Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1914
Az iskolai év története. 1. Intézetünk s a háború. :: Az 1914—915. iskolai év kezdetével majdnem összeesik a világháború nagyszerű lendületű megindulásával. Az a szent, forró láz, mely a maga igazságának tudatában áthevítette minden magyar ember szívét, ami lelkünket is áttüzesítette s hivő reménnyel, bízó bizalommal, imádságos szeretettel kisértük a mi hőseink, a mi szent harcosaink nehéz, de dicsőséges küzdelmét. Éreztük, hogy a nagy időkben a haza mindenkitől a kötelességnek becsületes teljesítését követeli, mindenkitől megköveteli, hogy a gondozására bízott barázdának magvetője, a gondjaira bízott nyájnak igaz pásztora legyen. Nagy időknek ez a lelkeket áttüzesítő szelleme élt a mi intézetünk falai között is s ebben a szellemben igyekeztünk megfelelni mindnyájan a reánk váró hivatásnak. A hadüzenet megtörténte után — tagadhatatlanul — bizonyos aggodalommal gondoltunk a tanév megnyíthatásának körülményeire. Tudtuk, hogy növendékeink csaknem mindenikére a megpróbáltatás nehéz napjai nehezedtek : atyjokat, testvéreiket, hozzátartozóikat kellett gondolatban elkisérniök a harc mezejére. S noha ily körülmények közt a zavartalan iskolai életre, csendes munkálkodásra következtetnünk alig alig lehetett: felemelő érzéssel tapasztaltuk, hogy hősnők tértek vissza intézetünk falai közé. Bámulatos, menynyire megértette ez a kicsiny sereg a király, a haza hívó szózatát s mily öntudatosan, lelkesen, nemzeti büszkeségtől áthatva küzdött az itthonlevő küzdők seregében. Néha kedvezőtlen hirt hozott a posta egyik-másik levélben. Megremegett a levélbontó kéz, megcsillant a fájdalom-, vagy a részvét könnye, de a követő könnycseppek már a honleányi büszkeség csillogó gyöngyei voltak . . . És öltögetett a tű tovább a hősöknek készülő téli ruhaneműekben. Mig a lélek szárnyon vitte a sóhajokat a Kárpátokat hősiesen védő didergőink felé: öröm volt nézni, mily hatványozott munkakedvvel készült nap-nap után a rengeteg katonai meleg ruhanemű. Növendékeink kötelességtudással párosult áldozatkészségének bizonyítéka az az 1333 drb ruhanemű, melyet a hadsegélyző hivatalnak január 1-éig 1727-44 K értékben elküldöttünk. Ezzel a ténykedésünkkel kívántunk a 126655—914. számú magas miniszteri rendeletnek is megfelelni. Kapcsolatban megemlítem, hogy a 1*