Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1908
8 delmek korában minden háborgatás nélkül élvezték s azok az erdélyi privilégiumokat megerősítő 1691-iki Leopoldi diploma keretében is megerősítést nyertek.1 De már 1698-ban a szék részéről azok ellen az országgyűléshez panasz érkezett be. Az országgyűlés az ügyet megvizsgálás céljából az erdélyi főkormányszékhez tette át. Ez pedig a királyi táblával is felülvizsgáltatta s még abban az évben 1698. november 26-án következő rendeletét bocsátja ki :1 2 „A háromszéki mind Reformata, mind Unitaria Religion lévő Prédikátorok, és egyéb Egyházi Rendek elten tétetett volt az elmúlt Ország Gyűlésén az Széknek neve alatt valami panasz, hogy Privilégiumokat praetendálván közönséges terch- viselésekből magokat, sőt némelyek vejeket, Selléreket, és egyéb hozzájok tartozókat kivonnák. Mely panaszra ex Gubernio akkor tettünk volt ollyan választ, hogy a más felet is meg kell hallgatnunk, a’mint, hogy admonealtattanak is általunk, hogy az iránt magokat mentsék. Producálták azért mi élőnkben Néhai Boldog emlékezetű Bethlen Gábor, öreg és második Rákóczy György Fejedelmek Privilégiumát, melyet mind magunk megvizsgáltunk, mind az ő Felsége Táblájával megláttattunk, de úgy találtuk, mind magára, mind az mi kegyelmes Urunk ő Felsége (I. Leopold) az Erdélyi Privilégiumokat con- firmáló Kegyelmes Dispositiójára nézve, hogy .ezt bontogatni, sem illendő, sem szabados, sem lehetséges. Kegyelmeteknek azért Authoritate Gubernio attributá a sua Majestate parancsoljuk, hogy semminémü ollyan contributioval, és azt a’ Rendet nem illető terhekkel ő Kglmctek ne terheltje ; hogy ha pedig valami ollyan elszenvedhefetlempanasza vagyon Kghneteknek, specifikálja mind a’ Személyeket, mind az dolgot cum cir- cumstantiis necessariis, hogy ha lehet, salvo tarnen Privilegio, orvosolhassuk azokat.“ Ilyen támadások később még nagyobb számmal fordulnak elő, de a királyi fökormányszék a belső rend privilégiumait mindannyiszor megerősítette. Ebbe meg a világi hatóságok nem nyugodtak bele és 1753-ban a királyi udvarhoz fordulnak panaszukkal. A királyi udvar pedig az ügyet tisztázás céljából az erdélyi királyi 1 Supplex libellus eonimunitatis. 36. 1. (Kommunitási levéltár 11—1871. leltári szám alatt.) 2 Lásd „Felsőbb Rendeletek tára" c. Kommunitási iratban 19. lap. (6—1871. leltári szám alatt).
