Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
VASÁRNAP 1951. ÁPRILIS 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 HOGYAN AGITÁLJUNK A BEKEEGYEZJIENYERT? Megyénkben eddig közel 150 ezer dolgozó írta alá a Béke Világtanács berlini felhívását. Ez a megye lakosságának körülbelül 40 százaléka. A dolgozók hatalmas lelkesedéssel támogatják a béke hívei követelését: a nagyhatalmak kössenek békeegyezményt! A megye dolgozói megértették, hogy a békeegyezmény követelése hatalmas fegyver a dol~ gőzök kesében az imperialista kormányokkal és a háborús uszutókka! szemben, akik összeesküdtek a népek békéje ellen. Somogy megyében a dolgozók minden rétege: munkás, paraszt, értelmiség, tisztviselő, kisiparos, kiskereskedő, háziasszony, diák boldogan fogadta Sztálin elvtárs február l(>”i nyilatkozatát, s örömmel látja, hogy a Szovjetunió és az általa vezetett béketábor nagy sikereket ér el a tartós békéért vívott harciban. Eddig 150 ezer dolgozó írta alá a békeegyezményt követélő nyilatkozatot megyénkben. Ez a szám elsősorban a dolgozók békevágyát fejezi ki. Megmutatja, hogy a dolgo" zók szembeszállmak az amerikai imperializmus és cinkosa, a Tito- fé'le fasiszta klikk háborús politikájával; követik a Szovjetunió békepolitikáját, támogatják Pártunk és kormányunk harcát a békéért! Ez a szám rámutat azonban munkánk több fogyatékosságára is. Azt mutatja, hogy a békealáírásgyüj~ test nem mindenütt kapcsolják ösz- sze ohpos és mély politikai felvilágosító munkával, hogy egyes helyeken gépiesen és lélektelenül | gyűjtik az aláírásokat. Ennek néhány példáját fel lehet hozni. Sí" monfa, Zics és más községekben az aláírásgyűjtést 1—2 nap alatt befejezték. Szántó József kaposvári lakoshoz bement az aláírást gyűjtő népnevelő. Mikor az ívet aláírták, továbbsietett. Ez a népnevelő 4 estén 57 családnál fordult már meg. Kétségtelen, hogy hasonló hibával megyeszerte találkozunk. Ebben bizonyos része van a dolgozók érthető türelmetlenségének is: a dolgozók minél élőbb szeretnék a bé" keívet aláírni. Pl. Bonnyún Tyukos Benedek és Kiss Károlyné, mikor meglátták a népnevelőket az utcán, kisiettek lakásukból és kérték, hogy azonnal aláírhassák a békéivel. Kiss Károlyné kijelentette: era emberiség legfőbb vágya a béke, az igazi béke, melyet a Szovjetunió vezette béketábor akar és ez az ö vágya is. A békét ha kell, még fegyverrel is megvédi. Ezt akarja a békeív aláírásával is bizonyítani. Két oka van tehát annak, hogy az aláírásgyűjtés kissé gyorsan, nem elég alaposan és mélyen halad előre: az egyik, hogy a népnevelők nem értik eléggé a feladatokat, a másik pedig, hogy a dolgozók minél előbb szeretnék aláírni a békeívet. Az egész aláírásgyűjtés sikere most azon múlik: hogy a népnevelők megértsék, hogyan kell agitálni a békeegyezményért, megmagyarázzuk nekik a jó tapasztalatokat, megismerjék, melyek a rossz módszerek, hogy ezeket kiküszöbölhessék munkájukból. Ezért szükséges, hogy a békefelelősök és a ibiékebizottsagok vezetői április 15—17 között mindenütt járási értekezleteken beszéljék meg tapasztalataikat. De különösen fon. tos az, hogy április 10—18 között mindenütt, minden községben, üzemben, az aláírásgyűjtők, a népnevelők egy begyül jenek, megbeszéljék eddigi tapasztalataikat és a további munkát. Ezeken a megbeszé~ léseken vitassák meg a Szabad Nép 1951 április 12-i száma „A békeafá- írásgyiijtők feladatai“ című vezércikkét! 1104*1 AN AtiíITÁI.JAVAK AZ ALÁÍRÁSGYŰJTŐK? Ne siessenek! Gondosan, hosszan beszélgessenek el a dolgozókkal, ne csak a családfővel, a férfiakkal, hanem az egész családdal, az asszonyokkal, az ifjakkal is. Elsősorban a béke kérdését beszéljék meg. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a dolgozók a legtöbb helyen ismerik a nemzetközi helyzetet, nem ismerik elég .alaposan azonban, hogy a tartós béke megvédésének legfontosabb eszköze: a dolgozók békeharca. Éppen az a legfontosabb: hogy a dolgozók békeharcának jelentőségét magyarázzák meg a népnevelők minden embernek, tudatosítsák mindenkiben, hogy a népek ellenállása igenis meghiustíhatjia a háborút! A háború nem elkerülhetetlen: ez a legfontosabb kérdés, melyet nekünk Somogy dolgozóinak meg kell magyarázni. Tapasztaljuk, hogy a dolgozók gyűlölik a fasiszta Tito-klikket. A népnevelőkhöz sok kérdést intéztek ezzel kapcsolatban a dolgozók. Különösen az érdekelte őket, hogyan élnek Jugoszláviában a munkások, parasztok, hogyan zsákmányolják ki a kulákok a dolgozókat az úgynevezett „szövetkezetekben“, hogyan vásárolja meg az amerikai imperializmus Jugoszlávia értékeit. A .népnevelők azonban nem minden esetben tudtak részletesen felelni ezekre a kérdésekre: ezért a Szabad Nép-ben, Somogyi Néplap-ban és különböző könyvekben megjelent anyagot jobban meg kell ismertetni a népnevelőkkel s emelett még a határszéli tapasztalatokat is fokozottabban kell a pártszervezetnek a népnevelők rendelkezésére bocsátani. Nyíltan meg kell mondái azt a tapasztalatot is, hogy igen kis számmal, de mégis csak akadnak olyan dolgozók is\ akik többé-ke- vésbbé helytelenül látják a béke kérdését. Pl. Kaposváron, a Berz.se" nyi-utca 38. szám alatt egy vasutas dolgozó kijelentette: neki a vallása tiltja, hogy aláírja a békeívet. A békeív aláírását a feleségének is megtiltotta. A feleség a népnevelők után ment és titokban aláírta a békeívet. A népnevelők azonban azt a hibát követték el, hogy nyomban otthagyták a vasutas dolgozót ahelyett, hogy megmagyarázták volna neki részletesen a békeív aláírásának jelentőségét. Szabás községben a kulákok híresztelésére két dolgozó paraszt nem írta alá a békeívet, mert azt mondták nekik a kulákok, hogy aki a békeívet aláírja, azt be- kényszerítik a tszcs-he. A népnevelők itt is azt a hibát követték el, hogy a dolgozókat otthagyták, mondván, hogy ezek reakciósok. Hasonló eset történt Nagykorpádon is. Pedig éppen az a feladat, hogy azokat a dolgozókat is megnyerjük mast a béke ügyének, akik eddig kisebb-nagyobb mértékben az elleír ség befolyása alatt állottak. Az ilyen dolgozókká! türelmesen és szeretettel kell foglalkozni, érdemes család juk körében több estét is eltölteni. Példát lehet venni Sornogy- sámson községről, ahol a népnevelők jól dolgoznak. Türelmesen foglalkoznak a dolgozókkal, egyes családoknál 2—3 estét is eltöltenek. Ebben a községben nem is volt eddig olyan dolgozó, aki ne látta volna meg a berlini békefelhívás jelentőségét. Nagyon fontos tapasztalatunk az, hogy a népnevelők, nem voltak képesek mindenütt elég jól megmagyarázni a dolgozóknak: hogy nemcsak az amerikai imperialistáik és Tito ellenségei a békének, hanem a békének ellenségei vannak a községben is. Egyes népnevelők megfeledkeznek a kulákokról, a jobboldali szociáldemokratákról és egyes reakciós, klerikális, háborús uszító papokról, akik községükben élnek. Böhönyén például Alsóhegyi József 30 holdas kulák azzal uszít, hogy azt a nőt, aki aláírja a békeívet. katonának viszik. Emellett a legvadabb rémhíreket terjeszti és arra akarja rávenni a dolgozó parasztokat. hogy vágják le az összes baromfit. Babies Endre kaposvári kanonok a legvadabb terrorral igyekszik távoltartani a megye papjait a békemozgalomtól. .4 népnevelők minden községben mulassanak j rá a béke helyi ellenségeire. Leplezzék le őket a dolgozók előtt, hogy elrejtik a terményt, készleteket harácsolnak össze, szabotálják a tavaszi munkát, rémhíreket terjesztenek, a dolgozókat megfélemlíteni igyekeznek. Az ellenség igyekszik a dolgozókat megtéveszteni, például egyes helyet ken a kulákok is alá akarják írni a bélkeívet, de csak azért, hogy látszólag a béke híveinek tüntessék fel magukat. Istvándiban a tanácshoz is elmentek, hogy aláírhassák a békeívet, ugyanakkor pedig rejtegetik a terményt, felvásárolnak mindent, amit csak lehetséges, s napról-napra hirdetik, hogy a háború küszöbön áll. A dolgozók, s különösen a népnevelők ne hagyják magukat tőlük megtéveszteni. Hedrehelyen és Vinyén egyes népnevelőket a kulákok félrevezettek s rávették őket, hogy nekik is odaadják a békeívet. Ezt a hibát másutt ne kövessék el. Vegyenek példát Gadó Erzsébet toponári népnevelőről, aki Sipos József 24 holdas kukáknak nem engedte aláírni a békeívet, ellenkezőleg, leleplezte őt a dolgozók előtt, megmagyarázva, hogy mit tett a béke ellen. A béke kérdésével kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel beszélnek nép~ hadseregünkről. A népnevelők fokozzák ezt a hazafias hangulatot. A dolgozók nagy örömmel hallják a népnevelőktől, hogyT néphadseregünk tisztjei mind a mi gyermekeink S a néphadsereg védi kivívott szabadságunkat, jólétünket. Borda György művezető a Cukorgyárban mondotta: „Miért kell nekünk a hadsereg? Azért, mert egy védtelen ország mindig préda a kalandorok számára. Szükségünk van erős honvédségre, hogy ezáltal az építő munkát biztosítsuk“. Csaknem minden dolgozó érzi, hogy az aláírás mellett még mást is kell tenni a békéért. Ezért mindenütt elmondják a népnevelőknek, hogy ők jobb és több munkával is harcolni fognak a békéért. így Bö- röcz Ferenc kőműves a Magasépítésnél 253 százalékot ért el a békeműszakban, Ä dolgozó parasztok közül sokan vállalják, hogy április 25"ig minden terményüket elvetik. Több helyen beadják hátralékos terményüket, kifizetik adójukat. A népnevelők ezeken a helyeken végzik a legjobb munkát. Éppen az a népnevelő féladata, hogy elbeszélgessenek a dolgozókkal arról is: mit tegyenek a dolgozók népi demokráciánk, békénk eróíításe érdekében. Számos népnevelő nagyon jó munkát végzett: a beszélgetés során munkások és parasztok konkrét vállalásokat tettek a munka- versennyel, a tavaszi munkával, a begyűjtéssel stb. kapcsolatban, — Ilyen helyeken aiz aláírás mellé a dolgozók odajegyezték vállalásukat is. Arra törekedjenek a népnevelők, hogy minden beszélgetést így folytassanak le a dolgozókkal. Az igazán eredményes agitáció az, mely tettekre és vállalásokra indítja a munkásokat, por rasztokat és a többi dolgozókat egyaránt! A jó népnevelő munkája nyomán- helyes kezdeményezések indulnak egyes üzemekben és községekben. Pl. a Magasépítésnél és a Kefegyárban hetenként egy napon békeműszakot tartanak. Vízvár községben eddig 200 hold kukoricát vetettek el. A fonyódi járásban 80 százalékban, a siófoki járásban 70 százalékban elvetették a burgonyát. Sok község vállalta már, hogy a béke" aláírásgyűjtéssel kapcsolatban április 25-ig minden terményt elvetnek. A népnevelőknek feladata, megmagyarázni a dolgozóknak, hogy a békeharcban az ilyen üzemek és községek járnak az élen s ezeknek a példáját kell követni. Igen helyesen tették azok a népnevelők, akik a dolgozóknak a ne hézSégiekről is beszéltek. A legtöbb dolgozó kijelenti: nem bánja akármilyen bajok és nehézségek is lesznek, csak háború ne legyen- De a napi életben nem mindig tartja magát minden dolgozó ehhez. Például: Kaposváron és egyes vidéki helyeken is, a kisebb- nagyobb élelmezési nehézségek során a dolgozókhoz méltatlan magatartást tapasztalni. Nagyon fontos, hogy a népnevelők megmagyarázzák azt is a dolgozóknak, hogy a szocializmus építése nehézségekkel is jár s a békéért áldozatokat kell is, érdemes is hozni! Nehézségek mutatkoznak egyes esetekben a közellátás terén is. Ezeket a béke érdekében, a szocializmus építése érdekében fegyelmezetten kell fogadni. Különösen fontos, hogy a dolgozók ne dőljenek be a reakció uszításainak. A népnevelők azt is megmagyarázták Sokfelé, ne tűrjék a dolgozók, hogy kulákok és más spekuláns elemek kenyérrel etessék a disznókat, vagy más állato~ kát, elrejtsék az árukat, hogy ezáltal gyengítsék közellátásunkat. A kormány intézkedései a közellátás terén a dolgozók érdekeit szolgálják. Védelmezik a dolgozókat a spekulációtól és korlátozzák az ellenség kártevő tevékenységét a közellátás terén. Például egyik községben egy dolgozó asszony azt mondta: én mindig felvilágosítom asszonytársaimat, ha a hússal kisebb nehézségek vannak, hogy ezt az áldozatot a béke érdekében szívesen vállaljuk. A múltban, a Horthy-rendszerben egyáltalán nem úgy volt, hogy minden héten hús jutott volna nekünk dolgozóknak és a háború alatt igen sokat szenvedtünk. Kekünk a béke ügye a fontos! AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS SORÁN ERŐSÖDNEK A TÖMEGSZERVEZETEK Jól dolgoznak azok a népnevelők, akik a felkeresett dolgozókat bevonják a társadalmi munkába, például egyes helyeken több dolgozót tagként felvettek a 'békebizottságok- ba. Másutt a népnevelők száma szaporodott. Ezek az új népnevelők sokszor a legjobb agitátorok: a saját életükből vett példákkal jól elmondják, miért fontos nekik a béke ügye? A fiatalok köréből többen belépnek a DISZ szervezetekbe és a parasztasszonyok körében erősödik az MNDSZ. Gyarapodott az MSZT és a Szabadságharcos Szövetség taglétszáma is. Ezek az eredmények a népneve” lök jó munkáját dicsérik. Ezeken a helyeken a népnevelők azt is megmagyarázták a dolgozóknak, hogy népünkért végzett társadalmi munka. a dolgozók számára kitüntetés. Az MHK mozgalom is szélesedett az aláírásgyűjtés Során egyes helyeken. Számos dolgozó paraszt kijelentette, hogy ősszel belép a termelőcsoportba és most jelentkezett az előkészítőbizottságba. Például Pandur József lakócsai 7 holdas dolgozó paraszt kérte, hogy jegyezzék elő a termelőcsoportba. Az aláírásgyűjtés soréin tehát erősödnek a tömegszervesetek is. A gkieinelkedöbb békeharcosok a jó népnevelő munka nyomán jelentkeznek a Pártba való felvételre. A munkaversenyben, termémf beadásban, tavaszi munkában kitűnt dolgozókai megilleti az a kitüntetés, hogy a legközelebbi taggyűlésen Pártunk tagjelölt jeivé váljanak. A békealáurásgyüjtéssel kapcsolatban több helyen gondját viselik a „Békeharc hírei“ című táblának. Például Balatonendréden kétnaponként friss híreket tesznek ki a ,,Békeharc hírei“ című táblára. Belag községben rendszeresen kiteszik a ; legobb békohar»®8*k, a termény!»« 1 gyűjtésben és a tavaszi munkákban élenjárók neveit. Iharosberényben rendszeresen friss hírek jelennek meg a „Békeharc hírei“ című táblán. Hasonló a helyzet Bőszénfán és Kaposvár belvárosában is. Nem lehet azt mondani azonban, hogy *z általános. Egy járást ellenőrizve, 12 községet találtak, ahol a „Békeharc hírei“ című táblán többhetes anya gok és adatok voltak. Fordítson gondot tehát a békebizottság arra is, hogy a „Békeharc hírei“ című táblán rendszeresen közöljék a legjobb békeharcosok teljesítményét, leplezzék le rajtuk a béke ellenségeit. Három hét van még hátra az aláírásgyűjtés befejezéséig. Ne siessünk tehát, használjuk ki a hátralévő időt! Úgy agitáljunk a békeegyezményért, hogy alaposan, gondosan magyarázzuk meg a békével kapcsolatban mindazt a dolgozóknak, amit ők nem látnak világosan. Beszélgessünk el velük a béke ellenségeiről; leplezzük le aljas mesterkedéseiket a dolgozók előtt. Beszélgessünk el arról, hogyan vehetne részt fokozottabban a dolgozó a békeharcban, mit vállaljon a béke és május 1 tiszteletére a inunka- verSenylhen, a tavaszi munkában, a terménybeadásban stb. Érjük el, hogy az aláírás mellé vállalásokat is tegyenek a dolgozók! Vonjunk be a dolgozók közül minél többet a társadalmi munkába, tömegszervezetekbe! Ha így dolgozunk: a dolgozók megértik teljesen az aláírásgyűjtés, a békéért való harc jelentőségét és az aláírásgyűjtéssel együtt növekedni fog a Párt, a népi demokrácia ereje, s a Szovjetunió vezette, legyőzhetetlen béketábor hazánkban még inkább megerősödik. Ács Lajos, a Somogyir-egyíi Pártbizottság titkára.