Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-16 / 63. szám

PÉNTEK, 1951. MÁRCIUS 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 A jugoszláv nép fokozza harcát Tito fasiszta bandája ellen A BÉKEHARC HÍREI A Moszkvai rádió a jugoszláv nép Tito elleni harcáról beszámol­va megállapítja, hogy Jugoszláviá­ban egyre gyakoribbak az ország inilitarizálása elleni • tiltakozó Sztrájkok. A kikötő munkás ok fnegtugaőják az amerikai fegyverek kirakását, a -bányászok meghiúsítják a sirató- gim nyersanyag kitermelését. Tito sajtója kénytelen elismerni, ho'iy állandóan csökken a hadifontossá- gú nyersanyagok termelése. A kö­zelmúltban a Trope ki tárnáiban több mint háromezer bányász sztrájkolt. Jugoszlávia dolgozó parasztjai nem vélik el a földet és elrejtik terményeiket Tito bandája elöl. A jugoszláv ifjúság aktivan har­col a' belgrádi- fasiszta banda ellen. Megtagadják a katonai bevonulást és a katonai építkezéseiknél sem hajlandók dolgozni. A hazafiak -egyre nagyobb Szám­ban ragadnak fegyvert, az erdőkbe vonulnak és partizánharcot foly­tatnak. A Tilo-Rankovilcs klikk elleni harc a hadseregben is mind na­gyobb teret hódít. Az altisztek kilencven százaléka leszerelését kérte. A maribori helyőrség fiatal katonái falakra mázolt Titoellenes feliratokkal tiltakoznak a rémura­lom ellen. „A mi kezünkben van a fegyver és azt sohasem fordítjuk sem népünk, sem felszabadítónk, a szovjet hadsereg ellen!“ — mond­ják a feilratok. .4 felszabadító küzdelem vezetője az újjászülető jugoszláv kommu­nista párt. Vezetése alatt szabadul meg Jugoszlávia népe az amerikai imperializmus gyarmati elnyomásá­tól és a fasiszta Tito diktatúrától. Február titioflsó níapjíal'bam tartott ütlúasfflaióin la Béke ViiJáigjtiarniáias /lörtté- refiínii jieOemfflőSlégű haltáirioiztaitiolkait ho- BCff:. A Bűké Viii!lágtt!a<nflids ugylainálklkor, uimilkolr miegtííWyietgrzte az ENSZ-ten ho­zó# Kítta-e’i'leniás fiialtározialtiolti, «miikor étüiepíleizile, hagy az FNSZ ilnlkáblb az aimierBkaii ihiábaruíls törekvések eszikö- ziévé válTik, almiiikioir harcolt híiitláleCií# Nyiiigiart-iNénieftoirsziáig és ,1 aipto feflfegy- veirziése leilísen éls kliatdita az ulllalsltíálsb u Etabiöt az legelsz vüftálgioit 'álUPotgiö nteg- mioizdunáshöl yéazli kii résziét .a Miaigiyar nt'tkiel'a-ntá'Cs tótáiroizallia lónlle’lmíébiein a hékieszerető maigytair .nép is. .„Az egész magyar iiiép eüiizáinit, hiaí'úroiziolt kiüvláin- sáigaJkénit tóvteteilj'ülk. hogy az öt mlagy- iihiiiaflom kössön ihélkieéigyieizimiéiniylt. Ezt a köivteteílélsit miiindim imlaigylair 'békleíhiar- o«s erősítse tnieg lafliirláisiáviat’.“ Az Országos Biékotamács tatárom tn éinlieímléheii .a.z 'a'MMsgyiijlltÖsii mozigia- to.m április 8-áu> kezdiktiiik. Adtíii'g min­den békebizottsápnak és minden béke- Itarcosnak kötelessége, hogy fiz eddi­ginél fokozottat felvilágosító munkát vifllágmióneitű fiefivióálgoisíltó ibaldljáinat meg- indiMásálrla a iitáibioiriús 'gyujjtlolgaitótk ha­mis il>ékteszióí!la.mBÍlnalk Iclepütezjáse cléljá- böl, egyszersmind itörliénellmii ifeílhíivá'Sl .bocsátót ki, ©mély ‘köveltoíli, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással béke- egyezményt. 4 Bélke Vitágtanács határozata ér­telmiében most szerte a világon töme- ffes aláírási kampány ind’ul. végezzen a békeharc kiszélesítésének és megerősítésének érdekéiben. „Egyet- ten napolt seim tcfflhieDüink illfiütenSIll — mondja az Onszágos Biökle*tiamiács ha- láiroizuilia —, almikor az impfamaCiilstälk .háborús usáfitáisáitióll, fogyviemasőritleilléisié- Cől hianigois la viliág, laimikoir a nemzet­közi eigyieiziméiniyekleit «árba Klapioisva, fegyvert adnlak la mélmielt és japán fa­sisztáik Ikezéte, aimikioir a ihiaijldlan/i szoil- gűisáig ás puisrtdiáis földeién, íbofldog hu- ziává lépüíil oinsiZiáigiuinlk ihialláiáln 'gyífikos- siáigna. lés puisfinljíitáana Ikléssdep, Knflpilg fegyverben teseCikediilk a,z éirul/ó Tito- baiudai.“ A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz- valamennyi szakaszán folytatták a ke- társaság néphadseregének főparancs- mény harcot az ellenség ellen noksága március 14-én kiadott jelen- , , ... ... lésében közli, hogy a néphadsereg egy- ,Marclus a néphadsereg egy­ségei szoros együttműködésben a ki- j ségei a keleti parton lelőttek két el- nai önkéntesek osztagaival az arcvonal íenséges repülőgépet. Százmilliók követelik a békeegyezmény megkötését Boór polgármesterék ki akarták vágatni, de ma Somogy megye büszkesége a városi gyümölcsös Kiéit lővvtal eaeillőlllt ntiiég a giaz fflepte «1 t0m.bl9r>m/aiga.s>Sägiig a Kaposvár IküClső résa.ín eüterülliő városi gyünuSClcsöistL A gyiilmiöCIcsiílálk, leilbainylaigo'ílíam, iSefe fréi— geklkeil vártáik,, boigiy az 'alklko.il városi' nazollőiség, Böőr poltlglármieistier jajvljiséa- iána /kúiirt'sláik az egész gyiiimlÖfcsiÖElt és sízálnl'.iáiföCdíneik hauizinláflják 'feli ®z egész gyiilmlöllicsös beilyélt. Az alklkomi yeizief-ö- •ség nem tontolllia ériedlmeisinielk, Ihiogv meglWagyjiálk a gyüimiöf'csö'jit, ment ,,rá- fccliés ‘jénaié csaik rendlbfclhioiziailinii“. A váirofii lumiáos azanbiaai' hebiizioinya'- tefta,. hogy érdemes rendbeihlozallimi a gy:itmiöillcisö<sit. Átadta az áffilaimli •gaizdh- ságnulk és az ái!l'laim,i gazdaság .mátr ta­valy iis Ikö'z.efl 400 máizisa lafímáit Iterlrniel'lt a 24 bioddá« gyüimiötcisiöisöD. A 400 má­zsa alVniálbíótl 250 mázsa axipioirtjW.'ip'és ivott. V'étgoredm'énytien teháit ftílveltiöd- het a kérdés, — miiéirt 'ineim vb'llt éndle- mm ű város régi vezetőségén ök renld- tiebozl'.imi iá gyiiiimöHlosöst és miiért volt éidomos a tenácsaaik t Nem számoltak a dolgozókkal A viárois rlégii vezetőségié az eflmiuilí cemdlsizieír ihiívieinielk hetó’yiáisa alaitt állüt. Ped)i<; csiaik egy kis miuimkia. Ikieü’ieíit vo'llna hozzá és aimi a ilegfomtogablb, — iamtímí .kelteit voünn a szovjét 'tapoisz- feüai'oikait, a máosumini éljáriásidkiait akkor ném mönidtlák vdllnla, hogy j/i'eihe'Je'tlen a gyüimiöicisöst inendeiheiho- zaltlni“ és hogy ,,iki krit vágailinii“. A régi vezieiLöség tunt is éifeQeljitieSlte, hogy a imamlkáijioikiniak a muníklához 'vaűó vi- s.íOinyia miegváíjl.oao'M. Ök ia.rma gioaildoí- lalk, In>gy a minu'kások csafic egysizieírű napisziáim'damiuinltoáiniak fogják. tókÜnfL'ini a gyüimdlasös neniüebhozuH'al U kiürüíJi mumlkait, csak egy Kereselli CleheilSslég- nl-sk. Peldli'g itóviedtek. Az áilüaimti gazdaiság miumfklálslaü habl- z.oiniyítloWálk, íhagy inemicaalk ikieresieC.li le- í.i't|'Jösl5|3ndk iraézik. Biiizöniyuíljia ezt iaiz 'is. hölgy az ülj imottimlálkljil 'a drflgoizóik m i- gaistam illffite'ijesu'ililk. A „Dózisa“ muuvku- osiaipia't 280 iszláztaíDkojs leredmléininy'"! hlüisizlklti'lkledjk ia iveiilsenylllátofláay. Biifla Jó- zisiaf 12911', iSefleig erzisélbét 1Ö5, tláviafi Jú- «'üa plédig 225 -S'zázüílélkioe éPadtelényt ért é". Biizonyíillja a dofgioziőlk áldoaal!- ikiísziségél az iíb, hogy őnikéinit feiaján- foi'öáfk, hogy iklSt műszlakhialn dlhígoz/niuk, regjét 6 órlüáióá ejlte 8 óinátg. Énre nem száimiütioi'.l; la vápois inélgi iveizie|'.lőts!é|g|e és wrle aílupo'ziotlt iPláirtuintk. (aimiikor azt momdiiia, ihiagy ronidlhe (tehet liotzcnd a gyüimötaöislt. Táncmulatsággal akartak rajta „segíteni“ (Most már Liebizomyosodiol'.ltl, hogy ntnldlbie (lelhet ih.ozmi a gyiüimiüljcisöst. Per- ; sze meim úgy, alhiagyia'n, iirigehhen pró- ■ bálnáik. A vtáiriois vieizetlöis'éigie reindezieiit j légy nagyszerű vaios-omált a gyíiiimtölliosös Í mtlJteüt, mlajd uitánp a imiegutelenlbeke.t iföüszicIliíllkJÍ'ta, hogy „egy feiosüt hennyióz- izáfk le a fláklalt“. Ei; ‘tehet kiépze'tni imlKlyiein munka folyt ollliain. Utána piedjg a iSilkier öró- mlérp ttuícjnu.'iafisiáigdt irand'ezilelk a , muinlklálbian“ rtiszilrvevűlkiniak, Az láíllajmii igaizidlaiság dioflgioizlói Páir- itun/k 'vezleniésiéivet aizomibiain nem így á)M- •'.i.;!k inielkii a onumlkláiniaik. A .szoivjiot ia- palszllíallatlolk ufliáin először kiiivágaalk a gyiüimiö'losös körüli a jegeniyöílákhii., ame­lyek a liórgeik mfffióliit rejtieigielflík és így í'oviíhib, münden miunikáüait a lazovjjeft aigriolhio'jó'gi.a úllmnliaCása laDapjáin for iyilk.. lEimmeik leirodménye uz, hiogiy .mia a gyülmiölosiÖB Somiogy megye irüszlke- öégje. Bebcziomyidaoldoillt a jefieii leEteHlhen iis, hopiy a szovjet toplaszitiai’ial'.olk arikaOma- ziáiSlai, — holott még nagyon isiokain fél­nek Kiölte — anünden lesialtom a iterme- hísu'nik folkwzásiái éls népűink ijóOétléit se- gítli elő. Somogy békeharcosai közeli szemlélői a Tito-banda háborús készülődéseinek 'Levleltelk, üiziemietek ®agil?slé|^éiveft gyiak- ran (kölpiiililk értesüléseket a Tiülo-fi- 'izimairs pémmrlatlmft lal’laKIt nyögő ijiugo- szüláiv mlélp isBenivedléseiiri® Somogy há- kelnainoosaii, alkl'lk llluidatti'yain vaintwk ainnlalk,. hpgy békés építőmunleánkab színesen folytatnák uérbe és virágzó or- szágrmkat szívesein jubitinók Koreához hasonlóan hadszíntérré azok, akik nem látnok túl az arany és a vér kábu­latán. Somogy dolgozó népe egy ember]; ént akar felsorakozni :az egész világ héké­jéi. és boldogságán őrködő hatalimlas béke táborba:. Megyénk múndlem doTgo- aeöjh lludjlav. hogy — aimíult az Ortszlágos HékletiamiáCiS 'hialtározlaüla im'ondlja —- ..A béklélélrlt Ihairicóíiö népek emelje legyő'Z- lieWtSen, s a békevággyial lefflteltlt nlé- pekflt niem llletiet Köbbé ibensapmii az imperilaülslla podillrlkla foindioirl'lal'lafivlail.“ lEziárlt ihianoos ellszláinlllslággull mnaibaíja meg Somiogy miiindlen Ibökiélt alklaró doí- gi.zója, hogy az a.'lá'fráisgiyiüíjltés meg- 'kezdl.'isiéií'g — április 8-ig —- a begyűj­tés mnradékktlm teljesítésével, m ta­vaszi munkák mielőbbi pontos elvég­zésével, a seíejtjmentes trmnelőzmmka fokozásává!, 'népiünk 'egysirlgláinek és fe- gyiettniezeilitsiégl'inif ik hiizltoisiíllláltávalk a z el'enségcs elemek kíméletlen leleplezé­sével, a bióke erődít tudatosító feltvifa- gosítló munka áffiandóisifiHásáivaJ' sunra iőindkisizilik, hogy minden somiogijii héke- hanoos al'iiírálsa .nemcsak légy nlóv pa- pínraivelt'&se Hegyien, hauiem Rákoisí éív- tóins fmgadaOmíálnialk önitudlal'iois miegi's- mélflSjte: „ . . . illainkadiatllairail), hűen, erőnkét ivem Iklimiélve kiiradiiiinlk Itováhb a hl.íkie foirnüijáin, is miindeiniülllt oflt tte- sziüink, aholl a bélkie naigy ügyéért küz­deni éis áödio'zmii keCtL“ Fordítson nagyobb gondot a népnevelő munkára a Füredi-úti építkezés pártszervezete A Füredi-úti építkezés üzemi párt- szar vezeiének titkára. Deák elvtána a PárAkonigresszus előkészítőse folyamán átszervezte a népnevelő csoportot és növdte létszámáéi. Bevonta ai népneve, lő mimikáiba -a imunikavezeliőket, brigád. vezetőket és a pártbizalmiaikai! is. A népnevelők jó munkája nyomán iá dol­gozók jó eredményeiké:1 érteik él a kon­gresszusi versenyben). Ezt bizonyítja »3 is. hogy a Fürdii-úii épí lkezás nyer. te el az építkezések versenyében, a ..I-ögjöbb kongresszusi munkahely” cí. met. A népnevelők azóüla is muinkáll végeznek a termelékenység további fo­kozása érdeikábem. De emel é'líi vannak hiáinyosságok is Nemi nevelik kedő mértékben a dolgo­zókat. főieg az ifjúmunkásokat, hogy polililkailag álllandóan képezziéik magu. Icait, Azért nem is tudnak kellő nevelő mimikáit végezni, mert saját maguka)? sem képezik. Ezt mutat ja a magasépí- tészetnél beiindlJiiotl polilíikai iskdlák. han a hallgatóik nagy lemorzsolódása fe. _A Füred'í-ú:! pártszervezét vezélő- ségo elsikflott áz oíktaiiás terén lévő htányos&agoik felejt. Nem ellenőrizte le azokat a'hallgatókat sem. akik ai hiá­nyosságokat úgy igazolják, Ihogy a te­rületeiken lévő pártszervezeteknél halj. gattaik szemináriumo:. Az ilyen igazo­lást anélkül, hogy leellenőríztöék volna^ elfogadta a vezetőség. De nem folyik olyan irányú népnevelő munka sem. hogy SSL ifjúmunkások belépjenek a DISZ szervezetibe. Mi eem bizonyítja ezt jobban, mint Simon segédmunkás brigádja, melynek nagyrésze ifjúmun­kás és egy sem tagja a DISZ-nek, Simon ifjúmunkás 'brigádvezeflő. aki népnevelő és nem fejt ki a brigádja közö'jt. olyan irányú népnevelő munkát, hogy belépjenek a DISZ-be. ahol az ifik politikai körökön fejleszteni tud­nák politikai képzettségüket. A Füredi-úti épílkezás üzemi párt­szervezetének vezetősége előtt az a 1 a népnevelőiknek elsősorban a Kon- feladaij áll, hogy gondoskodjon a nép- gresszus legfontosabb kérdéseiről kell nevelők politikai képzéséről, hogy a besizélniök. azokról a nagy célokról, népnevelők fel tudják dolgozná kellő amelyek a legnagyobb erővel mozgó- idő alatt a Kongresszus anyagát és. si'iják s legánlkább lelkesítenek a mun. hogy azt is át tudják adni a dolgo- j kára és ezen keresztiül a béke megvé- zóknák. Szem előtt kell tartani, hogy ; dósére. Az igali gépállomáson is fokozni kell az agitációt Erősítsük Pártunk paraszt- hetilapját, a SZABAD F()LD-et Aiz ligafli gépállomás versenytáMáiján azolkmiak a neve vain rajit, alkülk a szier- ző'dláskööéslbein jó eredwiényelk|e(t érlek ci’j: Kovács Sándor 150 sízáizlailéikoit, Tör­zsök Férone 150 'Sziáaal'liík és PoMesz Jiáinois 130 sziázaCíákios erdlmlétn^il ért el a itallaljiművetésii sreiraőidiéslkiöliéislbfln. Azolnhain mlég nincs imianden rendiben >a iszeírziődésklölílések kötiü'l az igiaüi gláp- álMlolmláisolni. A giépáillioimiájs vezietőlségle e'ihainyiagioOla a félvlillláigosStó mlunlklát és nem feklldtetit arra súJyit, hogy a szer­ződéses terültetek hiizltosíi'.lvia Ciegyienok. Mán! ahogy a gépáflllomláis viezeWö'je moinidla — „'lesz aiméllkiül is mimikájuk a igé'pielkinek“. Az .omsztíg jövőiévii ilönmiéiseinedmUmiye iiiagybani függ a thltejmiunlkána Ik&ö'tlt isz erziődlasköliásck s.iik.ené(lőll. Elzárt 8»ét!y- l-elien a gépálllomiás vezetósélgéinek az a gomdoCkiodása, Irogy „aniéllklüil ás lasz iniznlka“ élég. Éippien leiztönt a S'zciriZöldláskőllés síké­nél isizjéltesIkÖTŰ poll'illlilknli imentelio mmnlkói- viail kletjl Wiallolsítainii. Nem síUahad sffleun- fflőfl ilióvesz)llenli act sem, hogy « miező- gazdaság szocialista .áitszerveziélsléinizk hailtai'imais miunikájiálhun a glépiállllomá- saklnta'k 'öten kie’ll jláirnii és éppen ezért egy pólClanaitina sem szalha'd eihainylagol- ni a dolgozó panaisztok flellvülllágOsStá- 'sát, ímeggyBizésiát. Nem iszufhald éTniamya- goilni a llnaiiiaoit az oiszijállyieffleiiislág, a elElon iseim, olká 'mindent e.­kövot,. hogy visszahúzza a doljgozió pa- raiszIjsiáigoK a ifejtlőldlés úlljáiróil1 és mindéin eszlközztel iigyielkszlllk fiabeisizléflnl a gép- álTiomláis gépeinek SlglániytevéUellőrőIi A gépállomás inteivieíföTirie váír a.z la iftíhdiíu'. hogy a piálrilisizientvoaaliek lináiniyililláista mieP- te'4 étenljárjiainiaik a SKerzlődésIkölléEten ós lhia'nciof(jlaiiv:aJk 'aiz dlllieinislág difiéin. Mioati la, Klalviaisizii imlumfklálk ellkieadéslénél nlagy ifld'laldalt vár biz áigafli glépáüitoimás- ra iiis. Eddig a tavaséi itenveit csupán 3.2 «zfázlai'iékiosiain iltoljjiPslíllleílUlók. A hibáik miajfelit a jó eineldlmliniyefk effi- íi'-npútljniefk az igiai'li gépátlbmlás mnuinká- jábain. A isiomiogyiseiiri iteirmtílőlcIsoipartjniálS és Gialdlátels Molcl'laCl'lsiIla kiözsíégbem meglk/ezd- Iték •, ia gy'apoit alá a ilai'laíjleOőlklésztilt'óst. A igJétptáildionrMáis legjobb ballgládjla is, a „Plairi(iizláin“-lhrigág iefisiő heti iteipvíélt csík 78.5 'Sízlá'Zlaljélkolmin HieHljielsdltóttie. lEmßsem Bemlairiaidlt az ,.Jif]jiú“teSgiáid 26.6 iszlázla- Mkios Ité1ji9sílimlénín'yé!i. A llömiairlaidláls oka (i'i'ntalk Kiudhlaltó be, hogy 'Nagy Jenő bri'giádi vezet jő nem sziarviezite mieg é'Jég- gé a miuinikiáit. Az ftgafl gépáfilomá's iWüisBöbö'ljte M eddiiigi MbiáS*, a szierziödéslk,öllósi miun- kákhain a hiányoisiságokialt. Érije eü a Bzii'rződ'éskölllásti agitlátíiióivalt. a dolllgozió pacraliZfloIk fleŰtviiOáigloisiiitíáUlálvtal'^, Ihogy szcnzödélákölésii tervét mtiutaidéktiatoinul fejjelsíitenS iud|ja. Pártunk Kongresszusa megmu­tatta országunk további fejlődésé­nek, boldogabb életünk megterem­tésének útját, s ugyanakkor a meg- ‘.íövekedett föladat okul is. Ezek között döntő helyen áll mezőgaz­daságunk szocialista átaliikításá- nak ügye. Mezőgazdaságunk szkv cialista átszervezésével tudjuk meg­szüntetni mezőgazdasági termelé­sünk elmaradottságát, Soha nieim Látott mértékben növelni tenmielé- sét. így tudunk végetvetn.i falun az ember ember által való kizsákmá­nyolásnak, biztosítani az egyre növekvő életszínvonalat, a több élelmiszert, a több iparcikkeit1, vil­lanyt, mozit, könyvet, kultúrát a város és falu dolgozóinak egyaránt. Kongresszusunk megmutatta, hogy aiz elkövetkező időkben külö­nösen nagy feladatok várnak ránk falun. És arra is rámutatott Pár­tunk Kongresszusa, hogy a (falu szocialista átalakításának egyik fontos feltétele a falu művelődési Színvonalának emelése, a maradii- ságnak, a régihez való túlzott ragaszkodásnak leküzdése. Ebben a munkáiban Pártunk éles fegyvere, a dolgozó parasztok nagy segítője a sajtó. A falu szocialista fejlődésének egyik igen komoly akadálya az, hogy még mindig csekély a rendszeres újságolvasók száma, különösen a kisebb falva- inikban és a tanya világban. Megnö- vekedett feladataink követelőén elő­írják számunkra azt is, hogy7 gyor­san és gyökeresen felszámoljuk ezt az újságolvasás terén fennálló elmaradottságot is. Ezért határozta el Központi Ve­zetőségünk Szervező Bizottsága, Pártunk parasztheitilapjának, a Szabad Föld olvasótáborálnak növe­lése érdekében széleskörű előfize- tésgyüjtő kampányt iszervez. Pár­tunk irányításávail a népnevelőkre, a DISZ, a DÉFOSZ, az MNDSZ, a földmívcss/övetkezeti tagokra, a gépállomások, állami gazdaságok, erdőgazdaságok dolgozóinak leg­jobb jaira az a feladat vtáir, hogy Kongresszusunk határozatának is­mertetése és népszerűsítése, s a tavaszi munkákra való jó felké­szülés mellett, tíz és tízezer új előfizetőt gyűjtsenek Pártunk paraszthetilapjánaik, a Szabad Földnek. Kapcsolódjanak be az előfizetés- gyűjtés munkájába a Szabad Föld régi előfizetői, akik ismerik és szeretik a lapot. Az új előfizetők, akik meggyőződtek róla, hogy szük­séges a rendszeres újságolvasás. Mutassanak példát az előfizetés gyűjtésben .a lap levelezői. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy a Szabad Föld eűőfizetés- gyűjtés egyetlen esetben sem mehet a Szabad Nép vagy megyei párt- lapunk rovására. Jó politikai felvilágosító munká­val el kell érnünk, hogy rendsze­resen eljusson Pártunk paraszit- hetilapja azokhoz a paraszti párt­tagokhoz, akik még eddig semmiféle í ú jságot nőm járatnak, azokhoz a ■ tanácstagokhoz, tömegszervezeii vezetőkhöz és tagokhoz, akik eddig még nem ujságelöífizetők, a ipár- jtonkívüli dolgozó parasztok, küliő- ; nősen' a középparaszt'ok tíz és tíz- j ezreihez. j Magából az újságból mutassák j meg az előfizetésgyűjtők, hogy a i Szabad Föld milyen hail almas se­gítséget nyújt a dolgozó parasz­toknak. (llvassák fel, ismertessék, magyarázzák meg a Szabad Föld egyes cikkeit. Országszerte megkezdődtek a ta­vaszi mezőgazdasági munkák. A munkák jó elvégzéséhez jobb ter­méseredmények eléréséhez azzal is járuljunk hozzá, hogy minél töl;J> új előfizetőit szerezzünk a Szabad Föld-nek, melynek rendszeres ol­vasása közvetlen segítséget jelent a mezőgazdasági munkákban is. Pártunk paraszthetilalpja mezőgaz­dasági szakcikkeivel, termelési ta­nácsaival, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak ismertetésével, a fontos rendeletek közlésével segíti a mezőgazdaság minden 'dolgozó­ját. Jó gazdálkodás,hoz, jó segítő­társ a Szabad Föld. Az erős, boldog Szocialista Ma­gyarországért, a művelt virágzó szo­cialista faluért végzett munkában és harcban erős fegyverünk a párt- sajtó. Vigyük előre falun a párt- sajtó ügyét, falusi pártszervezeteink vezetésével és példamutatásával jut­tassuk el a dolgozó parasztok újabb tíz és tízezreihez pártunk paraszthetilapját, a Szabad Földet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom