Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-14 / 61. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SOMOGYI , NEPIAP MAI SZAMBÁN: ^ártunk II. Kongresszusának útmutatása alapjai erősítsük szervezeteinket új párttagok, párttagje. löltek felvételével, — Ahol a kongresszusi zászlót őrzik. — A balatonújheüyi állami gazdaság elsősé­gének „titka”. — Tovább haladnak a vetési mun­kák megyénkben. J I MDP SOMOG >Y ME GYEI PÄRTBIZOTTS AGÁNAK Lápja 1 VIII. ÉVFOLYAM. 61. SZÁM ARA; 50 FILLER. SZERDA, 1951. MÁRCIUS 14. A Belgrád-Athén fasiszta front: az amerikai agresszió eszköze a Balkánon A beiig rá di és athéni lakájok gyű­löletes cinkossága egy idlő óta hi­vatalos jellegeit öltött. Venizelosz miniszterelnök, a görög nép hóhé­ra, bejelentette az athéni parla­mentiben a görög inon archofasiszta kormány elhatározását: ,,hogy tel­jesen helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Tito kormányával.“ A bejelentést tett követte, ameny- nviben a görög kormány Kapeta- nidest, az athéni külügyminiszté­rium amerikai ügyek osztályának volt vezetőjét, kinevezte Beugródba követnek. Titoék késedelem nélkül megerősítették a diplomáciai kap­csolatok felvételének hírét és kine­vezték követjüket Athénbe, Milan Joanovics személyében, aki követté való kinevezése előtt a külügymi­nisztérium államtitkára volt. Pár nappal Titoék követetnek Athénbe érkezése után Venizelosz a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Görögország és Jugoszlávia szoros kapcsolatainak megterem­tését a nemzetközi helyzet tette szükségessé. Mind'eMki űrti, hogy mit jelent ez. A szoros jugoszláv- görög szövetséget az amerikaiak agresszív balkáni politikája és há­borús készülődése tette szükséges­sé. Az amerikai stratégia a Balká­non arra épül fel, hogy Görögor­szág, Jugoszlávia és Törökország hadseregeit agresszív terveire fel­használja a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Az amerikai és angol imperialis­ták rendeletére és közvetlen köz­reműködésével már régóta folynak a tárgyalások egy úgynevezett ,,po- iitikai-katonai tengely“ létesítésére a belgrádi és athéni fasiszta klik­kek között. Még 1950. augusztusá­ban több ismert angol politikus, így a helyettes küliigvminiszter, Személyesen > ezették a tárgyaláso­kat Belgrádiján és Athéniben. A tárgyalások azért húzódtak arány­lag hosszú ideig, mert a titojsták területi követeléseket támasztottak Görögországgal szemben. Az ame­rikai és angol imperialisták azon­ban nem sokáig tűrték a tárgyalá­sok elhúzódását. A Jugoszláviának folyósított amerikai kölcsönök egyik feltétele a tárgyalások gyors és sikeres befejezése volt. A Times nyíltan meg is írta ezt. „A nyugati közvélemény — és itt nyilván az imperialistákra céloz a lap — a jugoszláv kormánnyal minél szoro­sabb együttműködést kíván, ha az bebizonyítja, hogy mindent meg­tesz a baráti kapcsolatok helyre- állítálsa terén Görögországgal és Olaszországgal.“ désében kompromisszumot kötöt­tók. Rászorították Titot annak kijelentésére, hogy nincs semmiféle területi igénye Macedóniára, csak éppen a macedóniai szláv kisebb­ségek életét fogja figyelemmel kí­sérni és védeni, ugyanakkor, a görög monarchofasiszták beleegyez­tek abba, hogy Szaloniki kikötőjé­ben szabad zónát biztosítsanak a titoisták rendelkezésére, anélkül, hogy a görög kormánynak bármi­lyen ellenőrzési jogot tartottak volna fenn. A szaloniki kikötő és a szaloniki-belgráldi vasútvonal te­hát ezentúl a Jugoszlávia számára szánt- amerikai fegyverszállítások fokozására fog szolgálni. Megnyílt tehát a görög és jugoszláv fasisz­ták között létesítendő katonai szö­vetség megkötésének útja, mégpe­dig a többi Földközi-tengeri csatlós közreműködésével. Az athéni rá­dió az imperialista szótár felhasz­nálásával, amely a „védelem“ alatt az agresszió előkészítését érti, kije­lentette, hogy „Görögország a Bal­kán védelmének bázisa és ezt a védelmet Jugoszláviával és Török­országgal kell kiegészíteni.“ Görögországba és Jugoszláviába egyformán özünlik az amerikai fegyver, építik a katonai repülőte­reket. az országúinkat ás. a katonai rendeltetésű vasutakat és egyaránt folyik a fegyverkezési hajsza. Nem kétséges, hogy az amerikai straté­gia arra épül fel, hogy Görögor­szág, Jugoszlávia 'és Törökország hadseregeit felhasználja egy ag­resszióhoz a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Ezért van külö­nös fontossága az amerikai impe­rialistáknak terveiben az egyre szorosaWbá való Athién-Belgrád szö­vetségnek. Az amerikai agresszorok, akik erőltetett ütemben folytatják az új háborús blokk összetákolását, egy­re növekvő ellenállásra találnak ezeknek az országioknak népeinél. Egyre hangosabban hallatszik ezek­nek a népeknek a szava: ,,Nem akarunk az imperialisták ágyútöl­telékévé válni.“ Ezek a népek egyre jobban megszervezik harcukat és nemzeti ellenállási mozgalmukat1, hogy megbuktassák elnyomóikat és visszanyerjék szabadságukat. A hős demokratikus görög hadsereg par- tizáinegységei ma is folytatják a nép szabadságának megvédelmezé- sét. Jugoszláviában egymást köve­tik a háborús készülődések elleni szabotázsok, a tömeges munkabe­szüntetések, sőt a fegyeveres fel­kelések is. Az Athén és Belgrád közt folyó gyalázatos vásárt, amelynek szálai Ankaráiba, Rómába és Bécsibe is elnyúltak — megkötötték. A jugo­szláv lés görög fasiszta reakció sötét erői között létrejött szövetség új és súlyos szenvedéseket hoz a két ország népére. Az egyezmény feltételei előírják, hogy Tito a gö­rög monarchofasiszta hóhérok ke­zére adja a görög harcosok gyer­mekeinek és a Görögországból el­menekült politikáig foglyoknak je­lentős részét. Mar javában folyik annak a H ezer görög gyermeknek az átadása, akiknek a szülei a gö­rög szabadságharcosok soraiban harcoltak a momarchofasiszták ellen és akiket most kiszolgáltat­nak a monarchofasiszta hóhérok kegyetlenkedéseinek. Megkezdték a volt görög szabadságharcosok visz- Szoszállítását is. A kél kormány közötti vitás területi kérdésben, Macedonia kér­Nemrégiben Lamia görög kikötő­ben nagyarányú tüntetés zajlott le, akkor, amikor a mcftiarchofa- siszta hóhérok behajózták azt a két zászlóajnyi katonát, akiket Koreáiba külldllelk meghalni. Számos katojna megszökött. Jugoszláviában már nemcsak a munkások, parasztok és a haladó értelmiség, hanem a katonák je­lentős része is a népei nyomó rend­szer ellen foglal állást. Tito többéit vetett börtönbe azzal a váddal, [ hogy a béke és Jugoszlávia függet­lensége mellett foglaltak állást. Jugoszlávia és Görögország népei mélységes szeretettel viseltetnek a szovjet nép és a népi demokratikus országok népei iránt. A világ vala­mennyi népeihez hasonlóan, ők is ellene vannak az imperialisták ag­resszív törekvéseinek és össze fog­ják zúzni a belgrádi és athéni imperialista ügynökségek agresszív üzellmeit. És ebben a nemes küz­SSékevétlelmi törvenyt foganlott el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa A béke védelméről szóló törvény tárgyalása a Szovjetunió Legfelső Tanácsa hétfő esti ülésén Hétfőm «ste a Kremilbein nnegkiezidKi- dcJtlt & SEÖmöll'léigíi Támlák» és a Nemzte- Gsiégi Tamiáos egyiiülteis iiflélsie. A 'teirein- ben a 'klütdöftlieik'ein kiviül sóik vtemdég jrlleinlt még. A kormlápy-pálhioCVíolkltwn helyet fogfaíftaík l.V. Sztálin és Ihűslé- ges hlaircotellámsai, & BtoClSelválk Padi ős A BBotvjjet kofrtmíáiny vezeted a Legfc'Mö TVwátos EltolölklSciglSiiidk Hagyott és a mi­ni sziléinek. Az üfitte uaipiiínemdijétn a bébe vfödéí- m'éröl szóró törvény szénepéjt. lNyi- koTáj Tyihonou, a Szoiyjifíí Blélkievtéde'!- mi Bizottság rfinöke beszlálmloTIti aalrtöl a felhívásról, anvafjieit a Bélk® Hívei II V.'.i'áglokngrei&ziusn inténeftt minden or­szág parlamentjéhez a háborús pro­paganda elítilltáisárót, vjafhimíitnit a béke védélmiérői 'szóim törvény megafketáisá- va1 kiaip^sfíNltbiain. Tyihonov k*hanigsú(llyio*t!ai, Ihlogyi az imperiaflista országok vezetői Kéjétén- tietlték a íeigyieveres erők és a fegyver­gyártás riiigyméireitű fokoziáriáfnlak prog­ram ját. Mindem nemiirétkiözi egyezmléíny megszegésével fokozott ültiemlbein follyik Nyaiigail-iNémeltorsziág és Jajpiáin rnni-li- thr&zlálVáisia. Az eazKeirin fiegiyveTlkieizéei venseny jegytiihein szabadkéziéit klajptok a ’lelglai'jjmisiabb szlemvcdjéilyieík klfipriiseflői, (akik Jömeigiets gy.iíikioisiságolkira irányuló I lléktAn uiTzíitáíisall mérjBezik a nemizicf- ■köai Wéjgiköirtt. A kupvlaívsta országok reakciós vfvetSi igffdkeznek .meggyőzni nippiiketf a háború elkerülhetetlensé­géről ás elháríthatatlanságáról. Mr azonban éppen úgy hazugság, mint hazugság mind ac, amit ezek <? veze­tők mondanak. Tyiihoniov idézte I. V. Szi'lállin szalwlt: „A béke fennmarad és tartós tesz, ha a népeik kezükbe veszik n béke meg­őrzésének ügyét és végig kHaríkmak mellette.“ Ezek a szitái ini szavak — Moinldlot'ta Tyrlh-omov — új erőt öntenek <a béke védelmezőinek millióiba, felvértezték őket a béke végső győzelmébe vetett rendíthetetlen hittel. Tyiilhioinov kiijefietnlritite toiMáblblá, (hogy a Béke Hívei II. VüáglxrngresszasríSimk felhívása, hogy tiltsák be a háború bűnös propagandáját — világszerte az emberek millióinak lelkes támogatá­sára Máit. A szovjjet embereik Ib'lkesiejn hieffiyeis- ítik etct a feOhívüst. A szovjet emberek egész életformája kizárja az ember­ig yil kosságo k és más népek ellen irá­nyuló támadás minden tehetőségét. A Szovjetunóiban nem akad művész, vagy író aki háborúra bűzd itatna- ttogy propagandát fejtene ki asz agresszió érdekében. A Tyihonov átitat benyújtott töirvié.ny- iervezet leszögezi, hogy ,ai Sziovjieitiueáió iLegiíeSIsiő Tainátesa ia biélkia Tnegisizriiláindí- ■Há'siált és a iniápek iköziöMi bianáiti kiap- cisoT!a(tolk efimié'iyíttélsét célzó sziouijdt po- liiííiika imíaigtalszitlois ólivé'llőil vJcizieKleitve aizt íratíjlai, bogy a háború propagandája a leigsúlyoislaibb bűneset ekmiény az em­beriség ellen. A hiábolrú tpjnopiagiaindláijiátafn: bűnös 'Wemlé'iyieikelt 'biíirióisiág cfíé lkierli ártteanii és közönséges bűnöBőbiéln't tói tftelét- tiiiik ílléllkeznii. A Szovjetunió T.egWiső Tlanácsáiniaikí ülésszakán ©tfogadóillt békevédejimi'lör. vény szövege a következő: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek Legfelső Tanácsa a béke és a népek közti baráiti kapcsolatok meg­szilárdítására irányuló békeSzereíő szovjet politika magasztos elveitől ve­zérelve azt a meggyőződését fejezi ki. hogy egy nemzedék élet folyamát! két világháború szörnyűségeit elszenvedett népek lelkiismeret és igazságérzete nem tűrheti, hogy néhány állam ag­resszív körei büntetlenül folytassanak háborús propagandát. A Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa szolidaritást viállalt I Tyiihoniov beiiéj/eacsiüt hajeíteníiKlite, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa által jóváhagyott békevédéhni törvény még jobban megszilárdítja a b$ke vé­delmének táborit!, új erőt önt a béke minden harcosába és megerősíti a béke igaz ügyének diadatába vetett hitüket. A béke védelméről szálé törvény jó­váhagyása újabb bizonyítéka a szovjet nép békeszeretetének, újetibb biconyííté- ka békés szándékainak. .4 szovjet nép bizton hisz m béke ügyének végső dkrdizliábrm., a Imlmló emberisig diadalában. A szovjet nép ti kmnmurrizmus ragyogó távkuiai felé halad, nagy vezetője, a béke ho'rcos zászlóvivője 1. V. Sztálin vezetése élott. Tyiihooiioivmlaík ezeket a szarvsait vilhtairoa, hoísisiziainltóflairftó tapstsal fbguditSIk. MSh- díenlkii iMiálit és telkesein éflüatlte l. V. Síztiáfliinlt. A LegifeJ'Isd Ta,niács «zjuffön twrzza- kezlde'Jt Tyiibomiov ItesizéfmioSlőljíáinak meg- viiltlailláislálhioiz, annefyei a váfia eirndniéjiye- kténjt az laílábbi mioglfaigalVníarzél'Jrain fo- gad/oillt 'CÍ. a béke hívei második világk*ngTesa- szusának felhívásával, amely az egész haiadó emberiségnek a vétkes háborús propaganda betiltására és megbélyeg­zésére irányuló akaratát teljesíti. A Szovjet Szocialista1 Köztársaságok Szövettségéoeik Legfellső Tanácsa ki­nyilvánítja: 1. Háborús propaganda — bármilyen formában is folytatják — aláássa a béke ügyét, új háborút idéz elő, ami súlyos bűncselekmény az emberiség ellen. 2. A háborús propagandában vétkes személyeket bíróság elé kell állítani és mint súlyos bűnözőket elítélni. A Szovjetunió Legfelső Tárnicsának ülésszak« ii elfogadott béke vedel mi törvény Fokozzuk a népnevelőmunkát és az ellenség elleni harcot a; begyűjtési terv teljesítéséért CSOKONYAVISONTAN Káhnán János ta-nacselootkihlyeitltes fel. ajániot] — 100 százalékos teljesítése melleit — 60 kiló búza |, 1 mázsa ku­koricáit és 60 kiló zabot. Ugyanott a tanácsülésen Szaíamek Isltvánj. 6 hol­das dolgozó paraszti, aki már eddig is 150 százalékosan teljesítette a beadási kötelezettségét, most újabb 1 mázsa kenyérgabonát és 1 mázsa kukoricát ajánlott fel. Ezenfelül a tamácsölcsen min) leigy kilenc mázsa terményt aján­lottak fel a somogyvisonitai dolgozó parasztok. INKÉN Barna József kis panaszt mutat péld át a paraszt társainak, mert almelltef.. hogy 120 sízázaiékosen teljesítette a beadási kötelzettségét, újatxh 2 mázsa búzá)V adott be a szövetkezei: raiktá- rába. Utána egy nap alatt begyűjtött még jó nópnievelőmunkával 6 mázsa vejgyesterményc. CSURGÓN Takács Ferenc 8 holdas és Papp Fe­renc 10 holdas dolgozók járnak aa élen, merit a beadási kötelezettségük teljesítése meüett személyenként 5 mázsa vegyesliierményí ' ádltalk be azj államin talk. NAGVBERÉNYBEN Szabó János, a teinmelőcsoport párt- átkára mutált jó példát a dolgozó pa. rasiz.toknak, meri:' beaidlási koteijezeltit. ség nélkül 4 mázsa vegyesitermériyt adott be és 1 nap atafjt népeevelő- muinkával 10 mázsa ijerményt gyííjtlöti be. Mátyás József 2 holdas doligozói paraszt pedig 5.60 mázsa kenyérga­bonáit adott; be. Somogyi Elek 5 hol­das dolgozó 5 mázsa vegyesferményt adott Ibe. BOLHÓN Szabó András, irinmeilőszövetkezeti tag mutatta meg, hogy megértetíte Pártunk szaván, ment beadási kötele­zettség nélkül 1.50 mázsa kenyérga­bonát adlcxtt be. FOKOZZUK AZ ELLENSÉG ELLENI HARCOT Akkor azonban, amikor a becsü­letes dolgozók mindent dlkövethek, hogy eleget tegyenek a Párt felhí­vásának, az ellenség, a kulákok és szekértolóik mindent elkövetnek, hogy megyénk ne tudja teljesíteni az előirányzatot. Ifj. Mihály Lajos látrányi kulák lakásán a széna közé elrejtve 150 kilő kukoricát találtak. Beismerése szerint 4 mázsa kukori­cát vásárolt, mázsánként 150 forin­tos áron, hogy kitől, arrn .,ném emlékszik“. A további vizsgálat so­rán találtak még az apósa házánál a kiskertben a díszboferok között 30 kiló zsírt és két liter pálinkát, amely szintén az ő tulajdona volt. A pincében pedig újabb két mázsa szemeskukoricát találtak egy hor­dóban elrejtve, bár a kulák azt állította, hogy a hordóban törköly' van. A kulákot a községi tanács javas­latára internálták. így nyerte el méltó • büntetését a kulák, aki a dolgozók erőfeszítéseit meg akarta hiúsítani. Ez az eset is figyelmez­teti a pártszervezeteiket és a taná­csokat, hogy fokozotitahlb gonddali kezeljék a begyűjtők ügyét, mert a kulákok nem riadnak vissza semi- lyien gaztettől, hogy a beszolgálta­tást Szabotálják és meghiúsítsák Pártunk célkitűzéseit, amelyekkel a békét akarja megszilárdítani és a dolgozók életszínvonalának a fel­emelését akarja. delmükiben mindenkor sízélmít'hatj- nak a Szovjetunió és a népi de­mokráciák népeinek egyre hatalma­sabbra növekvő erejére és baráti támogatására. Népünk is, aki Rákosi elvtárs szavaival „a béke népe“, mindent megtesz, hogy fokozza harcát a jugoszláv nép hóhérai és fasiszta cinkosai ellen. Nem kíméli erejét és verítékét, hogy még gyorsabban erősítse, még acélosabbá! kovácsol­ja népünk államát és még szilár­dabbá tegye a Párt vezette magyar nép egységét a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezette legyőzhetetlen bóketábor százmillióinak győztes csatáiban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom