Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-16 / 63. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

PÉNTEK. 1951. MÁRCIUS 16.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

A tagjelöltek nevelése az építőipari pártszervezetekben

A ffljoefiaiíteimis épMUsiétan a íklüfoö utunk itatgjieiöútijie-i tlehessefflek. iNtran elég

és Síd Sió eliemslég eliiiemii ihaindb.un «Ctärt Hrecümtíioyieiirilk, a doügoizóik egyre iszéle- •sdblb rálieiglélijeaii mléillytíitlük el Pártiunk, Ratoas-i lefjvitiálns és a ni'lpi dieniiakinácia itóniUl «zarellieillelt. Eb taiz.Brádnnléinyiék et- tónáúíl.írt ifloCyó (tore mieveSi és edzi dol- gazájniklait és így egyre ‘Iwibban és liebten vtáDinaik imléfjtclklkiá -airm, hogy iPiáraiziomibain a itarniietóslbein, éfJemiJáró dol- goaflkmt icgysizierűein félwanmj Piáirittuink- bia, jfcagijeJöilllijéiniK sorába, (toman a lagjelötttségi időit a pánit agsúg wattól súgón elűiskolájává Ml tériünk, a tagjelölteket kommunistává, öntudatos harcosokká heti nevelnünk.

A párttagság előiskolája a tagjelöltség

iPáuVjuiiiik Szertvezielüi SaöblM-ye'aila k'i- muódji, (hogy ,A páriltagslág eMfefcoJá- ja a \üg(jeiöli'.KÍig. A tagijedöOt.séíg clillja: latol'ülaögelt adinii ainmlalk,, alki a iPíáirt lúgja uikair tamnli, hogy miegfemieiríkieidijiélk proigramcávail, saeirvietzeüi isiaaibáilyizJaliá- vUll, poS’ilijbálj'á'vaO s hagy a Pártinak módja Ocfgyön meggyőződni a (jelölt hűs igéről, a Plánt és u nljpii dieroolkim- ciu iránit.“

Pártsfflar.viezeteinlkinék telkeit küllőin 'i- sen finnlíos feClmdialtuk_a tagjelölt/elvétel ibUin gondoskodni arról, hogy remtsze- ! résén kapjanak gyakorlati pár!munlo'i't. részlvegyertek a politikai oktatás-hím. A tagijelWt így megiisimarke,diliét a Pánt progruimj,avail, is-zeirvezicilii sanibtályiaalá- via'], poíMkájtival és inészltlvetot alninlak vilgrei íia jUáísáton ooääi’Jilaß, hogy áíTjain- (kfiUn végez ipánllmiuinlkált. lvs a lliagjtílö'it- ség ideje latlaltt la páinívieizetiősiág munkája la'lapjián ismerik meg a 'lagjeElliak képefeógieiiit, páintimiuinlkálhoz Vadó Viszonyúi'. és «tót, hagy milyen fefladaColklk«! letet megbízni.

.A jnregyénik itaniiiletiéin ''lévő építői ipari piártti iz.emviezieltiak gomidioislkadl'ia k amnó hagy ia. itiaigijeKHlek irászi'ivegyenjeik a saociaiBsta munlkUimise.nylb7in és példát miuilianSainaik a páintonikíviüúi dlrflg«- zók fieUé. A marcali építkezésen nincs olyan tagjelölt, aki 100 százalék alatt teljesítené normáját. A Füredi-úti épít• j kezesen Lövi Gyula tagjelölt résztvett a kongresszusi munlcaversenyben, vallani v hagy óttflagias teiijieisiKlmiéinyét 170 saáaaíJúlkina lemiöli. 'VláMaMisáit toljjieisiillfeihle, a Kongresszusi Héten a legmagasabb teljesítménye 209 százmiék volt. Azóta ■új vúOia'l.'.- f lie'll 'hlaiziánlk tóHzlaitíadíilá- stmnlk nwTTiú megiiaiinteptesiére. Kánya Imiire lapg-iT.Tfc, akii a tagjiéllö|!lafe’lviótie',.e Után te'J a mawciailli épílkletziés DiI-SZ- swenvliiziel'énelk itiMlkiáma, síziinlén ipléŰldát imiUmt a pámtlanlkíviil'li dofgaziólk félé, éteren őnikiödllk a népi dammkrlaHiikus rcnviteaeriiinik ifleMlt, többször verte vissza az építkezésen a különböző ellenséges megnyilvánulásokat és ugyanakkor felvilágosította a dolgozókat.

Aa. építőfipaaí pálntszera-eaéllefk vezető- ságci eziidaig ruam fardítoltitaik (kleiin ő gamdloit a .HaigjieCiMllekkél váltó fiogt’laCkio- zjás ikérdiásieiilre. .Eddig nem Verték figyelembe a Párt swarveizíeüli isiziabáliV'Za- tánalk idevoinaillkoiziö irészlét, nem vált ««ég a itiarekvés Leinim e'JllVáns követe- liSgénék viégmöha'jllá/s.áira, hogy: ..Szfigo- ráa.n laltóáilmiaizziálk aiz.oíkiait a sziahálVo- Ealti, aimeOyek a tegjo’lötifc időt viaTióCsan a legkamiolyaihb prótóvá, neim pedig jmíafu iformlawáiggrá teszTuk“. A Füredi- úti éipítikevésen, a Sió'foki Magasépítési Vállalatnál a ;nírlvezetőség nem fordított kettő gondoit arra, hogy a tagjelölteket megbízza különböző fellad'r- tokkal és ellenőrizze a feladatok végrehajtását. KiHömöisem kiirívé a Füredi- «15 ép OKkimés példá/ja, laJnol «zéllőlltt pár IvYíSlK'l' kevesebb volt a népnevelők szánta, mint a tag- és’ tagjelöltek létszáma. A Klaipasiráni Magfaisjépftlási V.áCflai’laft párdlli'Wéána, Viégh élivitáins, tiühlb gan- dolt fordít * taglje!iö|idkíkie1í VaPJó foiglail- kaffiíis Ikléndésiére. Meglhízina őlkdt kü- lőliilhöaő ifeladiaéolk élivégizésévetl és segí- 1i rtkrt a ifélaxitait óik megold ástilnam,

A tagjelöltekkel való rendszeres foglalkozás visszahat a pártmunka többi területeire is

,E3iik'i«g(li és megkönmiyiíltii a ititlk'áír eiv- ftársak muníknijál és így a weze|Hőség nuegt'ailáiiija «Bokáit -az ellvltáiryalkat, alkiík mWjtőIk, üllqtvfi inélÜaltDamioIk a páirilllag- ségra.

Páiruink II. K omgiiiassiziusán Mád ár elv- iá r-s imondlolllba, hogy: „A bányai par és az építkezések pártszervezetei közül számosán a Központi Vezetőség isméiéit figyelmeztetései és megfelelő határozatai után sem tudtak kielégítően javítani eddigi tag- és tag jel öltjeivé- téli mimkájukon.‘Onaziágas viiszianyiíallfliiiwi atz építőipart miiHiíkiáso/k minitegy 12 százaléka a Pántunk tagja, vagy Hagje'.lölltije. H'a figjiefflemlble vesszük Piáwtiuinlk 'áütfa- lános Hétisztáimiáit és szervezeti erejét, akkor meglállapítihatjuk, hogy más ípamágaikhoz viszonyítva a páirl/sizerve- zolWk taigságá nak ez mindegy egyhar- iiiad*.

A ml mleigiyé/nlklhen a Kaposvári Magasépítési Vállalatnál a dolgozók alig 10 százatíéka párttag, a -Sliiólfaki iMiaigasépí- .t-L-sil VlálTlailla.tináil és a mflirwalli épHke- zésen ezen a leriWatan miályen aflaiWa •vám a i!|a\g- és taigje'Jöi'.elk .saáimia az or- saágiois öiíiaranak. Ezért nagy gondol kell fordítani a tag- és tagjelölt felvételre.

Az építőipar előtt nagy feladatok állnak

Pártumlk II. .Kongresiszusáin Gleriő elv- ílárs miohidio.illia :• „Az ötéves ítierivröl iszóló itörlvényiinlk liKO.GOO új íalkás építését íirj|a ri'ő, mielytbőli 90 ezler a vánosblkm és 90 ezelr u fuíivialkra juit. Uj módo- sílloílt ötéves illeirvüiníkhein 2)20.000 új lia- ikás épílliésiöt miódoisíHíjmk azziaJ, Ihogy

veaoWfelég az óilljdltenitésl nem igazodta a Tagjte'iöSliköniyvélben. Ezenlklívü'l Desz- kialo, vicis eünliárs neim tudta, Jwxgy me- Jylilk pláin'JCisioiplort-vozel'. ölhöz l'jalritozfik.

A itagjeil'öLll'eiklktel valló ifiogúatlkiozáislbku) ecsaníkfvűO miéig sok hiáiniyoisriág miuital- kö'ZÍ.Ik ia;z épíiliőápaini pártszenvezielelkibien. A il'aigjteBfillMJvdlieil ufiáin lesei'.'leg a«t miiontlijáik az új tagjietöi'ltelkinelk, hogy végrazintek .lömiegezieuwezioli ■nnurik’ált, de csak utójáig, tumlilkoir liognalk jtetenitkierik, vizii'giáfijálk nnieig, lnogy mh a UerüllíJen mlityan, miuinlMlt végzellt, Ifit nirics imiód a tagjeflöllls/k fetjfl&destenieik ieillőlmoizld&ú- isúira, siegíitóéigiülkire, nehlüzlslageflk lielküz- diésiéban. Etilen kieziüúí’ig, úiyk'iu iháin.ás- inódinbik Hemd,szertan aiz a Ikövid'lktezBnié- nye, hogy .miéig kelll Ihloisisáalbb&lnii a i!)ag!j'0'lörit-iiidÄ. Balogh László ehstárs, a Kaposvári 'Magasépítési Vlálílai’alt küz- ipoiiiH épitósvlezeiliöjiC 1949 decemberében lepel be a Pártba. A vezelJ&ség miéin ícngiMk'ozoilit Balogh eW'/ámasal, inlern vlógizielWi páirilimiuinlkiált léis pioditilkiailng ■Keim tóparté imiagiáL 1950 második feliében kezdeti el pártmunkát végezni és képezni magát és osialk így éirrto a',lhiogy 1951 február havi taggyűlésen vélték fel a párttagság soraiba. Unt elég sú- 1 yCMS hibáit kövcßdit el a veziollőség. hogy nem «ogWle elő BaCioglh tellvitlárs ifieyliőldiéísltíí, mert malnlt műszaki émllei'irm- sifig jóval! eOőIbb feií keffiattt tvoflnta •ven- nli iRámliuinlk tagsiágáriaik sorai ikiöaí.

Egy miásflk Wniyassíg az, hogy nem •! ai'lálljálk imleg a mieglfeSellS flii.unjgioít iá tag- jélőJtekkf# f'oCiylLiíO'llt egyéni' feeszLOge- liéstikiniéQ. Sióik eseílbiem Ihiel'yl'id'an kléiridié- siekeit CTillózinieik La ‘liagjeilö'illieüdhieiz^ abban az estetlban, iáméikor ai piáailltog- gyűíéJstetón (a Tagj ellőtt ItagReClvlélheniélt kéri. A Kaposvári Magasépítési VáMithd- na fordáit elő, hogy az egyik tag jelölt ől/tmiko r felvételét kérte a Pártba, azt ,kérdezték, hogy mikor szűnik meg az állami Az fflal'ö 'tagjtelöflt néni* Utalta a kérdést teljesen tisztázni, így több, mint valószínű, hogy több párttag cs tagjelölt előtt nem tisztázódott ez a kérdés világosan. A tórdlás egvéfblkénit jó vollt, ® htelyMeinlsiég oltit .miuftlallkiozio"! roiag, ihioigy .aiz «Ültető teVtlárs, akii felfteste iá kérdést, nem vi'llá’gioisffioltltlai fel a tiag'j öliöJltett a ftejttetit kiéirdléslrlőil,.

ani a tagjelöltek nevelésére

úgy készüljünk április negyedikére, hogy a már felvett és a imost felveendő tengjél ölt ekeit pártmegibizretásokkal lássuk el. Gondoskodjunk. olklWÁisiuk- ról és a vteMäk ival’ló egyéni! iflogi’inTkolziás- isail inievef|jüík őket Pádtunlk kémián y, isziktes-zöiáirct ihiainoosaivái akäkrie biSbrtm liehlelt lllátmlalszlkiodnii a isizoteiiatfizlmus épí- íéséiblan, <s a bléklöánt vívoillt hialndWnn.

Egy pillanatra sein felejtsék el Lenin elvtárs tanítását: „Az a felnilat áll előttünk, hogy leggyorsabban és sikeresen segítsük a Párt fiatal tagjainkat nevelésük terén. Segítsünk nekik abban, hogy a kommunizmus építésének kádereivé váljanak.“

Április negyedikéi munkaversenyben az építőipari pártszervezetek tartsák szem előtt a Pártunk Kongresszusán Rákosi elvtárs beszédét: „a szocialista termelés terén kiülni ifjak, nők, bányászok, építőmunkások, parasztok, technikai értelmiségiek pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését uélfozatjanin napirenden kell tamtam.“

Az építőipari pártszervezetek ne csak a termelés területén tett áp- I riiis negyedikéi felajánlások maradéktalan teljesítésével, hanem a pártmunka egészének, így a tagjelöltekkel való foglalkozásnak megjavításával is harcoljanak ötéves tervünk megvalósításáért, a békéért.

Suri Károly iSomogymegyei Pártlb. pol. munkatársa.

TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan dolgozzanak a tanácsok?

IVovo-Jegopjevka helyi Szovjet küldöttei

Moszkvából hosszú ólt vise Novoje- gazdásági életiéről nevezetes, egyszers. gorjevikába. Több, mini 3000 kilómé- minid fonéJos. művelődíési központ, A

te- az út BarnatuRig, az Alfaj vidék

kiözágiazigaltási köpootjáig, fanén még i 300 ‘kilométer Tubcovszlkilg. az új vá- i rosqg és csak ezúton érünk Novo-Je- gorjevkába.

A hosszú, egyenes ulticák mentién szép parasztházak állnak. Mindegyik- be® kert is tartozik. Novo-Jegorjevka központjában egy fából épül.: háziban a dotlgozók küldöttjeinek falusi Szovjetje, az államihaitaJom helyi szerve, a politikai és gazdasági központ,

Hagy fogalmat alko.hassunk a ía- luisl Szovjet munkájának egész terjedelméről. miedenekelőllt ismerkedjünk meg Novo-Jegorjevka gazdasági 'életűvel.

Nagy gazdaságunk van, egy nap alatt nem is lehet áttekinteni — mondoífla Fedor Csisiztobajev, a falusi Szovjet elnöke. Ajánlotta, hogy ko- csizzudk ál a falum.

— Novo-Jegorjevkában 12 kolhoz van, több, mint 50 ezer hektár szántófölddel. A kolhozok vetésterülete már 1947-ben meighaladlía a háborúelő Itá'k. A novojegorjevkai kolhozok minden évben több, mint egymillió púd elsó’- rendű minőségű búzát adnak el az államnak. Az itteni dolgozók ezienkí- vül árpálti, ziabdt, iburigonyátl. répáit, kerti veteményeke: és gyümölcsöt is termelnek.

Hetven átllaiilenyészt'iő telepen tartják a kolhozok közös állatállományát. Mfadiegiyik kolhóznák vaim saját .-jehe- nészete. seéiléshízlatdája, juhkarámja és tlyúkfarmja.

Hat., fogyasztási szövetkezet, nagy kolhózpiac, tíz malom javítóműhelye, tűzoltóság, posta és távirdai kirendelt, ség és gyógyszertár áll a falusi la. kosság rendelkezésiére.

Novo-Jegorjevka maigaisszinvonalú

Irraaffiain aniainaidijon. “

Alit jePleinlt ez? Azt jeiltenlüi, hogy az épUőiparimkndk naponta 19 új lakást kell átadni ahhoz, hogy ia tervet .ma- rmléhM’mnul teljesítsék. Alihoz, ho'gy az éipíltöippri miuiníkáisiolk líetljesülislélk a riMljúk hlámuCIó .fieüadiaifcoit, sathkaésfes az erős, egységes pártszrvezet és sziilosé- gcs a tagjelöltek political nevelése.

A tiagifÄol'.ekinek nagy sziiikisléigiük ívtam a Háriroigaitáisna, seglítisiógre, arra az erőre, amit csalküs -a PáffOÖ? tiudiroalk miegtkiaipinli. A ibaigJleHiCltieltk iniagyion htíflá- sak ia seigíi'lségért. Kovács József tagjelölt és társai a Füredi-úti építkezésen alig egy hét alatt több, mint 50 MSZT-tagot szerveztek. A Fiülredii-űti ópiítlkieizés pá‘iis'zcinvieajelliántek Vezetősége azointoni nem érlUalile mieg a ‘llaigljeilöl- tiatókiell Valló foigtialikazá’s kérdiését. Reszlkal'loivlieis Pál tiagjiefflöút több. mint léét hónaipiig vollt az épíillkeztésem és a

Nagyobb gondot kell fordí

Az. építiőiipairlbiain nincs olylain pá>rt- saeirveizelt, ahioí a itiagjeftöillliat mieglklélr- dezméik, ihiogy a párt- vagy llömeglszieir- veae'.i: mimika mtelyúik ági -'irtámit éirez toüiiörtöslebb érdielklliőldésl, toedlvet,, milyen murikat afar (VáiH'JaiM. lEgyieinlllőre -irikább meoh/aníilkiuisan onraljiálk él a il'aigjieClöillielket Ikfiiljönlböiző miumlkiateriüTe- ttekire, Lidtílósiágaik, ikiéptesislégeilk Ifligye- lle műiévé' eie .niőllkiül.

Általában elmondhatjuk, hogy az építőipari .pártsizemrezmtek nem igyekeznek eléggé kihasanálni a tugjelöltség idejét a nevelés érdekében. Elnre miuitialt laizi is, hogy a imlairiqa'li .élp'SHkiezlésein, lalholl' elég szépen llnldiuilfc mleg aiz olkta'lláis, a ké- siőblbiieik foi’lylaimáin llamöinzsolllóldás tör- l'élnlt, imlarlt iniem floglal’jkioizISalk kiie'llögi- ilcan egyén Meg la ifagdéflörtlzlk mtevieléisé- vel. Azótia íjialviullláis történi;, die a fajl'.lő- •diés intem toiefléglítŐ.

Több esetiben előfordul, hogy a tag- jelölitek nem ismerik és nem tudják a párltlaigiotk jogait, kiöltél ességeit, egyszóval nem ismerik Pártunk programja: és szervezeti szabályzat út. Egy jellemző piéM'a, bogiji 'a illa|g(jeiliöClllek, sőt még ia ipárllltiagiolk és legylets vezetőlségek mennyimé inam iismieriik Páinltunlk iszienve- Ze.'üi Szaibályzatát. A Füredi-úti építkezésen felvették tagjelöltnek Budai Máriát, akii alig rnúUMt 15 éves. Ilyien. több esetiben. ímegtömliéiiit éfs a Máirosi iPíáirlt- Iwolllllsiágniafk itiölhlb esellbön viiasaa Ikielllált ii tasll'lainiia a taigljeliöllitlfielh’lölie'lt.

Miinldlezäk a hibáik irflkiariiiílhielllőlk Ifef- lieJk vO’inii, lila a Váiro'sl Biao(t!te;ág és a járású 'hiiZOiir.lsiáigKilk iai'aiposaiblbain és mend- saeir-elslelb/bem lölianőrúizlliéik vioílna a párt- iszenv)azal,ak muniklá'ját, hogy menmiyiire ffegflaflkloanialk ia (!)a/gfjeiliöilltlelk mevie'líélsléívpl és m/eniniyiine vonjálk be öklelt a Iklülliön- tiöző feliiid'altolk végrehiajlásáina.

Ráütsz,ervezeteinik a ikongnessizusii mumlcjaiverseny iiagyiszerii erledimiény.ei, Páirltnink ifi. Országos Kongnesisiziusii- miaik ihailiáirozatla megjeienlésie ultlán SleCIke- iseni ás aiklliívain fogniuk hoizizlá, Ihiogy mozgiólsiílis'álk aiz eglész pártllliagságolt és a idloi’lgoizólk'alt la ftíl.emiellt ölHévies tePviüinik megvailióls i(lá‘siáira. Uj versenylszlaHaaisz kezd’ődöltlt, miely összefügg haziáiník fe®- szalb'aidulláisa 6. éMfiOirduiliójánialk mietgfüin- nepléiséVeff. Az áp.riífis 4-i miuinlklaiver- isenylben sziáiz- és száztszlámina fogják ‘diolllg-oizlóíinlk bebizomyiitanii émet'tségliiiket a ifnigjeé&Mlséjgre. Az a ftellidlalt tehát, hogy a tugjetllöilltleklkiel való folgHlallkozáa Illeméin aüanois vá'lllozárt lArliiiinlk ríl és

faluban hét iskola működik. Ezekben több. minit másfélezer gyermek ltomul. Van a falunak nagy, jól berendezett k ultárháza és ikét olvasóköre. — A kulúrház könyvtárában 7700 könyv van. Mindegyik parasztházban rádió és villanyvilágítás. A kcvöiózok távolabb eső tanyái rövidhullámú rádióállomással tartanak összelkö'Jteliéslti a faluval.

Az állam kórházai.1!, két orvosi segélyhelyet és sízülőaftlhont tort fenn. A lakosság ingyenes kezelésben részesül.

A Szovjet haltolom fennállása óta teljeset» kiír loti-fak az írástudatlanságot. A helyi paraisizfság etz új szovjet értelmiség 'nagyképzetijségű kádereit ad: a. A faluban 48 tainíiló. 7 orvos, 140 nraktorista, kombájnkezelő, gépkocsivezető, műszeiréxz. lakatos áa eeizitergályos dolgozik, A falu egész gazdasági és politikai életét a dolgozók küldötteinek faíusi Szovjetje irányítja.

1947 végéin Novo-Jegorjevka lakosai 25 küldöttei' választoltak Ibe szovjetjükbe. Kik ezek az emberek, a népnek ezek a vátosziiolViaii? Miért éppen velük szemben nyiilvámiül meg ilyen ? Ezek a kolliófalu élenjáró dolgozói, akik szívvel-lélekkel 13 Iharcomiak a nép ügyéért és kiváló : szervezőképességgel rendelkeznek. — t- Közülük 20, a szovjet népnek tejút szol- t.' gálaitoiért kormáinykütíintetéseket, rend- i- jeleket és énmdkel kapott. 15-en pedig ja a Bolsevik Párt tágjai, vagy tagjelölt,- I jei. Vegyük például Pjotr Beihter kül- íy dö.iteí., Ä háború egész tarltoima alatlt e, künn volt a fronton. A leszerelés után t- Pjo:.r Behterl: megválasztották a Szov. >- ; je:,unió Kommuniistia (bölseivik) Pártija Köizponti Bizclítsáigárói elnevezéfr) kol- ú ho,z, elnökévé. (Folytatáisia következik,)

Ünnepélyesen fogadták Pekingben a Koreából hazatérő magyar egészségügyi csoportot

Az elmúlt év júliusában Koreába érkezett miagyar egészségügyi csoport Magyarországra hazatértében fnárcius 13-án Pekingbe érkezett. A csoportot az állomáson a kínai Külliigyminisztériumi Kledet,-Európai Osztályának helyettes vezetője, továbbá a kínai egészségügyi miniszterin in, a kínai Vöröskereszt és az

Összkinai Békebizottság képviselői ába, ahol ünnepélyesen fogadták

fogadták. A fogadáson jelen völtak a Koreába induló kínai egészségügyi önkéntes osztagok parancsnokai. -A pekingi magyar nagykövet és a nagykövetség tanácsosa. A hazatérő magyar csoport munkáját új magyar egészségügyi személyzet vette át, amely megérkezett Koré*

őket. A csoport működését.

már megkezdte

színvonalunk segíti «kJ as

üllöfiMflATSZOLKÁLTATÁS

K

A BOLSEVIK PART ES A SZOVJET ALLAM NAGY SZERVEZŐJE

Harminckét évvel ezelőtt, 1919 már- laisztották a Bolsevik PárJ Központi .

rau» iD-an nunyi; a jaKov mmajiiovics Saverdlov, a Bolsevik Párt és a szovjet állam egyik kiemelkedő munkása, Lenin és Sz jáliri hű tanítványa és , munkatársa s a szovjet! hallalom legfelső szervének, a Munkás és Piaraszlö- küldőttek Tanácsai Qsezorosa Központi Végrehaj tóbizo' l iságának első atniöke.

Szverd'tov Nyiznijnovgorodbain. a mai Qoi'kijban isizüieteíti. Tizenöt éves korában már a maga lábára állt, s 17 éves korában már a hl vallásos forra- tíialmárok vesziedelmes, nehéz ú tjára lépellli ö vezette Nyiznijnovgarodbain | az iLegális marxisto köröket ö taní- tolta a munkásokat! a ikizsákmáinydlók elleni! hai c művészetére.

Szverdlov a forradalmi harc igazi ’ hőise vollt, Semmiféle üldözés, börtön,

| száműzetés nem t|öi1t© meig akaratát s a munkásosst ály győzelmébe, vetett hitét.

1905-ben az crosi forradalom eBeis- ÍJéjén fegyveres fölkelésre tßmöritette az uráli murik ás ókalti. A fannaidlalom j veresége után a reakció éveiben még * nagyobb erőíesizí léssel dolgozott _ A cári rendőrség 1909-ben Mosizlkvában leitarciózltiajiltia. s a távoli naritni vidékre száműzte. Szverdlov azonban megszökött és Pétervárotjt folytotlfia forradalmi munkásságát. Rendszeresein fellépett a rnunkásgyűlésekeini. Ö vezeíltte a harmadik állami duma sízociáldemdkra- ta Irakciójlát. KjiVállóan egyezttelte össze az önkényuralom éllerii harc legális éte illegális formáit RésztveUt a legális bolsevik lap, a ,,Zvjezd|a’‘ kiadásának előkészítéséiben, erélyes harcói vívott a mensevikek, likvidáliorok és oizoviiisliálk ellen.

1910-ben; ismét 1 eltartőzüiiatták és Sziiibériába száműznék,

Lenin és Sztálin nagyrabecsülSék Saverdlovot és a párizsi konferencián 1912 januárjában lávollélllébein ibevátuzocisagaba.

Az 1917-es februári forraidlalom Szi- bériában naüáWo Szverdlovoi. TurufTanii számüzetésiábSl azonnal visszáíiért Pé- tervárra. Az áprilisi összoroisa konferencián találkozó:1: először Leninodl. Lenin a konferencia folyamán meggyőződöd, arról, hogy a Párt hű é* tehetséges szervezőre talál: Szverdlov személyében.

Szverdiiovo;!! az áprilisi konferenciám hoválasztoijják a Közpomfi Bizottságiba, majd a Bolsevik Párti Központi Bizottságának titkára Wtt. Lenin és . Sztálin irányítása mellett még haM- ■nasabb. erővel bonfaikozott ki szervező tehetsége. Óriási műnkül: végzett1 a Bolsevik Párt VI. kongreislszusániak előkészítése derén.

Szverdlov 'tevékenyen résztrelt az októberi fegyveres felkelés előkészítésében,. A 'lángoló ibotsevik szenvedélyével támad a Zinovjevet és Kame- nyavet, az alja® árulóka'tl, akik kiad- ták az ellenforradalomnak, a fegyveres felkelés lenini tervét),

Sz ver,diavöt röviddel a Nagy Októberi SzociiaSsto Forradalom győzelme után. 1917 november 21-én megvá- j 'osztották a szovjéi hatolom legfef- j sőbb szervének, az Összorosz Köz! panll Végre,hajtóbiizoAságnak elnö- j kévé. Egész erejét és tludását a világ első szovjet államának felépülésére, megszilárdítására fordítidita.

Szverdlov mélyen hitft a nép alkot* erejében,- rámu latofe a szovjet hatai- j mat úgy kell épiteni, hogy a dolgo- , zók legszélesebb tömegei résztveigyenek az átllamigazgatásiban.

Szverdlov lelkesíltő alakja örökké élni fog a Ezovjet emberek szívében, örök példája lesz a Párt. a nép, a szociális;®. haza önzetlen szolgálatának. Élete új hőstettekre hívja fel a szovjet népet Lenin—Sztálin nagy eszméinek 'teljes győzelmiéért.