megváltozott. Volt kapitalisták, földbirtokosok, katonatisztek 4S más ezekhez hasonló politikailag megbízhatatlan elemek kerültek a munkásosztály soraiba, akik gyűlö­lik Pártunkat, akiknek minden vá­gyuk csak az, hogy szocialista épí­tésünket akadályozzák. Ezek az egyének egy ideig igyekszenek jó munkát végezni, — ezzel akarnak kitűnni, — hogy így Pártunk »so­raiba be tudjanak férkőzni. Sok esetben pártfunkció,náriusaink nem figyelnek fel az ilyen jelenségekre és egy vagy két ..jó hozzászólás“ után felveszik ezeket az egyéneket a Pártba azon a címen, hogy igen ,.értelmes emberek“. Igv aztán sokszor a® orrunk előtt épül be a® ellenség a Pártba és ezt. szinte mi magunk segítjük elő. Igv kerülnek he Pártunkba ősz" táiyidc n elemek. Hogy az ilyen ellenséges beépülést végleg el tud­juk kerülni, az alapszervezetekben a legnagyobb éberségre van szük­ség, mert az- ellenség ravasz, ezer­nyi f o ndorko dásSa l igyekszik a Piírtba bejutni. ])e azontúl, hogy meg kell aka­dályozni az ilyen egyéneknek a Pártba való bejutását, meg kell akadályozni azt is, hegy az állami vagy a gazdasági élet bármilyen te­rületén vezető beosztáshoz jussa­nak és ezért elsősorban a kommu­nisták. a párt funkcionáriusok a fe­lelős-ok. Ezt a munkát jól elvégezni csak úgy t-iulják a vezetők, ha támasz-- kodnak a tömegek segítségére, hí" rá la tára­4* alulról jövő bírálatot misidig* meg beli szívlelni. Kovács István elvtársi erről azt mondotta, hogy ,<Harcolni kell o tehetetlen ség, a szájlátás, a nem­törődömség ellen. Vannak egyesek, akik látják, tudják a rendellenes­séget, ismerik és tűrik az ellensé­get. Arra kell nevelni a kádereket, a dolgozó tömegeket, ne tűrjék’ leplezzék le az ellenséget, a közénk nem valókat“. Az őszi vezetőségválasztásokat fel kell használni arra, hogy meg­erősítsük Pártunkat becsületes elv­társakkal. Az elmúlt évi vezetőség- választásoknál nem voltunk elég éberek, ezért sok helyen sikerült, az ellenségnek a vezetőségbe befura­kodni. Éppen ezért most sokká* nagyobb éberséget kell az újjává- 1 asz'-ás során tanúsítanunk, a leg­jobbakat, a legrátermettebbeket kell biztosítani a vezetésbe. Meg kell követelni, hogy az új vezetőségi tagok politikailag meg" bízhatók, bátor kiállásunk legye­nek, Pártunk politikájával egyet- értsenek. Alaposan le kell ellen­őrizni, kik azok, akik megfelelnek a vezetőségbe és kik azok, akiket is kell váltani. Ebben a munkában minden fanlidofiúHusn».I. rés®í kell vennie, nem lehet egyedül a káderes fel­adatának tekinteni ezt a munkát. Ugyanakkor el kell érni azt is, hogy a falusi alapszervezetek ve" zöldségeiben csökkenjen az alkal­mazottak szálma és helyette emel­kedjen a termelésben dolgozók száma, ezzel egyidőben megfelelő helyet kell biztosítani a nők és a fiatalok részére is a vezetőségben■ Különös gondot kel! fordítani a titkárok kiválasztására, mert ha a párttitkár rossz, akkor rossz az egész párlmunka. Ha a vezetőségválasztások mun­káját jól végezzük, ez azt fogja eredméhykkni, hogy pártszerveze­teink megerősödnek, igy sikeresen tudják megoldani azokat a felada­tokat. amelyek a szocialista építés során előttünk állnak. CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 18 Hsa aanm—BMaa—waMimaMi t Az 1952-es tervismertető termelési értekezletek előtt Sztálin elvtárs nyiíatkosatának ismertetése után 3 imp alatt 3 vagon gabonát adtak be Somogyjád dolgozó parasztjai A somogyjádi dolgozó parasztok a községben megindult verseny eredményeként mindjobban fokoz­zák a kukorica szedését, betaka­rítását és begyűjtését. Kukoricaszedésből 150 ho.d van vissza. Eddig 66 százalékig ju­tottak a szedéssel. Jót hatad a szállítási szerződéskötés és a begyűjtés is melynek tervét 86 százalékban tel­jesítették.. A népnevelő munká­ba bevonták azokat a dolgozó pa­rasztokat, akik a kenyérgabona- beadásban is példát mutattak, most a kukoricabeadásban, szállí­tási szerződéskötésben is elsők kö­zött haladnak, Vince Ferenc 11 holdas közép­paraszt, aki teljesítette kukorica- begyűjtési tervét, szintén népne­vem. Először 3 mázsa, később új­ból három mázsa tengerire kötött szállítási szerződést. Györék Jánosné népnevelő 5 mázsát adott be kötelezettségén felül. Sámson Páí 14 holdas közép­paraszt beadási kötelezet »égén fe­lül 800 kilóra kötött szállítási szer­ződést. Harkány József 7 holdas dolgozó paraszt kötelezettségén felül 9 és fél mázsa kukoricára kö­tőit szállítási szerződést. Kaponya- István 4 holdas dolgozó paraszt be­adási kötelezettségén felül 3 má­zsa. kukoricát adott be. Számos ilyen dolgozó paraszt van, aki megértet e a verseny, va­lamint a beadási kötelezettség tel­jesítésének jelentőségét. Ezeket a dolgozó parasztokat a helyi Pártszervezet bevonja a népnevelő munkába, ezzel biztosi'ja a begyűjtés sike­rét. A község vezetői és a párt- szervezet tagjai minden munkában példát mutatnak a dolgozó parasz­tok előtt- Elnökként Kocs’s Mik­lós párttitkát- 400 kiló kukoricára kötött szállítási szerződést, beadá­si kötelezettségét 300 százalékban teljesítette. Magyar József tanács­elnök 250 százalékban teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Ivánfi I János, a begyűjtési állandó bizott­ság elnöke 540 kiló kukoricára kö­tött szállítási szerződést. Naponta 30 népnevelő indul el a dolgozó parasztokhoz, ahol el- ! mondják, hogy milyen juttatásokat j kapnak a beadott kukorica u' án. 35 forintos vásárlási utalványt, me­lyen lábbelit és egyéb árut vásá­rolhatnak. A népnevelők, amikor j megjelent Sztálin eivtárs nyilat- í koza;a, 300 darab Szabad Népet '; hordtak ki és árusítottak el a dől- ; gozó parasztok között. Ezzel * egyidőben agitáltak a nyilatkozat jelentőségéről dolgozó parasztok­nak Eredmény: 3 nap alatt 3 vá­gón gabonát gyűjtöttek be. ^któber 17—24 között a vál­lalatok, üzemek termelési értekezletre jönnek össze. Eze­ken a termelési értekezleteken üzemrészenként, műhelyenként, osztályonként fogják megtárgyal­ni azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásra kerülnek az 1952-es gazdasági évben. A termelési értekezletek az el­múlt idők folyamán komoly segír- séget adtak a vállalatoknak, mert mód nyíl lot! a dolgozók alul­ról jövő kezdeményezéseinek felhasználására. A termelési értekezletek má­sik döntő feladata az, ho*'~ a termelési értekezletek vi­táiban dolgozóink szakmailag, politikailag fejlődjenek, jártas­ságra tegyenek szert a munka magasabb szervezése, az üze­mek irányítása, s az ezzel összefüggő munkák végzésére, egyszóval a szocialista munkaszer­vezés új formájú; elsajátítsák. A jövőbe kell tekinteni, az 1952. évi vállalati tervek felépí­tése felé. Mi a feladata vállaiata- ’nknak az új tervek elkészítésé­ben? A vállalatok dolgozó* a \er- ‘ melési értekezleteken fel­vethetnek olyan hiányosságokat, amelyeket nem láthatott meg a tervosz áiyon dolgozó műszaki ve­zető, ellenben meglá; háttá az a dolgozó, aki az üzemben a gép mellett van. Aki a szerszámokkal, az anyaggal, fűtőanyaggal, elek­tromos energiával és más számos, a .termeléshez kapcsolódó eszköz­zel bánik. Az 1952. évi tervek elkészíté­sénél ki kell, hogy domborodjon a tervbrigádok tevékenysége. A tervbrigádoknak fontos feladata van nemesik a tervek elkészítése idején, ha­nem akkor is, amikor a ter­vek a végrehajtásának idősza­kában lesznek már. Hogyan dolgoznak a tervbrigá­dok helyesen? tervbrigádok térképezzék fel a számukra kijelölt munkaterületet, s a munkafolya­matok sorrendjének lépésről-lé- pésre haladva tárják fel a hiányos­ságokat. A feltárt hiányosságok közül jelöljék ki azokat, amely­nek kiküszöbölése a legidősze­rűbb az üzemrész, a műhely ter­vének teljesítése szempontjából. A tervbrigádoknak nem szabad KI LESZ A GYŐZTES a „legjobb brigád“ címért folyó versenyben? A KAPOSVÁRI textilkombinát építkezésnél mindenki ismeri Si­ting József vagonkirakodó brigád­ját■ Nem véletlen, mert a faliújsá­gon a vSrsengtáblún, vagy értekez­leten sokat van szó a jól teljesítő dolgozókról, Siling-brigádról, mely­nek tagjai állandóan 170—ISO szá­zalékos teljesítményt érnek el. A brigád tagjai valamennyien faluról kerültek az építkezéshez, ahol de­rekasan megállják helyűket. ügy dolgozunk, mintha egy csa­ládból származnának. Soha nincs köztük még egy eltérő sző sémi. Ha a brigádvezető azt mondja — szak­társak, ezt így kell tenni, — vagy — ezt még elvégezzük, — akkor a brigád többi tagja is e-n akarat­tal végzi a munkát. Tudják, hogy sok függ mókájuk­tól, mert az építkezés csak úgy ha­ladhat jó ütemben, ha állandóan biztosítva van az építőanyag min­den dolgozó számára. A brigád az építkezés vezetőségével szerződést kötőit, melyben kötelezik magukat az érkező anyagok fekbérmentes kirakására. Siliny József és Lázso- vics Vendelnek van legnagyobb ta­pasztalata a vagon kirakásnál. ÖK MÁR A PÁRT és szakszerve­zet nevelő munkáján keresztül meg­tanulták, hogy igazi, jó munkás az, aki segíti munkájában a gyengéb­beket, ezért állandóan átadják mód­szereiket a gyengébb dolgozóknak. Ma már a brigád minden tagja biztos fogással, könnyedén végzi a munkát■ Az elmúlt héten rekord­eredményt értele el a vagon kira­kásnál, 172 mázsa betongerenda ki­rakását 20 méter távolságra 55 perc alatt elvégezték. — Egrp-cgy ge­renda 4 mázsa, — A kirakásnál megfigyelték, hogy egy darabot t perc és> 20 másodperc alatt tudtak kirakni. Ridel Vilmos azt mondja — a munka akkor megy jól, *ha a brigád tag iái megértik egymást és azt is megértik, hogy miért fontos a többtermelés. Ezt pedig a mi bri­gádunk minden tagja tudja. A BRIGÁD TAGJAI kiváló telje­sítményük után állandóan 1200— 1300 forintot keresnek havonta. Máté István, a brigád egyik tagja a múltban Iván-pusztán volt cse­léd Észtérházy Pál hercegnél. Máté István mn boldogan mondja ®— most tudom csak inazán, mi az élet, mert a múltban napkeltétől este későig dolgoztam, hétköznap úgy, mint ünnepnap, mégis egyformán kerestem. — Mostani fizetésemmel össze s&m lehet hasonlítani, amit ott kap­tam. A herceg 40 pengőt fizétetf havonta és kevés kenyérgabonát kaptam■ Ruhára ebből a fizetésből alig jutott. — A cselédemben lenézték, még a szagától is irtózlak az úri bi­tangok. Ma én is megbecsült em­ber vagyok. Pártunk biztosítja minden embernek munkájáért a biztos megélhetést. —Szívesen dolgozom, mert tu­dom, hogy magamnak dolgozom és a többtermeléssel harcolok a dol­gozó nép jövőjéért. A SJJJNG-fíRIGÁD párosversemf ben áll a Rigó segédmunkás bri­gáddal, Rigó-brigád is az első tel­jesítők közölt halad, állandóan ISO százalékot tartja. A két brigád kö­zel dolgozik egymáshoz és többször megkérdezik egymástól — hány szá­zalékra álltok már a munkával? — így serkentik egymást, harcolnak, hogy az Októberi Forradalom év­fordulójának tiszteletére elnyerhes sélc a legjobb brigád címet. Hogy ki lesz a győztes, a végén dől majd el, áe mindkét brigád szeretne el­ső lentid. Mindkét brigád tett mjur kafe’ajánlsát erre a napra. A Siling-bri'jád vállalta, hogy 180 százalékról 185 százalékra növeli teljesítményét, eddig már 196 szá­zalékot is elértek. A Rigó-brigád 18-í száza1 ékot ért el, tehát SiHn- gél: vámnak első helyen, ők látsza­nak esélyesebbnek. Siling József azt mondja: — Mi Rákosi elvtái- sunknak küldött táviratban tett ígéretünket teljesíteni akarjuk és azon lessünk, hogy aZ építkezésnél elnyerjük a legjobb brigád címet. A RIGÓ-RRlGÁD is arra törek­szik. Azt mondják — majd meglás­suk, hogy ki lesz az első. A két bri­gád most még fokozottabban végzi a munkát az elsőségért. Tudják: ha jobban dolgoznak, többet keresnek és gyorsabb munkával előbb elké­szül a textilkombinát is, amely, az egész megye büszkesége lesz. Dévai György. csolafb. n van a műszaki veze­téssel, ezárfc a termelésben rejlő hiányosságokat össze­függésben kell nézni az irodai, ! adminisztrációs munkákkal, I Konkrét példa, hogy mennyiig | gátolja a dolgozók munkáját »a ■ vállalati adminisztráció helytelen ; szervezése a Pécsi Magasépítési | Vállalat példája, mely a kaposvári [Fonoda építkezését kezd e el. A j vállalatnál a dolgozók nem kap­ták meg előre munkautalványai* kát, így nem tudták, hogy mennyi [ idő van megállapítva egy munka I elvégzésére. Ennek eredménye az • lett, hogy a dolgozó nem 'löreke- ; det; arra, hogy a 6 órában meg- j állapított munkát 4 óra alatt et- j végezi A dolgozók j érdektelenül, kedv nélkül dol­goztak, ami meg is látszott a munkán, mert sok volt a száz százalékon alul teljesítő. Mikor a Kaposvári Magasépíté- ísi Vállalat átvette a Fonoda épít­kezésének munkáját, a munka üte­me meggyorsult, mert a munka­it'alványokat előre megkapták a dolgozók, így tudták, hogy mennyi idő alatt kell egy munkát telje sit­ten'. A 100 százalékon aluli ielje- ! sítők számi 10 nap alatt 12-vel csökkent, mert igyekeznek a dol- j gozók keresetüket növelni az elfi- j re meghatározott munkaidő csök- ! kérdésével. Kikből álljanak a íervbrigádok? ^ tervbrigádok vezetői jól képzett műszaki dolgozók legyenek, tagjai pedig az üzem­rész vagy műhely vezetőin kívül a legjobb sztahanovisták, mű­vezetők, mesterek,' techniku­sok és szakszervezeti funkcio­náriusok, elsősorban a bér- és termelési felelősök legyenek. Medvénk területén az 1952. évi tervek elkészítésében már része­ve tek a tervbrigádok néhány üze­münknél, mint például a Tejérté- kesítő Vállalatnál, a barcsi F'űr részüzemnél, a kaposvári Nagy- malomnál és néhány építőipari vállalatnál. A kaposvári Tejértékesítő Vál­lalatnál a tervbrigád eredményes munkát feitet; ki, mert. javaslatá­val 223.000 forintos termelési ér- ! b ékemelkedést 'tud elérni a válla- ! lat az 1952. évi tervnél. A vaj­termelés felemelésével érték el I ezt úgy, hogy a t ej zsírszázalékát j 5 százalékkal emelni fogják a terv brigád javaslata alapján. A vállalat tervében a savkazei* termelésénél emelték az anyagnos- ma szerint megállapított mennyisé­ge . A vállalás 479 ezer forint ter­melés értéknövekedést fog jelen­teni. A tervbrigád vizsgálata során megállapította, hogy egyik munkahelynél két iővel ke­vesebb dolgozó is el tudja lát­ni a feladatot és más munka­körbe lehet a felszabadult mun­kaerőket állítani. Ez évi 14 ezer forint megtakarítást je­lent, z ■ üzemi, szakszervezeti szervek a Párt irányítási mellett a vállalatvezetés vonalán eevüttműködve adjanak meg mi»- den segítséget és támogatást a tervbrigádok zavartalan munkájá­hoz. A termelési értekezletek folya­mán az üzemek és vállalatok dók* gozóit töltse el a felelősség ér­zése vállalatával, üzemével szem­ben. Segítse minden egyes dolgozó javaslatával, véleményével, bí­rálatával a vállalati tervek minél tökéletesebb kidolgozá­sát. Ne maradjon közömbös egyetlen dolgozó sem a tervek ismertetés« során. Hisz olyan egy dolgozónak aa otthona, mint amilyen az üzem­ben elvégzett munkája után ka­pott jövedelme. Ezt alátámaszt­ják azoknak a dolgozóknak a csa­ládi körülményei, akik mint újí­tók, élmunkások, sztahánovisíák, kitüntetett dolgozók, az üzem sorsával legtöb­bet törődnek, családi életüket is magasabb színvonalra tud­ják emelni. Lajtos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom