Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1915
4 nepély jövedelmét is a növendékek hazafias szellemtől vezérelt ügybuzgósága eredményezi. A begyült 262'10 K-át a „Háborúban feldúlt falvakat újraépítő bizottság“ címére küldöttem. Kapcsolatban meg kell emlékeznem még a növendékeknek arról a nemes felbuzdulásáról is, mellyel felerészben a háborúban elesett tanítók árváinak fölsegélyezésére, felerészben „Szeretet“-falva újraépítésére műsoros estélyt óhajtottak rendezni. Kár, hogy a korábban bekövetkezett vizsgálatok megakadályozták a tekintélyes jövedelmet ígérő jótékonycélú estély megtartását. Ott, a hol a katonai célokat szolgáló anyagi támogatás véget ér : kezdődik a növendékeknek talán még értékesebb hazafias ténykedése, mivel a városunkban lábbadozó hősök s az itt 2 hónapig időző dicsőséges német szövetségeseink katonáinak szórakoztatásara vagy műsoros ünnepeket rendeznek, vagy részt vesznek a város által rendezett efajta ünnepélyeken. Míg hőseink egy-egy szemernyi kitüntetésül tekinthették a növendéksereg megnyilatkozó nagyrabecsülését, német szövetségeseink világgá röpítik majd azt az osztatlan figyelmet, melyben „magyar“ lányok részeltették őket. íme az erkölcsi siker, mely elmaradhatatlan jutalma leend a hon- leányi kötelességteljesitésnek. A kegyeletérzés ápolására kiválóan alkalmas, megható ünnepség tanúi és részesei lehettek a növendékek, midőn nov. 21-én a helybeli főgimnázium hősi halált halt tanárának, Benkő Gábornak, emlékére szentelt gyászünnepélyre vezettem őket. Mindany- nyiszor megjelentek a templomi hasonló jellegű gyász-istentiszteleteken is; így kívántak kegyelettel adózni a hősi halált haltak emlékének. S bár növendékeink egész iskolai éven át lankadatlan lelkesedéssel és honleányi áldozatkészséggel feleltek meg a háború parancsolta társadalmi kötelezettségöknek : iskolai kötelezettségeik teljesítéséről sein feledkeztek meg. Szolgáljon bizonyítékul a négy osztályban elért eredmény, mely szerint az 5 érdemfokozattal történő osztályozás általános eredménye: 201. Ez az adat is beszédes bizonyíték, minő munkát kellett a növendékeknek kifejteniük. Egyúttal kezesség is, hogy az intézetből kikerülők igazi magyar nők, képzett tanítónők. Jelentésem végén röviden arról szólok még, mennyiben érinti intézetünket a hadkötelezettség : Az első mozgósítás napján hadba- vonult Sághi Tamás tanárunk, ki is azóta folytonosan harctéri, vagy más katonai szolgálatot teljesít. Idáig megőrizte a jó Isten s hozza őt is vissza szerető köreibe 1 1915. augusztus 15-én bevonult Hatvani Lajos zenetanár is, majd 1916. márc. 14-én Pataki Ferenc intézeti szolga. Kérjük a Mindenhatót, hogy tartsa távol őket minden bajtól, vésztől. „Balsors, akit régen tép Hozz rá vig esztendőt I Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt.“
