Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

1 nUc mtniuii Berxsüijsjsxt r Mai számban: A Fonoda pártszervezete segíti a Gazda, mozgalom kiszélesítését, — Sebestyén Hona a gépek doktora lesz, . Ridway beismerte, hogy az ENS? repülőgépei követték el az ok­tóber 12-í incidenst, — Fiatalok jelentkez­zetek gyapotszcdésí munkákra) VIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM. Ára 50 íillér. KEDD, 1951 OKTÓBER 16. A Szovjetunió a békéért k Nagy Októberi Szocialista Forradalommal bebizonyosodott az a lenini tanítás, hogy a szocializ­mus győzelme egy országban is le­hetséges. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom» Lenin elvtárs legfontosabb feladat" nak tekintette a szovjet állam kül­politikájának kidolgozását, amely arra irányult, hogy megfeleljen a népek békeakaratának. A fiatal szovjet államnak az első lépése a . békedekrétum kiadása volt. A Szovjetunió békepolitikája ab­ból indul ki, hogy az egyes orszá­gok társadalmi különbsége nem ok a háborúra, a szocializmus és kapitalizmus békésen megférhet egymás mellett. A két rendszer békés együttmű" ködésének a lehetőségét elsőízben Lenin elvtárs tárta fel. Rámutatott arra, — mivel a szocializmus győ­zelme az egész világon pgyidőben éppen a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése miatt lehetetlen —-, a két rendszer gazdasági együttműködé­se lehetséges, sőt szükségszerű­L*nin elvtársnak ezt az elméle­tét Sztálin elvtárs fejlesztette to­vább. Sztálin elvlárs azt mondja: „A mi politikánk világos a béke megőrzésének és a kereskedelmi kap csőlátók fejlesztésének a politiká­ja. A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy bárkit is fenyegessen, mégkevésbbé, hogy akárkire is r<E t ámad jón.“ Es hogy valóban lehetséges az együttműködés, azt bizonyítja a II. világháború.ahol a Szovjetunió és az Egyesült államok össze tud­tak fogni, s az összefogásnak, a Szovjetunió mérhetetlen erejének eredménye a hitleri fasizmus fe­letti történelmi jelentőségű győ­zelem. Hogy az együttműködés nem fel­tétlenül követeli meg a rendsze" rek azonosságát, azt bizonyítja az is, hogy egyes kapitalista országok függetlenül attól, hogy társadalmi rendszerük azonos, mégsem tud­nak békésen együttműködni. Pl. Németország és Franciaország a II. világháború alatt- Sztálin elv- /társ rámutatott, ha a két rendszer a háború ideje alatt együtt tudott működni, méginkább szükséges, hogy együttműködjön a béke ide­jén. Természetesen az együttműkö­désihez az szükséges, hogy mind a két részről meglegyen ennek az óhaja, ahogy azt Sztálin elvtárs egy amerikai újságíróval való be­szélgetésekor mondotta. Mindenekelőtt világos az, hogy a Szovjetunió akarja ezt az együtt­működést, de az imperialisták visz- szautasítják, mert félnek ettől a békés versenytől, látva a Szovjet unió sikereit, nem bíznak saját ere­jükben. Az imperialisták politikája arra irányul, hogy megsemmisít­sék. vagy legalábbis gátolják a Szovjetunió békés építő munkáját, ezért folyamodnak az egyetlen eszközhöz, amelyik még azt gOn" dolják, sejthet rajtuk, a háború eszközéhez. A Szovjetunió hatalmas sikere­ket ért el a II. világháború óta, gazdasági ereje megnövekedett, a válságokat nem ismerő Szovjet nép a kommunizmus megvalósításához bátran használja fel az élenjáró szovjet tudományt. A Szovjetunió kormánya már 1917-ben a közvélemény tudOmásá' ra hozta, hogy az atomfegyver töb­bé mán nem titok. Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozata az alom' fegyverrel kapcsolatban, pedig újabb erőt ad a világbéke harcosai­nak ahhoz »hogy kezükbe vegyék a béke ügyét és végig kitartsanak mellette. Ezt a nyilatkozatot a vi­lág dolgozói megelégedéssel vetlék tudomásul- A Szovjetunió az ato" mot Léik® építőcélokra használja fel és arra akraja felhasználni a jövőben is, azonban az amerikai imperialisták hallani sem akarnak arról, hogy az atomod ők is ■ ha­sonlóan békés célokra, ne pedig az új háború előkészítésére használ­jál:. A Szovjetunió nem akar íhábo" rút. de nem is fél tőle. Félni csak az imperialistáiknak van okuk, hisz úgy az első, mint a második világháború az imperializmus nagy gyengüléséhez vezetett. Az első világháború az Októberi For­radalom győzelmét, a másodig vi­lágháború a népi demokráciák ki" szakadását eredményezte és ahogy Malenkóv elvtárs mondotta: „egy esetleges III. világháború d világ­kapitalizmus sírja lenne.“ Az imperialisták látva a Szovjet­unió sikereit, őrült fegyverkezési hajszába kezdtek, ezzel egyidőben ezekben az országokban állandóan nő a munkanélküliség, a korea' háború óta jelentős mértékben nőtt a közszükségleti cikkek ára. a dolgozók reálbére pedig állandó" an csökken. Minél inkább próbálják az ame­rikai imperialisták háborús hisz­tériájukat növelni, annál fokozot­tabb és szervezettebb ellenállásába ütközik a világ dolgozóinak, ezt bizonyítják a békealáírások gyüj" íése, a nyáron lezajlott francia és olasz választások, a kapitalista or szagok dolgozóinak sztrájkjai, stb. A népi demokráciák Országai is nagyban hozzájárulnak a világbé- ketábor sikereihez. A mi népi de­mokráciánk fejlődése is szorosan -összefügg a nemzetközi helyzettel, mert a szocializmusnak, ötéves ■népgazdasági tervünknek megváló' sítása elsősorban a béke megvédé­sétől függ. Dolgozó népünk eddig is megmutatta, hogy nemcsak sza­vakban, hanem tettekben is tud harcolni a békéért akkor, amikor az üzemeinkben munkaversenyben dolgoznak, amikor szélesítik a Gazda^mozgalmat, amikor teljesii" tik beadási kötelezettségüket, vagy amikor II. békekölcsönt jegyeztek. Példaképül kell, hogy álljanak előttünk a szovjet dolgozók, akik életüket sem kímélve védték meg hazájukat a Nagy Honvédő Hábo­rúban, az ő példájuk nyomán kell nekünk is haladnunk a béke meg­védésében. Révai elvtárs • az MSZT országos kongresszusán mondotta: „a SzOv~ jetunió békepolitikájára támaszkod hatunk, de úgy kdl élnünk és dol­goznunk, hogy a Szovjetunió bé­kepolitikája is támaszkodhasson ránk.“ Ezt kell nekünk is szemelőtt tar" tanunk, akkor egész biztosan meg­álljuk helyünket a békeharcban, az imperialisták háborús terveit meg tudjuk semmisíteni. Megindul a raktári munkák gépesítése Az 1951-es beruházások során az élelmezési minisztérium szemes­termények számára cjsszesen két­ezer vágón befogadóképességű raktárakat épí etteteft az ország különböző részein. Állati takarmá­nyok számára nyolcszáz vágón be­fogadóképességű új raktárakat lé­tesítettek. Megindul a raktári munkák gé­pesítése is. Még ebben az évben az ország különböző területein: Budapesten, Győrött, Böhönyén. Fehérgyarma­ton és Kcszőhidegkuton gépesíte­nek raktárakat. A mezőgazdasági dolgozók munkáját könnyíti meg a házilag előállított lóvontatású szárvágó A mezőgazdasági munkaverseny, mely megteremtette a mezőgazda" sági újító-mozgalom alapjait a Szovjetunió nyomán, az ipari mun­kások kezdeményezésére indult meg- -* A szocializmust építő munkások új eljárások bevezetésével a régi módszereik és á régi normák meg­döntésével hatalmasan emelni tud­ják teljesítményeiket anélkül, hogy nagyobb fizikai erőt kellene kifej­teniük. E lehetőségek a mezőgaz­daság vonalán is adva vannak. Az első mezőgazdasági iiiítókiállításon már 37 újítás szerepelt az újítások száma azóta is emelkedett. Uj módszerek, új gépek alkalma­zásával fokozzuk a munka terme­lékenységét, a termelést olcsóbbá tehetjük. Az alábbiakban egy lóvontatású kukoricaszárvágó szerkezetei írunk le, melynek képét minden községi tanács, tömegszervezet megkapta, hogy azt a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek legszélesebb körben megismerjél: és alkalmaz' zák. E készülék lényege egv stafliból készült egyenlőszárú háromszög, melynek hossza kb. 120—440 cm- lehet. A háromszög csúcsán vonó- horog van, ahova a hámfát akaszt­juk- A vonóhoroggal Szemközt lévő oldalon egy letett ekéről ekeszarv párat szerelünk fel, melynél fogva Vezetjük a számág ót, bogy vala- mely irányban működés közben az ne csúszhasson. A háromszöget két oldalán bevasaljuk, mely vasalás a háromszög hátulján jobbra és balra 20—25 cm're kiálló késbe megy át. Vontatás közben a két ol­dalt kiálló kések két sor kukorica- szárat vágnak le, vágás után a szár jobbra és balra dől el, melyet azonnal össze kell szednünk, hogy a visszafordulásnál a levágott szár a készülék útjába ne essen. A kukoricaszárvágás munkáját megkönnyíti a lóvontatású kukori­caszárvágó, mely naponta G k hol~ dón képes a kukoricaszárat levág­ni, vontatásához 1 ló szükséges. Az összekötözött kukoricaszá­rat csak a tábla szélére hordjuk le, hogy a fogatéról az egyéb sürJ gős számtás-vetési munkáktól el ne vonjuk. A iaszári építkezési helyek dolgozóinak november 7-i vállalása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója méltó megünneplése alkalmával a taszá- ri építkezési helyek összes dolgo­zói a Szovjetunió iránt érzett sze- retetük kifejezéseképpen szocia­lista munkaversenyvállalást« te­szünk. Vállalásunk konkrét"meghatáro­zását előzetes termelési értekezle­ten együttesen kitárgyaltuk, hogy munkaversenyünk folyamatosságát biztosítsuk. Versenyünknek célja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére az 1951-es évi tervün­ket részleteiben és egészében tel, jesítjük a határidőkön belül. Ezért vállalásunkat teljes egészében a korábbi, így az augusztus 20-i ver­senyszakaszunkból merített tapasz­talatok hasznosításával tesszük fo­lyamatos munkaversennyé, hogy nemcsak alkalmi felajánlást te­szünk, hanem öntudattal, a munká­hoz való jó viszonnyal fogjuk nö­velni eddigi eredményeinket és ál­landósítjuk is építkezésünk egész tartamára. Versenymozgalmunkat az összes dolgozóinknak átérzett politikai és gazdasági meglátásai 'alapján épít­jük fel, hogy a fizikai, műszaki és szellemi dolgozók szorosabban egybekapcsolódó munkával és kol­lektív munkaszetlemmel teljesítjük a vállalt feladatokat. Az építkezési helyeken megtartott termelési ér­tekezleten az építéshelyek dolgo­zói az alábbi vállalásokat tesszük. 1. SZÁMÚ ÉPÍTKEZÉSI HELY.-| 1951. évi tervünket novem­-*-• bér hetedikére teljesítjük az eddigi tervteljesítésünk során le­maradt dolgozók fogadalmat tesz­nek, hogy a teljesítményüket 100 százalékra emelik, o Tínusz kőműves-brigád, Schmidt kőműves-brigád, Vasmegyei kőműves-brigád, Fo­dor kőműves-brigád vállalják, hogy a még visszalévő 1300 köbméter fa­lazást a Sztáhánov-módszerben fogják felépíteni, hogy munkaterü­letükön november hétig 5 újítást fognak bevezetni, illetve alkalmaz­ni. *> Segédmunkás dolgozó brí- «>» gájj, Vigh, Szolnoki sb. bri­gád, „yörös Október“ kubikus-bri­gád vádaják, hogy november hete­dikére évi tervüket teljesítik és a sztahanovista szintet tartják, A Mentes ács-brigád vállalja, _ hogy a munkaprogram sze­rinti zsaluzást 2 nappal korábban befejezi, melyet 100 százalékig luzó anyagban a megtakarítás te­rén 66 százalékos eredményt fog elérni, l" „Sztahánov“ v, b. szerelő- brigád vállalja, hogy vasbe­tonszerelést a munkaprogramon belül 2 nappal előbb teljesíti, A szerelésben minőségi munkát vé­gez. Anyagtakarékosság terén a megengedett 5 százalékos selejt­mennyiséget 0.5 százalékra csök­kenti, /Z Az összes dolgozó brigád vállalja a munkafegyelem megszilárdítása terén, hogy igazo­latlanul egyetlen órát sem mulasz­tanak, minden hétfőn békeműsza­kot és minden szombaton becsü­let-műszakot tartanak, n Prohászka József, Farkas • * József építésvezetők vállal­ják, hogy az 1. számú építkezési helyen belül a „B“ telepi építke­zést november 1-vel teljes mérték­ben, a munkák teljes befejezésével rendeltetésének átadják. Vállalják továbbá, hogy a terv teljesítése ér­dekében a dolgozók részére szük­séges műszaki előfeltételeket biz­tosítják. Az önköltségcsökkentés terén pedig a gépesítés helyes ki­használását és a belső anyagmoz­gatást teszik szervezetté. Vállalják továbbá, hogy az „A“ telepi helyen az 1. és 3. sz. épüle­teket a munkaprogram szerint no­vember 15-í határidő helyett no­vember hetedikére befejezik. Eh-, hez a vállaláshoz egyhangúlag csatlakoznak a épületeken dolgozó szakmunkás és segédmunkás bri­gádok is. Ugyapskkor az „A“ épít­kezési terület többi épületeinek december 31-i határidejét decem­ber 25-re rövidítik le, O Az 1. számú építkezés mű- vezetői, tervíelbontói és ad­minisztratív dolgozói vállalják, hogy a fizikai dolgozók tervtelje- sííését munkaköreiken keresztül a legteljesebb mértékben előmoz­dítják azzal, hogy a szükséges ha­táridőket betartják, s így zavar­talan munkamenetet biztosítanak. Q Úgy a fizikai, mint a műszaki dolgozók fogadalmat tesz­nek, hogy a továbbiakban a szak­ipari dolgozókkal a tefvteljesítés érdekében a legszorosabb kapcso­latot építenek ki és így a munka­menet zavartalan biztosítást nyer. II. SZÁMÚ ÉPÍTKEZÉS. Ismerve az I. számú építkezés szocialista munkaverseny vállalását a megtartott termelési értkezletü- kön a versenyvállalásban tett fel­ajánlásokat és fogadalmakat magun kévá tesszük és a szocialista mun- kaversenyvállaláshoz eddigi ver­senymozgalmunk továbbvitelével és kiépítésével csatlakozunk. Mé­gis kiemelni kívánjuk, hogy építke. zésünket november 15 helyett no­vember hetedikére befejezzük és rendeltetésére átadjuk. A vállalat összes műszaki és ad­minisztratív dolgozója, így a bérel­számolás, könyvelés, műszaki osz­tály, munkaügyi csoport egyhan­gú lelkesedéssel vállalják, hogy a zavartalan munkamenet és terv­teljesítés, a felajánlások teljesítésé­nek biztosítása érdekében munká­jukat teljesítik. Anyag^akarékosság vonalán épít­kezési helyeink a negyedik negyed­évre 82.000 forint anyagmeg aka- rítást vállalnak. Anyagmegtakarí- tási vállalásunkat zsaluzóanyag, beton, gömbvas megtakarítással, valamint darab és hulladékanyagok bedolgozásával, a minőségi munka mindenkori szemelőtt tartásával fogjuk teljesíteni. A fentiekben meghatározott és konkrétizált szocialista munkaver- seny-vállalásunkkal akarjuk kife­jezésre juttatni építkezési helyeink munkához való jó viszonyát, dol­gozóink ragaszkodását a békéhez, a szocialista építésben élenjáró Szovjetunióhoz. Munka verseny vál­lalásunk teljesítésével biztosítani kívánjuk a felemelt ötéves népgaz­dasági tervünk sikerét. Szabó József párttitkár. Macsali Sándor üb.-titkár. Vírágh József vállalatvezető. Megkezdték az óbudai új betongyár építését vasúti vagonokban szállítják a helyszínre. Az óbudai mélyépítő, betonelő- gyártó gyár mellett az ötéves terv során még négy hasonló üzemet létesítünk az ország különböző vi­dékein. T T A hídépítő vállala'i dolgozói a apókban kezdték ineg az óbudai i betongyár építését. Maga az pület is már előregyártott ele­iekből készül. Az új gyárban szalagszerben épí- ik majd a 8—10—\2 méteres hid- srkezeteket. A kis, hidak elemeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom