Somogyi Néplap, 1951. május (8. évfolyam, 126 szám)

1951-05-27 / 127. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASARNAP, 1951 MÄÄTS 27. * Az MDp Központi Vezetősége május 22-i ülésen elhangzott beszá­molóból közöljük az alábbi részle­teket: A Pártunk II. Kongresszusa ál' tál kitűzött feladatok végrehajtása­itok a felemelt ötéves terv megva­lósításának, a falu szocialista átala­kításának legdöntőbb biztosítéka: Pártunk fokozott erősítése, mert Pártunknak és a népi demokráciá­nak fejlődése elválaszthatatlanul összefüggnek egymással. Pártunk egészséges és jól fejlő" dik. Kádereink zöm« nagyszerűen fejlődik és egyre jobban megállja a helyét a dolgozó nép, a magyar haza. a béke védelmének nagy ügyéért vívott harcban. A pártkáde­rek ezrei és tízezrei egyre jobban megoldják feladataikat és területük tényleges gazdáivá, vezetőivé vál­nak. Kádermunkánknak vannak te­hát eredményei, de nem tartott tel­jesen lépést a Párt gyors fejlődésé" vei, a szocializmus építésével. Ez az állapot nem lehet tartós, mert a Párt politikáját a káderek valósítják meg, a jó káder- ( munka meggyorsíthatja, a | gyenge kádermunka !assíthat- ja a iejlődést. A káderek, a Párt és az állam, a gazdasági élet parancsnoki kara, s ezért a hatalom meghódítása után, a szocializmus építésében egy­se nagyobb szerepet játszik a káderkérdés, a parancsnoki kar kialakítása. Ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni, kádermunkánk gyengeségei­nek kiküszöbölésére. A II. Kongresszus határozata, s Rákosi elvtárs referátuma hangsú­lyozta a pártszervezetek és part- szervek megszilárdításának fontos­ságát. „Megnövekedett s új felada" tok állnak Pártunk előtt — mon­dotta Rákosi elvtárs — melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket. . Az előttiünk álló nagy célok megkö­vetelik azért, hogy figyelmünket újra a pártszervezeteink megerősí­tésére, pád kádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk1'. A népi demokrácia államhatalmá­nak megszilárdítása, az államosítá" sok, a szocializmus építésének gyor­suló tempója szükségessé tette, hogy ezrével csoportosítsunk át a pártszervekből értékes, fejlett ká­dereket, az ,állami, gazdasági és kulturális élet területére. A szüksé­ges átcsoportosítás mellett igen nagy volt. az át nem gondolt, terv­szerűtlen vagy tudato,s kártevéssel végrehajtott átcsoportosítás. A ltajk— Szőnyi-kérnba nda kártevő káderpolitikája tudatosan rombol­ta, deorganizálta a pártszerveket. Kivonta a pártapparátusból a régi kipróbált, fejlelt, pártiskolát vég" z'ctt kádereket. Állandó ,,álszerve' zésben“ tartotta a pártbizottságokat és az alapszervezetek vezetőségét. Ez ellen vette fel igen élesen a harcot a KV 1950 február 10-i ha­tározata és Rákosi elvtárs a párt- szervezetek feladatául tűzte, hogy a vezetőségek újjáválasztásának se­gítségével, a termelő" és a pártmun­kában kinőtt, tisztamultú, új, fej­lődőképes erők bevonásával kell fel­frissíteni megerősíteni a pártszer' veket és a pártszervezetek vezető­ségeit. A vezetőségek összetétele újjáivá' Lasztásuk után általában javult. Si­került sok ellenséges, kétes vezető­ségi tagot kicserélni, s új jó erők' kel felfrissíteni a vezetést. Pártká­dereink zöme becsületes, párthü, fejlődőképes elvtárs. De meg kell állapítani emellett, hogy a vezetőségek választá­sánál és azután is az éberség terén, a pártkáderek és álta­lában a káderek kiválasztása terén, rendkívül durva hibá­kat követtünk el. Nemrégiben megvizsgáltuk a Bu' dapesti Pártbizottság káderlielyze- tét és megállapítottuk, hogy a párt bizottságok nem vonták le a szüle' séges tanulságokat Rajk, Szőnyi és a többiek káderromboló munkájá' bó5, hogy kártevő káderpolitiká­jukat még nem számolták fel. Az éberség hiánya A pártbizottságok, a vezetők és a káderesek még most is súlyos mulasztásokat követnek el az éber ség terén. Nem helyeznek súlyt a káderek politikai megbízhatóságára párt' és osztályhűségére. Bűnös ha­nyagsággal gondatlanul vizsgálják a káderek múltját. Gyakran ellen' li O F.4 C S 1ST VÁDf: KÁDERMUNKÁNK KÉRDÉSEI séges, kétes karrierista elemeket ja" I vasolnak funkciókba. Az éberség hiánya, a felelőtlen kádermunka lehetővé tette, hogy a termelés te­rületére belopődzó osztttlyidegen, ellenséges elemek, nagy számban és mélyebben nyomulhattak a párt-, állami, vagy fanácsfunkcíókba, a tö­megszervezeti és gazdasági funkciókba, mint azt gondol­tuk. Komoly kárt. okozott ez a nagy­üzemi pártibizoftságokon és alap- szervezetek vezetőségein belül is. A RM Művekben például az üzemi pártbizottságok titkárai között volt csendőr és egy többszörös bérház­tulajdonos is akadt. Megvizsgáltunk 7 nagvüzemet az RM' Műveket, Standard ét, Láng-ot, Eampn rtrot, MESZHART Hajógyá­rat, Hazai Pamutot, Keltext-et és ezek alapszervezeti titkárai között több megbízhatatlan, kétes elemet találtunk, akiket le kellett váltani. Az éberség hiánya, a felelőtlen és gondatlan káderkiválogatás nagy­mértékben növeli az egészségtelen káderflukfuációf Borsod-megyében a vezetőség új" j^választása óta a.z alapszervezcti titkárok mintegy 40—45 százalékát cserélték ki. így az edelényi járás­ban 45 'alapszervezetben volt tit­kár csere. Nem sokkal jobb e lé' ren a helyzet a többi megyékben <em' .^..leváltottak között "voltak csendőrök, Inyujjatosok, múltjukat eltitkoló nyilasok és egyéb ellensé­ges, megbízhatatlan elemek is. A pártiskolások és az egyéb szak­mai iskolások kiválasztása is az ismételt figyelmeztetések ellené­re — vétkes felelőtlenséggel törté" nik. Országos jelenség hogy a pártbizottságok nem foglalkoznak az lalaipszervezeti vezetőségi tagok és titkárok kiválasztásával, a veze­tőségek újjá választásánál elmu­lasztották az ellenőrzést s ezzel megkönnyítették az ellenséges be" furakodást. Az állami szervekben, a tana" csonkban, rendőrségen is hasonló a helyzet. A tanácsválasztások alatt a falusi tanácstitkárok között regi horthysta tisztviselők száma még je­lentékenyen megnövekedett. Párt- szervezeteink szeme előtt, azok jó ráhagyásával, homlokzata mögött csempészte vissza az ellenség a ta­nácsokiba a regi horthysta tisztví' selőket. Ennek ismeretében azt hi­szem, érthetőbbek a begyűjtés kő rüli nehézségek, az állami fegyelepi hiánya, lazasága a tanácsválasztás után. Mi az oka ennek a türhetetler állapotnak. Kétségtelenül a pcjliti kai vakság, az önteltség, az elbiza kodottság, az éberség eltompulása az ellenség lebecsülése az ellenőr zés hiánya és az alsóbb szervese telttől a tömegektől való elszaka dús. A kommunista éberség kérdésé nem először vetjük fel. Különösei a ltajk—Szőnyi összeesküvő ban da leleplezése óta beszélünk soka- róla. A KV és Rákosi elvtárs isme telten felhívta a figyelmet az éber ség fontosságára, és. 1949 novem bérében a Tájékoztató Iroda Írnia rojzata ismételten leszögezte: „A Kommunista és Munkáspártok egyil legfontosabb feladata a tőriadaím éberség fokozása sorainkban. Min den téren, a burzSoá nationalists elemek és imperialista ügynököl leleplezése és 'kipusztítása, bármi Íven cégér mögé bújnak is.11 Nobs a Rajlrügy után felszámoltuk a; áruló Szociáldemokraták összeeskü vését, noha itt van a KoSztov- Svenmova-. Clcmentisféle összees kiivés példája, kádereink és a széle: tömegek még mindig nem tanultai eleget és nem értik az - berség je lentőségét, nem alkalmazzak az mindennapi munkájukban. A pártszervezetekben a/ éberség ről teljesen helytelen, ferde nézetei vannak elterjedve. Kétféle éberség ről beszélnek; politikai t's techni kai éberségről. Ezzel eltorzítj?.k i bolsevik éberség éjrtelmct. Sokai az éberség alatt a fiókok, szekré nyék ajtók bezárását értik és ez ellenőrzik, de arról megfelfcdkez nek, hogy megnézzék: megbízhat! ember kezében vannak’e a kulcsol; A kommunista éberség, a Párt, a proletárdiktatúra, a haza vé­delmét jelenti. Azt jelenti, hogy a kommunisták­nak, a tömegeknek mindig résen kell lenni, szemük nyitva legyen, fel kell figyelniük és fel keil lép­niük a legkisebb rendellenesség el" len is. Az éberség azt ieíenti, hogy meg tudjuk különböztetni a bará­tot az ellenségtől, hogy munka közben ellenőrizzük az embereket, felfedjük az idegen, ellenséges ele­meket, észrevegyük és megakadá­lyozzuk kártevő, szabotáló tevé­kenységüket. Ébernek lenni azt jelenti, hogy szakadatlanul őrködünk Pár­tunk politikáján, a tagság és a káderek sorainak tisztasá­gán és következetesen harco­lunk mindenfajta opportunis­ta elhajlás ellen, pártellenes nézet ellen. Az egész Pártnak tanulnia keli éberséget Rákosi elvtárstól, aki a Párt érdekeit szem előtt tartva vas­követ kezetességgel leplezi le a ve­zetésbe befurakodott ellenséget és tisztítja meg a pártvezetést tőlük. Változások a munkássá«; soraiban A Párt mint az ország uralkodó, vezető Pártja, lényegében monopo- lisztikus helyzettel bír — ezért ért­hető, hogy az ellenség és a karrie­rista elemek igyekeznek befurakod­ni soraink közé. Az illegalitásba szorított ellenség a Párton .belül keres fedezéket, soraink közé fura- kodva kísérli meg az osztályh-ir cot a Párton belül is folytatni. A hatalom meghódításának, az ország iparosításának természetes velejárója, hogy a felszabadulás óta és a következő években a pioletáríátus száma ugrás­szerűen megnövekedik, össze- télie jelentős mértékben meg­változik és átmenetileg bizo­nyos fokig leromlik. Hérám és fél év alatt csaknem öt­ven százalékkal megnőtt az ipari munkások száma és az ötéves terv megvalósításához 650.000 új ipari munkásra és alkalmazottra van szükség. \ munkásosztályba szaka­datlanul ömlőnek a nem proletár tömegek. Nagy számban vonjuk be termelésbe a féllábbal még az egyé­ni gazdálkodás talaján álló. ingado­zó kispolgári csökevénveket maguk" kai hozó dolgozó parasztokat, akik­ből fokozatosan öntudatqs városi munkásokat kell nevelnünk. De a munkásosztály egészséges és termé­szetes utánpótlása mellett nagy számban húzódtak és húzódnak be az üzemekbe volt kapitalisták, föld- birtokosok, kulákok, kispolgárok, politikailag megbízhatatlan reak­ciós elemek, volt Horthyrkatona- tisztek csendőrök, egykori köztiszt­viselők, stb. Ezek együttvéve hígít­ják és rontják a proletariátus ösz- szetételét és egységét. S ma már sc,k ellenség is jár munkásruhában s mint „munkás“ végzi ellenséges, kártevő munkáját az igazi munká­sok között. A mi párt- állami és gazdasági funkcionáriusaink nem figyeltek fel erre az igen fontos vál­tozásra. Nem voltak résen, váloga­tás nélkül felvettek minden jelent­kezőt, ez megkönnyítette az osz­tályellenségnek döntő .fontosságú üzemekbe, hivatalokba, s ezen ke­resztül a Pártba, sőt a pártfunk­ciókba alulról való befurakodását. Bekerülnek közép- és főiskolát végzett képzett reakciósok, bur- z'soá elemek az üzemekbe, hivata­lokba valamilyen kisegítő inunká- ra. Először igyekeznek jól dolgozni és aktivizálódni. Észreveszik, hogy értelmes írni, olvasni, beszélni jól tudó emberek, nem nézik meg. hon­nan jöttek, kicsodák ezek, hanem „felfedezik1 őket, mint nagyszerű új ,,munkás“"kádereket. A Pártba szervezik, örömmel, gyorsan és vakon léptetik előre őket. így épül be az ellenség a szemünk előtt s sokszor a kommunisták segédleté­vel, sorainkba. Egyesek megnyugvása és ■ politi­kai vaksága miatt az ajtón kidobott ellenség visszamászik az ablakon. Amíg mi fent a csúcsszervekből fokozatosan kiszorítjuk az ellen­séget. addig az éberség hiánya kö­vetkeztében egyre szívósabban, ■alulról, benyomul az ellensélg „utánpótlása“, s ha már bent van­nak, egyik segíti, tolja előre a másikat. Mindig elölről kezdhetjük a munkát, ha a gazt, melyet felül­ről irtunk, alul még erősebben nőni hagyjuk. Sok elvtárs meglepődik, ha a vezetőhelyeken leleplezünk néhány beépült ellenséget, de arra nem gondol hogy az orra előtt alul beépültek- vagy most épülnek be azok az ellenséges ügynökök, akik —- ha nem leszünk éberek — esetleg befurakcyLhatnak a vezető- helyekre is. Fokozott felelősségtudatot Az Osztályellenség sorozatos ve­resége, » a mi növekvő sikereink elibizakodottá, megelégedetté, gon­datlanná és felelőtlenné tesz igen sok funkionáriuSunkat. Ezek lebe­csülik az ellenséget, nem veszik észre azok kártevő, szabotáló mun­káját. Nincs még kifejlődve eléggé pártkádereinkben a felelősség tuda­ta. Sokan még nem értik és nem érzik át, milyen kötelezettséget je­lent egy hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusának lenni. Sokszor nem látják a fáktól az erdőt, a sze­mük előtt nem veszik észre, sőt maguk is segítik az ellenség rmm" | kaját. ^ j A hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusai felelősek a pártjukért, a proletárdiktatú­ráért. mint a döntő jellegű nehéziparban. Ezért el keit érnünk, hogy lehető­leg mi határozzuk meg, hol foglal­koztassuk az ilyen elemeket. Fel kell használni őket is, módot kell nekik adni a Párton kívül, hogy dolgozzanak és egyesek átnevelőd- jenek. De ne ők, hanem mi válasz­szák meg a munkahelyüket, s ne mehessenek és épülhessenek be oda, ahova akarnak. A tag és tagjelölteket és elsősor­ban a kádereket alaposabban kell kiválogatni. Nem csak a termelés» és társadalmi munkájuk, aktivitá­suk után, hanem múltjuk gondos ellenőrzése, politikai megbízható' ságuk alapján bíráljuk el a dolgo­zókat. A kádermunkát tehát már a lagjelöllifelvételnél keli szigorúbban kezelni. Meg kell akadályozni az el­lenség befurakodását sorainkba, s alaposan meg kell ismerni minden egyes párttagot. Ez a legfőbb bizto­sítéka annak hogy az oda nem: va­lók funkcióiba sem kerülhetnek. Vonjuk lie a tömegeket az ellenség leleplezéséért folyó harcba! „Mindenért ami ebben, az ország­ban történik, mi kommunisták va­gyunk a felelősek — mondotta Rákosi elvtárs. — A pártmunká­sokban ki kell fejleszteni a foko‘ zoft kommunista éberséget, a Párt, a munkásosztály iránti felelősség tudatát — sokkal jobban, mint ed­dig. Védenünk kell a Pártot, véde­nünk kell a proletár államhatalmat az ellenség benyomulása és kártevő munkája ellen, s nem szabad hagy­nunk, hogy az ellenség beszennyez­ze a sorainkat, megzavarja a mun­kánkat. Az ellenség biztosan megpróbál tökét kovácsolni abból, hogy mi nvilfan feltárjuk hiányosságainkat. De mi nem félünk nyíltan feltárni hibáinkat és hiányosságainkat. Az a feladatunk, hogy Pártunk egész­séges testéből kivágjuk a fekélye­ket hogy még egészségesebben és erejét megsokszorozva még jobban oldhassa meg történelmi feladatait. Pártunknak eszmeileg, szervezetileg tisztának, szilárdnak és egységes­nek, a legtökéletesebben működő szerveztnek kell lennie. Mennél jobbak a káderek, annál erősebb a Párt, annál erősebb az állam, az or­szág. A feszült nemzetközi helyzet, az élesedő osztályharc fokozott köve­telményeket állít Pártunk, kádere­ink és egész tagságunk elé A Pártot fel kell készíteni ar­ra, hegy bármilyen nehéz hely­zetben szilárdan megállja a helyét. Ezért még jobban meg kell szilár­dítani Pártunk ideológiai és szerve­zeti egységét. Ennek legfontosabb követelménye, hogy javítsuk az éberséget és mint a szemünk fényé­re, úgy vigyázzunk Pártunk, káde­reink tisztaságára. A Pártot kell el­sősorban megtisztítani és legjobban védeni az ellenségtől. Az éberség »megjavítását, a káde­rek a Párt sorai tisztaságának vé­delmét már az alapszervezeteknél, a tagjelöltfelvételnél kell elkezdeni. Fel kell számolni a tagjelötfelvétel- nél és különösen a káderek kivá­lasztásánál. az ellenséggel szemben megnyilvánuló rq'hadt liberaliz­must! Az osztályidegen, megbízha­tatlan, karrierista elemeket ellen­őrzés alatt szakvonalon továbbra is foglalkoztatni kell, ha becsületes, jó munkát végeznek, munkájukat becsüljük meg, de nem szabad őket a Pártba be­engedni, a Párt kapuit vég­érvényesen és teljesen le kell zárni előttük. Számunkra nem mindegy, hogy hol húzódik meg az ellenség, a kétes elem. Nem tűrhető a Pártban, az­után a hadseregben, az Államvédel­mi Hatóságban és más fegyveres erőknél. De nem lehet állami vona­lon sem felelős vezetőállásban hagyni őket. Olyan helyen és olyan ellenőrzés alatt kell foglalkoztatni őket, ahol nem tudnak, vagy csak minimális kárt tudnak okozni. Szá­munkra tehát nem ugyanazt je­lenti az ellenség a könnyűiparban, Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy kádereink és párttagjaink közül egyesek nem őszinték a Párttal szembeni, eltitkolnak valamit múlt­jukból. Fel kell venni élesen a harcot a csalások, a Párt félreve­zetése ellen. A legtöbb káder ön­életrajza egészen rövid és nem ki­elégítő és mondjuk meg nyíltan, nem egy önéletrajzban a költészet keveredik a valósággal. Gyakori, hogy a múltjukból kellemetlen eseményeket, időpontokat egyszerű­en átugranak, elhallgatnak a Párt vagy a hivatali vezetők előtt, A kádereknek és a tagságnak nem lehet semmi titka a Párt előtt. Őszintének kell lenni a Párt iránt- Aki eltitkol a Párt előtt valamit, az nem nyugodt, azt furdalja a lel­kiismeret és fél a leleplezéstől. Aki­nek a Párt előtt a lelkiismerete nem tiszta, az nem tud teljes szívvel és lendülettel, egész emberként dol­gozni. Annál ki vagyunk téve annak a veszélynek is, hogy az ellenség ügynöke lesz. A példák százai bi­zonyítják: a múltat nem lehet túl sokáig eltitkolni. Lehet, hogy az ellenség előbb megtudja és zsarolni kezdi az illetőt. S nem égy gyenge jellemű ember, félve a leleplezéstől, kerül így az ellenség, hálójába. Nem szabad tehát semmit sem el­titkolni a Párt előtt és nem szabad a valóságnak meg nem felelő dol­gokat írni az önéletrajzokba. Ha eddig valaki valamit eltitkolt a Párt előtt, tegye jóvá most hibáját azzal, hogy ■ őszintén feltárja azt. Meg kell különböztetni azokat az elviijrsakat, . akik megmondták őszintén a Pártnak, ha valami fqll van az életükben, de szigorúan fe kell lépni azokkal szemben és e kell távolítani soraink közül azo kát, akik félrevezetik a Pártot. A Párt, a káderok tisztaságánál megőrzéséért vívott harcba be kel vonnunk minden kádert, minder párttagot és a széles dolgozó tö inegeket is. Éberségre!, jjgényesláéífre, kell nevelnünk őket. Harcolnánk kell a tehetetlenség a szájtáíás, í nemtörődömség ellen. Vannak egye sek, akik látják, tudják a rendelte nességet. Arra kell nevelni a káde reket, a dqlgozó tömegeket, n< tűrjék, leplezzék le az ellenséget, í közénk nem valókat. Bátorítani kell mindenütt a tö megek bírálatát. Egy vezetőnői csak két szeme és két füle van nem láthat és nem hallhat min dent. Ezreknek és millióknak sol szemük és sok fülük van, s a tö megek sok mindent látnak és lialla nak, sok mindent megtudnak. He lyes és szükséges az, hogy felhív­ják rá a vezetők az illetékes párt és állami szervek figyelmét, A tö megek alulról jövő bírálata és el lenőrzése fontos fegyver a Párt ke zében az éberség megjavításábai és az osztályellenség elleni harc ban. Ezért minden vezetőnek és ká deresnek kötelessége kivizsgálni dolgozók minden beadványát. Fe kell figyelni a nép hangjára és fi gvelmeztelésére, mert abban a leg több esetben sok igazság van. Ná lünk, sajnqß, nem ritka jelenség hogy egyes vezetők nem szereti! hanem elfojtják és megtorolják a alulról jövő segítő szándékú bírá latot. Ez az oka annak, hogy soka; még névtelen levélben közlik éss levételüket. A névtelen levél egybe

Next

/
Oldalképek
Tartalom