Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

OGYI NÉPfcAP iil.l.i ... ■ ..................... ME GJELENT SZTÁLIN ELVTÁRS MŰVEINEK ÖTÖDIK KÖTETE •■■ratfB&i VASÁRNAP 1851. ÁPRILIS 15. jtlMW5i a nt i I,’ ........... ........... Szt álin elvtárs műveinek ötödik kötete azokat a cikkeket tartal­mazza. amelyeket Sztálin elvtárs 1921—1923-b.an írt. Az ötödik kötetben foglalt müvek a népgazdaság helyreállításának bé­kés munkájára való áttérés idősza­kában keletkeztek, amikor a nem­zetközi tőke első katonai támadásá­nak visszaverése, a belső és külső ellenforradalmon aratott döntő győzelmek után az ország áttérhe­tett ia békés gazdasági építés út­jára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az „új gazdasági politikádra, a NEP-re, s c-zzel új gazdasági ala­pon szilárdította meg a munkások és parasztok szövetségét. Ebben az időszakban 4 jött létre, az addig lazább kapcsolatban lévő nagy szovjet köztársaságok egysé­ges szövetségi államban való egye­sülése útján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a gazda­sági, katonai és diplomáciai szem­pontból egységes, soknemzetiségű állam — a szocialista Szovjetunió. Ebben az időszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot kellett folytatnia a pártonbelüli pártelle- nes elemekkel szemben, akik arra próbálták kihasználni a békés Szo­cialista építésre való átmenet ne­hézségeit, hogy megbontsák a Bol­sevik Párt sorait. A munkásosztály és parasztság szövetségének formái, a Párt egy­ségének megszilárdítása, a Párt és a tömegek közötti kapcsolat formái és módszerei, a pártdemokrácia és a szakszervezeti demokrácia kiépí­tése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és laktr tikája elméleti és történeti megvilá­gításban, a nemzeti-gyarmati kér­dés, a Szovjetunió külpolitikájának, békepolitikájának alapelvei, a harc a nacionalizmus ellen — a proletár internacionalizmusért, a szovjet szakemberek kiképzése, az iparosí­tás feltételeinek megteremtése, a dolgozó nők öntudatosítása, politi­kai felvilágosítása, az Októberi For­radalom nemzetközi jelentősége és így tovább - ez a felsorolás ko­rántsem meríti ki a kötetben sztá­lini mélységgel és világossággal tárgyalt kérdéseket, csak némi fo­galmat ad a könyv rendkívül gaz­dag és aktuális tartalmáról. Az ötödik kötetben olvasható mü­vek ezekkel a harci feladatokkal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt e feladatok sikeres megoldásában. Sztálin elvtárs ezekben a művek­ben is — minit mindig — minden gyakorlati kérdést a marxista—le­ninista elmélet fényével világít meg, s az elméleti kérdéseket a leggaz­dagabb gyakorlati tapasztalati té­nyekkel összhangban, a gyakorlati cselekvés érdekei szempontjából elemzi. A történelem igazolta és ma is útmutató jelentőségű Sztálin elvtárs tétele, hogy a szocializmus országá­nak a nemzetiségi kérdésben olyan politikáit kell folytatnia, amellyel megnyeri „a Kelet országainak rokon- szenvét és bizalmát a proletár- forradalom zászlaja iránt. Mert a Kelet országainak döntő sze­repük lehet a proletariátus és az imperializmus jövő harcai- ban‘‘. Valamennyi népi demokrácia po­litikája számára közvetlenül útmu­tató jelentőségű az az — immár két évtizede győzelmesen végrehaj­tott — kollektivizálési program, melyet Sztálin elvtárs 1923-ban tű­zött ki, tehát már akkor, amikor a csak két esztendővel előbb beveze­tett „új gazdasági politika" (A NÉP) éppenhogy az egyéni paraszt- gazdaságok megerősödését támogat­ta. „Egyáltalán nincs igazuk azok­nak az elvtársaknak, akik azt állít­ják, hogy mert a NÉP fejlődik, azért kénytelen leszünk megismé­telni a régi históriát, kénytelenek leszünk a parasztság többségének tömeges tönkretétele útján kukko­kat tenyészteni. Ez az út — nem a mi utunk. Az új viszonyok között mikor a proletariátus van hatal­mon és a proletáriátus kezében fut­nak össze a gazdaság legfőbb szá­lai, a fejlődésének más úton kell haladnia, amely arra vezet, hogy a falu kistermelői különböző szövetkezetekben egyesülnek, melyeket a magántőke elleni folyó harcban az állam támo­gat, olyan úton, mely arra ve­zet, hogy a kis mezőgazdák milliói a szövetkezetek révért fokozatosan bekapcsolódnak a szocializmus építésébe olyan úton, amely a kis földműves- gazdák gazdasági helyzetének fokozatos javulására (nem pe­dig pusztulására) vezet. Ebben az értelemben, a Köztársasá­gok Szövetségének jövendő gazda­sági fejlődésének szempontjából, elsőrendű jelentőségű, hogy a vég­vidékeken, ezekben főleg a pa­raszti országokban, minden módon támogassuk a szövetkezeteket.“ A Szovjetunió tántoríthatatlanul következetes békepolitikájának alap elveit fejezik ki azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs a lába­dozó Leninnel folytatott beszélge­tése alapján jegyzett fel: ,„4 mi ütünk igazi út: mi békét és megegyezést akarunk, de gúzsbakötni nem hagyjuk ma­gunkat és ellene vagyunk az uzsorafeltételeket kikötő meg­egyezéseknek. Keményen kell tartani a kormány rudat és sa­ját útankon kell haladni, amely­ről sem hízelgéssel, sem ijeszt­getéssel nem hagyjuk magun­kat letéríteni.“ A kommunista politikai straté­giának és taktikának, a bolsevik pártépítésnek, a szovjet állam-épí­tésnek az ötödik kötet sztálini mű­veiben kristályosított és a marxis­ta—leninista elmélet fényével meg­világított tapasztalatait minden pártmunkásnak ismernie és tanul­mányoznia kell. Ma játsszák az üzemi kultúrcsoportok a középdöntő utolsó részletét A kaposvári városi kulturverseny középdöntőjének utolsó részletét csütörtökön este bonyolították le a Városi Tanács nagytermében. Ezen a versenyen részt,vett csoportok ki­értékelésével végleg eldőlt az, hogy melyik- csoportok kerülnek tovább a városi döntőre. Szépen szerepelt a Rendőrség színjátszó csoportja, kitűnt jó játékával a Házfelügyelők művészgárdája, amely nemrégen alakult és ezen a versenyen mind­három művészeti ággal mutatkozott be. A csoport szorgalmas, fejlődőké­pes. A Magasépítő Vállalat színje Szó csoportja meglepetést tartoga­tott számunkra „10.000 dollár Ígé­ret" című színdarabjával, amelyet a vállalat egyik dolgozója, tíabodi István elvtárs írt. Ebben a kis színdarabban megmutatkozik az imperialisták kétszínű, ravasz po­II tőkés országok dolgozóinak sztrájkharca A Karlsruhe! Gáz-. Víz- éts, Villa­mossági Művek munkásta-i elhatároz- 'ílák, — ha nem (teljesítik havi 35 márka drágasági pótlékra irányuló kö­vetelésükéi — sztrájkba tépnek. A Gáz- és Vízművek tatsizázöljven, .munkása csütörtökön1 már többórás iigyelmezieiő sztrájkot tlaníóit. A bresti fegyver gyári dolgozók március 22-e óta tanító sztrájkja teljes egységben folytatódik. Pénteken a ;Szllrájkolök isimét felvonulták a város álcáin .és tüntettek követeléseik tel­jes fáséért. Chenbourgban pénteken háromezer dolgozó abbahagy!:® a munkát és iiün- tetetil a megyefőnökség előct. A Lorienl'i Fegyvergyár dolgozói. valamin1 az Indrei Fegyvergyár dol­gozói szirtién figyelmeztető muinka.be- azünteltéshez folyamodtak. A Kommuniimta Párt nizzai szerve­zetének helyisége ellen, fasiszta me­rénylők bombamerényletet követitek el. A nizzai dokkmunkások íliifi&kozásull csütörtökön díélután félnapra abba­hagyták a munkált. A dokk műnk ásók egyúttal béremelésit is követelitek. A délfranciaországi Gardone bá­nyászai csütörtököm teljes egységben 24 órás sztrájkol1.; tartottak bérkövete­léseik kiharcolása érdekében,. A Zámdam városában lévő Albrecht He,in cég vállaltjainak munkásai ápri­lis 4-e fi a sízérájkolnialk. A De Wár- heid című lap jelentése szerint a, la­kosság körében tovább folyik a gyűj­tés a sztrájkolok segélyezésére. Eddig háromezer holland iforinűot gyűjtőitek öissze. A Jaguar Au, égyár hat hete sztráj­koló munkásai nagygyűlésükön elha­tároznák, hogy mindaddig íoíyöalják a sztrájkjukat, amíg az üzemből ki­zárt szakszervezeti megbízottakat visz- sza nem hívják a gyárba. Több, mint ezer írországi oözegíe- lepi munkás lépett sztrájkba a mieg- ö'heijési költségek lemel'kedléséniek megfelelő béremelésért és, jobb mun­kakörülmények bfaitosítiásáérlj. Tovább tárj a munkások sztrájkja Bender Masaiban és Aga-Bzsarihan-. Április, 9-én az abadami kőolajllapá- ro’.ó üzemvezető vasútvonal . vasutasai (szolidaritásuk jeléül sztrájkba léptek. A katonai hatóságok letartóztatták a sztrájkoló vasutasok 4 képviselőjét. A nyugai németországi Essen egyik legnagyobb gyárának, aiz üveggyárnak 2300 dolgozója pénteken sz'rájlcba, lá­pét. Az üzem dolgozói ezzel az ak­cióval tUtlalkoztak az ellen, hogy az igazgatóság leállítoíilá az üveggyár egyes részlegeit,. Az üzem vezetősége által kihívót tt rendőrség szabályos1 Ijámadásf irfjéizieit a sztrájkoló dolgozóik ellen. Több tnuini- kásraőt sz esse,ni kórházba kellett szál­lítani . A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan. (Tiaszsz.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphad' seregének főparancsnoksága közöl­te, hogy április 13-án a néphadse­reg egységei, Szoros együttműködés­ben a kínai önkéntesek egységei vel, valamennyi arcvonalon folytatták a kemény harcot, miközben komoly veszteségeket okoztak az ellenség­nek. A néphadsereg egységei a középső arcvnalon a legutóbbi néhámy nap alatt több mint 1.800 katonát és tisztet megsemmisítettek, illetve se- besítettek meg.. Megsemmisítettek (3 harckocsit, 7 gépkocsit és az ellen­ség sok egyéib harci felszerelését. A nyugati arcvonalon a néphad­sereg egységei április 12-én lelőttek négy ellenséges repülőgépet, köztük cgv B“29-es mintájú bombázógépet. 31 amerikai bombázó újabb légi­támadást intézett Antung ellen Antung. (Uj Kína.) Harmincegy amerikai B-29-es bombázógép mint­egy negyven vadászgép kíséretében csütörtökön reggel 9.12 órakor új­ból behatolt az Észak kelet" Kínában lévő Antung város légiterébe és több mint 100 bombát dobott a városra. A támadó gépek közül tizenkettő később Antung külvárosai felé re­pült és bombázta, valamint gép­fegyverrel lőüfc? Csiu-Lien Cseng te­rületét. Ismeretes, hogy ezt a kínai terü­let ellen intézett újabb amerikai légitámadást az Anltung, Pimcsian, Csian és Kvantien ellen március 30-án, 31-én és április 7-én intézett í bombatámadások előzték meg. fUHősIelkű német ifjak harmadszor is : v megszállták Helgoland szigetét Hamburg. (DN) Amikor a kiéli I ifjúság tiltakozását a Sziget ál!an­bei t katonai törvényszék megkezdte a Tíelgolandot nemrégiben megszál­ló tizenöt fiatal német békeharcos perének tárgyalását, a szigetet újabb ifjúsági csoport szállta meg. Ez a csoport már a harmadik, amely ilymódon fejezi ki a német dó angol-amerikai bombázása ellen és követeli, hogy az angol-amerikai I) o m bá zögy.i korlat ok céljára kiürí­tett szigetet adják vissza lakosságá­nak és a bombázógyakorlatok cél­jaira ne német földet vegyenek igényibe. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság Kirgizia Közép-Ázsia északkeleti i észén terül el. Területe akkora, mint négy európai állam, Portugá­lia, Svájc, Belgium és Dánia területe együttvéve. Kirgizia gazdag természeti kin­csei ellenére is a cári Oroszorsizqn egyik legelmaradottabb határmenti vidéke volt. Éhség és nyomor volt a kirgiz nép osztályrésze, s a gaz­dasági, politikai elnyomás járma alatt nyögött. Lenin—Sztálin pártja, a szovjet" hatalom Kirgiziát patriarchális, feu­dális rendszerű országból fejlett ipari, erős mezőgazdasággal rendel­kező. élenjáró kultúrájú, virágzó szocialista köztársasággá emelte. 1924-ben megalakult a Kirgiz Autonom terület, amely két évvel később autonom köztársasággá, majd 1936-ban szövetséges köztár­sasággá alakult át. A bölcs lenini—sztálini nemzeti­ségi politika biztosította Kirgizia hallatlan felvirágzását, gazdaságáé­nak és kultúrájának rohamos fel­lendülését. Különösen a köztársaság ipara növekedett hatalmas ütemben. Az ország ipari termelése az 1913. évi színvonal több százszorosára emelke­dett. Számos, legmodernebb techniká­val ellátott ipari vállalat alakult, mint a dzselal-abadi gyapottisztító üzem, a frunzei form-, kender- és jutagyárak, az ősi fűrésztelep, a novo pavlov szki tégla-, cserép-, mész-, gipsz- és fesiékkambimát. A mezőgazdaság jellege a felis- merhetetlenségig megváltozott. A kolhozok többszázezer hektár szán. tóföldet és többmillió hektár kitűnő legelőt kaplak örökös használatra. Hatalmas lendületet vett a selyem­hernyótenyésztés is, évente több mint 500 tonna selyemguból szol­gáltatnak be. .4 mezőgazdaságot óriási mértékben gépesítették, több- ezer traktor, kombájn és más me­zőgazdasági gép dolgozik a köztár­saság szántóföldjein. Kukájuk, amikor a katonák tízez­reit küldik Koreába azzal az ígé­rettel, hogy ha visszajönnek, tízezer dollár jutalmat kapnak. És amikor nyomorékon, két láb nélkül vissza­tér a katona, akkor döbben rá arra, hogy becsapták. — Ez a kis szín­darab az első, amely az üzemi dol­gozók tollából került ki és az im­perialisták kétszínűsége mellett megmutatkozik az is benne, hogy dolgozóink mélységesen megvetik a halálgyárosokat, ismerik hazudósé politikájukat és minden eszközzel — még így a kultúrcsoportok on keresztiül is — tudatosítani akarják dolgozó társaikban, hogy védjék a békét, ne hallgassanak az ellenség aljas ajánlataira. Vegyenek példát többi dolgozóink is Babodi elvtárs­ról, írjanak ők is minél több ha­sonló színdarabot, amelyből tanulni lehet. A végső besorolás szerint a ka­posvári csoportok közül ma dél­után 3 órakor kezdődő kultúrver- senyben a következő csoportok mu­tatják be tudásukat: Doniwrj MXDSZ, Vasút színjátszó, Magas­építés tánc. Kórház ének. Füredi­úti MNDSZ tánc, KIOSZ férfi .ének, Kisiparos Szövetkezet tánc, Kórház színjátszó, Magasépítés színjátszó, Közgazdasági Gimná­zium ének, Textil Kiskereskedelmi tánc, Kisiparos ének, Táncsics Gim­názium és a Közgazdasági Gimná­zium egyesít'-tt tánccsoportja, Kis­iparos Szövetkezet színjátszó és * Kórház színjátszó csoportjai. Erre a városi döntőre, amelyen legjobb kultúrcsoportjaink egy ré­sze mutatja be tudását és harcol azért, hogy továbbkerüljön a !Vr- gyei döntőre, Szeretettel meghí­vunk minden dolgozót. A pécsi múzeumba viszik a somogyi képzőművészeti anyagot kiállításra Kaposváron a múzeumban kiáUi- íof't somogyi képzőművészeti anya­got a pécsi városi Múzeumba vit­ték, ahol április 11-tő-l 24-ig lesz kiállítva. Ezt a kiállítást a pécsi dolgozók nagy érdeklődéssel tekin­tették meg és ebből az alkalomból látogatott le Pécsre a „Mi Alkotá­saink Vállalat“ Budapesti központja és a Múzeumközpont kiküldötte: RadoeSai Dénes elvtárs, művésztör­ténész. A kitűnő művészeti alkotások kö­zül megvásárolta Kunfi Lajos mű­vészünk „Kovácsműhely“ és „Ta­vaszi munkák“ című képeit, Soltra Elemér ,,Törik a nagyberket“ és „Traktorjavítás“ című képeit. Nagy érdeklődést keltett Tömöri Aladár művészünk „Kút előtt1 című képe, Lovrits Kálmán „Ifjúmunkás- avatás“ című képe. A megvásárolt képek között volt Soós István „Szovjet katona“ c. képe, valamint Gerő Kázmér fiatal képzőművészünk élénk színekkel festett „Készül a faliújság“ című képe. Ennek a képzőművészeti kiállí­tásnak az anyagát, ,26 képet, to­vább viszik a szekszárdi Múzeum­ba. ahol május 1-től 15-ig lesz ki­állítás alatt. Ezen a kiállításon Pécs, Mohács és Kaposvár képző­művészei vesznek részt alkotásaik legjavával. Somogyi képzőművészeink az ed­dig elért szép eredményeknél nem állanak meg, tovább kivánják fej­leszteni tudásukat, minél tökélete­sebben meg akarják ismertetni dolgozóinkkal az igazi realista mű­vészetet, amely épp úgy, mint a szovjet művészek alkotásai, a dol­gozók életéből, a valóságos életből meríti tárgyát. Éppen ezért kíván­nak résztvenni képzőművészeink a Budapesti Honvéd Kiállításon, amely május 1-én kerül bemutatás­ra. De készülnek a legjobb tudá- sukkal a november 1-én meg­nyíló II. Magyar Képzőművészet Kiállításra is. Somogyi képzőművészeink törek­vő szorgalmas munkája az élen­járó művészcsoportok között van, munkájukkal utat mutatnak a töb­bi művészeti ágaknak is a szocia­lista realista művészetért vívatt hantban. Szovjvt~Kirgizia dolgozói óriási sikereket értek el a háborúutáni ötéves terv túlteljesítése során. Kétszeresen felülmúlták u háború­előtti termelési Színvonalat és a munka termelékenysége az 1945 évihez képest több mint 25 száza­lékkal emelkedett. A szovjethatalom felszabadította a kirgiz nőket, akik ma már az iparj dolgozók 41 százalékát alkot­ják. 112 kolhozparasztnői tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse cí­mével. A kirgiz nők, akik a forrar dalom előtt rabszolgaságban éltek, ma aktívan részt vesznek atz ál­lamvezetésben. a köztásrsaság 8 fő­iskolájában, 34 középfokú szakisko­lájában, a gazdasági és kultúrális élet legkülönbözőbb ágainak sza\k~ emberei nyernek kiképzést. A Kirgiz SZSZK dicsőséges utat tett meg a népgazdaság és kultúra fejlesztésében, ma hatalmas lendü­letű munkaversennyel építi szovjet hazája kommunista a tjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom