Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASARNAP. 1951. ÁPRILIS 22. Javítsuk ki a békealáírásgyüjtésnel eddig előfordult hibákat A békevédelmi aktiv bizottság ér­tekezletet tartcjtt, ahol kiértékelték az eddin'i munkát és megszabták a békelhizottságok, t'ömegszerveze" tck további feladatait. Az akcióbi- zottság megállapította, hcjgy me­gyénk területén a békeív aláírása jó ütemben halad, az utóbbi időben lényegesen javul az agitációs mun­ka. A békeagitáció ott, ahol helye­sen értelmezték jelentőségét, a dol­gozók politikai iskolájává lett. Is" nyertetik a békémcpgatam jelentő­ségét, feleletet adnak a felvetett kérdésekre, fokozzák a dolgozók hazaszeretetét, a béke melletti har­cos kiállásra nevelik őket. Az agitációs munka mindennap szilárdabb lesz, melyből lelkesen ki­veszik részüket a DISZ fiatalok, ifjúgárdisták, az MIN’DSZ legjobb aktivál és a többi tömc'szer vezetek is szorosan felzárkóznak a békebi­zottságok mellett. Eiideig az agitációs munkát a kampány szerűség jellemezte, ' terohanásakkai, versenyben igyekeztek megoldani a felada­tot, ami súlyos hiba volt. Amikor erre Pártunk felhívta a bé­kebizottságaink figyelmét, a súlyos hibák kezdtek megszűnni az agitá­ciós munkában. Súlyos ’ hibát követtek el a nép­nevelők Vitypusztán, ahová kisza­ladtak, felvilágosító munkát egy- átalán nem végeztek és a dolgozók azt sem tudták, mit kell aláírni, kérték, hogy magyarázzák mag, mi a békeív aláírásának jelentősége, de a népnevelők nem válaszoltak, nem beszélgettek el az emberekkel, csak egy szóból akarták megoldani a feladatot, úgy tették fel a ’ kér dóst, aláírják vagy nem és ha nem­mel válaszoltak, otthagyták őket, s azóta feléjük sem néztek. Felelős­ség terheli a gamási -békebizottsá- got, 'ipártszervezetet, kmáéirti nem ellenőrizték le a népnevelő munkát, elnéztek a hibák felett, segítség he­lyett egy fejbólintással vették tu­domásul, hogy Vitypusztán hatvan dolgozó család „nem hajlandó alá­írni a békeívet“. A vityapuszfai dol­gozók. panasszal fordultak a béke- bizottsághoz, ami jogos volt és a népnevelők ezen a hibán okulva javítsák meg munkájukat, küldje­nek a munka iránt lelkes, becsüle­tes népnevelőket Vityapusztára, akik elmondják a békeharc jelen­tőségét és a vityapusztaiak akkor örömmel írják alá a békeíveket. Kaposváron egy idősebb családhoz mentek c-1 a népnevelők, a kiska­put zárva találták, mire elkezdték a lakókat reakciósoknak, a béke ellenségeinek nevezni. Mire az idő­sebb házaspár észrevette és ki­ment -ajtót nyitni, a népnevelőket már sehol sem látták. A hatvan­éves bácsika másnap felkereste a békeircr- dát, elpanaszolta a népnevelők magaviseletét, mert ő nem előlük zárta be a kiskaput, ha~ nem az náluk állandóan zárva van. A békeirodán aláírta a békeívet és kérte, hogy feleségéhez is vigyék ki. Termelésben élenjáró dolgozókból álljon a népnevelőgárda Azokat, akik így dolgoznak, nem lehet népnevelőknek nevezni. El kell távolítani a szervezet agitáto­rai közül, helyettük becsületes, ter­melésben kitűnt dolgozókat kell be­venni. Minden tömegszervezet a legjobb aktíváit vonja be a mun­káiba és nevelje azokat állandó ági* latorokká, hisz egyetlen szervezet­nek sem közömbös, hogy milyen a népnevelő gárda, kikből tevődik össze és képes-e a feladatok meg­oldására. Képese mozgósítani a dolgozókat a termelő munkában, az ellenség leleplezésére, a Párt és a kormány határozatainak végre­hajtására. A békebizottságok, tömegszerve" zétek tegyék állandóvá a népneve­lők 'leosztását, a szervezet csak így tudja értékelni a végzett munkát, a népnevelők így tudják megismer­ni a részükre beosztott családokat, közelebb kerülni hozzájuk, állandó­an nevelni, felvilágosítani őket, se­gíteni problémáik megoldásában. A békeívalmms nem egy heti kampány, nem a számszerű mennyiségre kell törekedni, hanem arra, hogy akik aláírják azok valóban megértsék a bé­keharc jelentőségét és aláírásuk mellett a termelésben végzett becsületes munkával is erősítsék békénk táborát. Sok he­lyen még ma is rohammunkával, versenyben igyekeznek megoldani a feladatot, ahelyett, hogy jó felvi" lágosító munkát végeznének. Megyénkben volt olyan község is, ahol egy napra szüneteltették a népnevelő munkát „nehogy túl gyorsan befejezzék a békeív aláírá- sát“. A másik helyen az aláírt íve­ket tartatták vissza, így mestersé­gesen hosszabbították meg az alá­írásgyűjtés idejét, ami teljesen helytelen, mert ezzel saját magukat vezették félre. A békevédelmi akcióbizottság ha­tározati javaslatot hozott, a munka megjavítására. HATÁROZATI JAVASLAT: Megyénk területén április 21—2.5' ig minden üzemben röpyyüléseket kell tartani, falun béke<-kisgyűlése­ket. Az értekezleteken a már eddig is legjobban bevált kiselőadókat kell beállítani, akik ismertetik a koreai nép tiltakozó levelét, és rö­vid kommentárt fűznek hozzá, is­mertetik Tito politikáját, aki a ja' goszláv népet nyomorba döntötte, ■ ugyanazt akarja csinálni, amit az amerikai gazdái. A kiselőadók is­mertessék a Szovjetunió vezette bé­ketábor harcát, a Szovjetunió öt­éves tervének eredményeit. A kis- gyüléselcet hasonlóan az eddigiek­hez, 8—10 ház, bevonásával kell megtartani, naponta annyit, ahová biztosítani tudják az előadókat. Ismertessék még az amerikaiak újabb négergyi'lkosságát, a francia kormány aljasságát, mellyel betel' tóttá az Országos Békeirodát Fran­ciaországban. , Minden tömegszerveztt vigye le alapszxrvezetébe a kisgyülések megtartásának idejét, hogy a kis­előadók át tudják venni az anyagai az előadás megtartásához. Minden tömegszervezet az ayitáciöban ki­tűnt legjobb .népnevelőket adja a pártszervezet népnevelői mellé, hogy szilárd agitátorgárdát nyerjen Pártunk a sorordévő feladatok megoldásához. A népnevelők is­mertessék felemelt ötéves tervünk feladatait, melynek végrehajtásához rengeteg szakmunkásra és segéd­munkásra lesz szükség. Ezzel kap' csolatbctn beszéljenek a munkaerő­toborzásról. Hozzanak fel példákat, mint a lakácsai DISZ szervezet fia­taljait, akik naponta többen kérik felvételüket a dundpe.ntelei építke­zéshez. Azonban a munkaerőtobor­zás ne menjen rovására másik szó cialista szektorok, állami gazdasá' gok, gépállomások, munkaerőszüilc- ségletére. .Ve engedjék elterjedni a munkaerővándorlást, ami tapasz­talható egy-két gépállomáson, ahonnan a tmktoristák jelentkeztek a dunapentelei építkezéshez. Is­mertessék a közelgő május l'nek je­lentőségét, szervezzék és segítsék elő a szocialista munk/Ovérvényt, felajánlási mozgalmat, a felajánlás teljesítését. leplezzék le a béke el lenségeit, a papi palást mögé bujt klerikális reakció ügynökeit, azo­kat a papokat, akik felsőbb uta­sításra várnak, amikor arról van szó, hogy becsületest állam polgár­ként álljanak ki a béke mellett. Kulákokat, akik szívesen aláír­nák a békéi vet, természete.sen lát­szólag, de ugyanakkor a becsületes dolgozókat igyekeznek lebeszélnij hogy ne írják cdá. Jobboldali szo­ciáldemokratáiét. Horthy pribéke i két. Ezzel erősítik a béke ügyét, amelyért az aláíráson keresztül is harcolnak. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A versenyben fontos helyet foglalnak «1 a selejt kiküszöbölésének kérdései Jiamdav például egy fiatal forrasztó- munkás, meglehetősen rosszul dolgo­ztát, ezenkívül bomtasztóhg hatolt a többiekre is. Az agitátor minden nap ellátogatott IJamdovhoz, beszélgetett és támogatásit nyújtott neki szakmája jobb elsajátításában, Dávidon fokoza­tosan megjavult, ma már a nyolcadik minőségi osztályban dolgozik, s jó pél­dát matat a többieknek. 1947-ben a brigádnál nem ment el egyetlen fiatat munkás sem. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a Kam- s zom ól-szervezet szüntelen gondosko­dott az ifjúság szakképzettségének emeléséről és kulturális igényeinek ki­elégítéséről. Az if júság számára megszer­vezték a technikai szakoktatást. Felállí­tották a iszdahánovist-a iskolát, amely­nek vezetője a műhely főnöke. Szín­házi és fitinelőadásokat látogatnak, nyáron kirándulásokiá szerveznek a Dnyeper mellé. A brigád fogadalmában kötelezte magát arra, hogy a Szovjet­unió Alkotmányának napjáig, 1948 december 5-ig teljesíti az ötéves ter­vei. Az nj munkásnemzedék nevelésében igjcn nag-y jelentőséivel bír az agitátor közvetlensége, melegsége Szaktanári képesítés ötéves tervünk során lehetőség nyí­lik tanítóink számára, hogy szakosító tanfolyamokon vegyenek részt és meg­szerezzék a sz,aktanári képesítést. A tanfolyamok színvonalának emelése ér­dekében az eddigi kétéves szaktanítói tanfolyam helyébe hároméves szak­tanári tanfolyamot szerveznek, amely­nek tanuimányanyagát a Pedagógiai Főiskola anyagámde figyelembevételé­vel állították össze. A sztálingrádi traktorgyár egyik kovácsa. Alexej Szviridenko, egészen közömbösnek mutatkozott munkájával szemben és így természetesen munka­eredményei is meglehetősen alacso­nyak voltak. Aljukon agitáló,rl érdekel­te, hagy mi lehet ennek az oka és így jött rá, hogy a munkást egyre job­ban foglalkoztatja a műhelyből való végleges eltávozás gondolata. Szviri­denko vissza akad itérni szülőföldjére, Poliavába. A kovácsműhelgben többen voltak hasonló helyzetiben, mint Szvi­ridenko. Egyesek nagyon vonzódtak szülőföldjük felé, mások nagyon ne­héznek érezték ia kovácsmüheiy mun- kafeitéMeiít. Az agitátornak tehát az lett a feladata, hogy gyökeresen megváltó ztmsa ezek­nek a fiatat munkásoknak a gon­dolatmenetét, érdeklődéit és szere­letet ébresszen bennük a kovács- mesterség iránt. Aljukov úgy döntött, hogy elmondja a fiatat munkásoknak a műhely tör­ténetér. Az előadás nagyon jót sikerűit. XemcSak a fintal munkások hallgatták rendkívüli érdeklődéssel Aljukov elbe­szélését, de az idösébb munkások is, akik már 10—15 éve dolgoztak a ko- vácsmüheiyben és így közvetlen tanúi voltak az üzem és a kovácsműhely csodálatos 1történetének. Az agitátor szavai nyomán felelevenedtek emléke­zetükben azok a napok, amikor 1920 A Koreai Vöröskereszt nyilatkozata PHENJAN (Taszsz). A Központi Távirati Iroda közzétette a Koreai Vöröskereszt Társaság vezetÖségé­nek nyilatkozatát, amely arról szól, hogy az amerikai légierők durván megsértik az emberi morál és nem­zetközi jog alapelemeit. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság — hangzik a nyilatkozat — már többízben határozottan tilta­kozott az ellen, hogy az amerikai repülőgépek emberiden támadásokat intéztek a Vöröskereszt jelével ellá­tott kórházak és más gyógyintézmé- nyek ellen. Ezek a támadások ennek ellenére tovább folynak, az Egysül'J Nemze­tek Szervezete pedig hallgatásával bátorítja az imperialisták dühöngését Koreában, Az utóbbi időben az amerikai légi gyújtogatok Thoncsmonban, Von- szanban, Phenjanban és más* váro­sokban lerombolták és felgyújtották a Vöröskereszt Társaság kórházait, amelyek el vojltak látva a vöröske­reszt jelével, Ezenkívül a bombázá­sok lerombolnák a Vöröskeresizt köz­ponti gyógyszertárát, a Vöröskereszt gyógyszerraktárát a koreai Vörös- kereszt Társaság vezetőségének épületét. Mindezeken az épületeken fel volt tüntetve a vöröskereszt jele. A barbár támadások során sokszáz egészségügyi dolgozó, orvos, ápoló­nő, gyógyszertári dolgozó meghalt, vagy megsebesült. Sokszáz kórház­ban fekvő beteg ia légitámadások következtében meghalt, vagy újabb súlyos sebesülési szenvedett. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Az örmény nép, amely egyike a vi­lág legrégibb népeinek, ‘évezredeken keresztül harcol!!.' függeiíénisógéért és szabadságáéiul. Még egészen a közei­mül ban is a véres mészárlások szín­tere volt Örmény ország. Az imperia­listák 'támogatásával a tőrök janicsá­rok a gyakorlatiba ülteölék át Abdul Haimid török szultán elvét, mély sze­riríj a® örmény kérdést aiz örmények kiirtásával ike’i megoldani. Soha senki nem Tudja kitörölni a nép emlékezeté­ből az í915— 16-as években végiiig* „Bertaian-éjszakákaú“’, amikor a törö­kök több, mid:) egymillió örményt gyilkoltak le, vérbeiborít'va az egész Arará’j-völgyélti. Csupán a 6zovjeit ha­talom hozott az örményeknek békés éleiét és adja meg nekik a nemzeti újjászületés lehetőségé!'. Örményország a kialudt tűzhányók, az égbemyúló hegyek . országa. Az utóbbi időben még a 'hegyek is meg­változtak. Aragac alpesi legelőin ha­talmas kolhóznyájak. gulyák, ménesek legelnek, a meredek lejtőkön geológu­sok Tárják fel a hegyek gyomrában lévő kincsekéit és a szakadékok felett m agasf esz ültsé gű villany áramv ezeÜé­kék viszik az ország legfjávolabbi ré­szébe a világosságot. A kihűlt t)űzi- hányófc, vad szakadékok és napégedte pusztaságok egykor (terméketlen orsjzá­gában hihetetlen gazdagságban virág­zik az óiét. Feltárták a, hegyek méhé­nek érceit és Örményország csodálatos köve, a rózsaszín, tufa, — amely ol­csóbb és jobb építőanyag a téglánál, amely olyain, mint a csodálatos rózsa­színű márvány, amelyből a sokévszá- zados művészettel rendelkező örmé­nyek a legcsodálatosabb művészi figu­rákat faragják ki — moslt már nem­csak az újonnan épült örmény városok házait díszíti, hanem a messze köztár­saságok legszebb épületeit , vagy a moszkvai Metro egyik monumenlllállis állomását is. Az alpesi magaslatokon termékeny mezők terülnek el, búza- és gyapefó- föildek, gyiknölicsötskertek, szőlők és dahányültétvények váltogatják egy­mást. Örményország népe a szovjet hatolom segítségével virágzóvá tette földjé'l az ember szolgálatéba állította a millió és millió forrást, a zúgó! hegyi folyók ezreit, öntözőberendezésekéit, energia'1 ele pékét létesíteni A „fehér szén’1 — a haragos folyók, a gyógyvizű források, azt Örmény SZSZK nagyszerű természejli adomá­nya. Az örmény nép ki is használta a természei|ad‘la lehetőségeket. Az em­ber ezt az elhagyó fc földet a villanyerő országává tette és1 már lényegében, be is iejezie a köztársaság teljes viUa­mosításáti, Az öltöző csatornáik segítsé­gével pedig évről-évre nőnek a mű- \ élhető területek. A gyógyforrások kö­rül szanatóriumok épülitek és az ör­mény üdülőhelyeké;; messze földről felkeresik a szovjéij dolgozók.! A forradalom eíőtt Örményország­nak egyáltalán nem volt saját ipara. Ma hal'lalmas gyárai vannak, ahol fém­megmunkáló gépekét, transzformáto­rok#,, villamossági műszereket, gyárta­nak. Kifejlődök: az élelmiszeripar is. A szovjet hálálom éveiben megvál­tozott a mezőgazdaság is. A vetésterü­letek általános nagyobbodása mehelllj megkezdődött több értékes ipari nö­vény, így a dohány és cukorrépa nagy­arányú termelése. A szőlői termelés az örmény parasztok egyik fonjlos jöve­delmi forrása telít. A köztársaság hatalma® gazdasági fellendülésével egyidejűleg a kultúra is sajátjává váll a népnek. A köztár­saság 14 főiskolája minden évben a szakemberek ezreit Ibocisajtjja a nép­gazdaság rendelkezésére és az örmnéy dolgozók jelenlegi kiuNúrális életiét egy pillanatig sem lehet összehasonlí­tani a m úttal. Az örmény nép szabad, boldog nép leült, amely még csodíálatoalaíbb jövő előijj áll és ez a nép életének minden percében hajlandó megvédeni boldog, életét. telén, a dermesztő hidegben építették műhelyüket, amiJcar új gépeket kaptak — Az amerikaiak azt erősítették, hogy Mieteten kovácsimunkában jobb eredményeket elérni, mint amilyene­ket ők elérlek — mondotta Aljukov. — Azt hangoztatták, Ivogg 400 ,,satun“ kidolgozása, ■— ez kiszámított norma, amelyet nem lehel l ú/gyáríani. Fand- jusin pedig, a mi •orosz kovácsunk, egg munkanap »W 500 ,.satunt“ ké­szített el. Az őt leváltó kovács, Vaszil- ]Cv 2.700-ra emelte a napi ’teljesít­ményt. Az agitátor nemcsak a rekordok­ról szám,olt be, de megvilágütotia azt is, hogyun érték el ezeked • re­kordokat. Különös figyelemmel hallgatták « ko­vácsok előadásának aztt a részét, ami­kor megemlékezeti az eyyüibles hősies munkájáról a háború éveiben, vala­mint a gyár megvédéséről. Az előadás hallgatói közül s\okan személyesen is resztvettek ezekben a harcokban, gép­fegyverekkel és gránúlakíkdl védték üzemüket 1942 őszén. A hallgatók is hozzászóltak az előadáshoz. Felidézték azt az időt, ■amikor újjáépítették az üzemet, almikor üzem!)edllvtották az el­ső gőzkalapácsot. És ami egykor tatán szürkének, mindennaposnak lát­szott, az az emlékezésen keresztül nagy­szerűvé felejhetetlermé vált. A büszke­ségnek. a nagy közös ügyiben való rész­vételnek az érzése és tudata tükrö­ződik a kovácsok arcán, s minduny- mj’iukra mély benyomást gyalcaroR él­ményeik felelevenítése. Az agtitátor elérte célját. Megérezte, hogy az előadás nem volt hiábavaló. De másít is megtudott: nem szabad egyedül a beszédekre korlátozódnia. Mindennapos munkája sorén ki kel! tapasztalni a munkások hangulatát, beállítottságát, szükségleteiké, óhaj eti­kait, igényeiket. Igen fontos, hogy min­déin munkás tudatáig eljusson. Éppen úgy, mint a többieknek, Szvirid cakó­nak is segített jobban megszervezni munkahelyét, miaga állít oda a kalapács mellé és mutatta imeg neki a legjobb murtkafogásokat. Szviridenko, aki az­előtt nem teljesítette normáit, fokoza­tosan lmásfél, majd kétszeresére túltel- jcsílete azokat. 1947-ben már kétízben elnyerte a ,,gyár legjobb kovácsa“ cí­met. Mint sok más munkás számára, az ő számává is szinte lotilhonná váll a műhely, amely a legelmaradottabbak közül fokozatosan a legkiválóbbak kö­zé emelkedett. Az agitátor a szocialista verseny szervezője, szerepében az új társa­dalom építőinek első soraiban ha­lad. 0 a tömegek politikai vezetője és szer­vezője, aki igazi bolsevikhoz méltó tet­teivel és szavaival agitál Lenin-Sztáhiin nagy ügye mellett. Hogy mindezen köve! el menyeknek a legteljesebb mértékben megfelelhes­sen, az agitátornak fáradhatatlanul keli dolgoznia politikai és művelődési látóköre kibővítésén, tudnia keli elsa­játítani mindazt, ami újat hoz a szo­cialista verseny, s ezt az újat át kell tudnia adni a tömegeknek, hogy ezzel még magasabb fokra emelhesse <a ver­senyt. Fáradhatatlanul küzdeni, hogy minden dolgozó bekapcsolódjék a szocalista versenybe, mind újabb utakat nyitni meg a munka terme­lékenységének emelése előtt, emelni a dolgozók politikai öntu­datát. — íme ilyen feladatok állnak az agi­tátor előtt, akinek egész küzdelme azt célozza, hogy még hatalmasabbá vál­jék a szovjet haza, amely bizton halad a kommunizmus felé vezető úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom