Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1907

7 Főtiszteletü és Méltóságos Püspök ur! Kollégiumunk elöljárósága és tanári kara örömmel vesz részt a tiszteletadás sorában. Ha a sorrendben nem is voltunk elsők, mert mint házigazdák másnak engedtük azt át, de fentartottuk az elsőbbséget magunknak a szeretetben és tiszteletben, a melyet Méltóságod iránt nemcsak mint az erdélyi református püspök, szerető főpásztoruuk, gondnoktársunk iránt, hanem mint a protestántizmus- nak, a magyar hazának, a magyar tudományosságnak kiváló tulaj­donságokkal megáldott férfia iránt éreziink. Midőn ezen érzelmünkről biztosítjuk, midőn itt az alma máter falai között újból szívesen üdvözöljük és magunkat jóakaró kegyébe ajánljuk, kívánjuk a jóságos Istentől, hogy minden jó istápolására, minden jóknak örökében méltóságodat sokáig éltesse ! A Püspök ur Nagy Károly generális nótárius és J a n c s ó Lajos generális director között állva, az alábbi magasan szárnyaló, lendületes, szép szavakkal köszönte a hódolatot. Méltóságos Főgondnok ur! Méltóságos Elöljáróság! Igen tisztelt tanár urak ! Hiszen Méltóságos Elöljáróság volt a legelső, a melyik engem idejövetelem alkalmával köszöntött. Akkor már szerencsés voltam kifejezni a legőszintébb köszönetemet. Éhez a Mikó-Kollégiumhoz ugyan személyes emlékeknek a szálai nem fűzhettek eddig, de fűzött nagy tisztelet, kegyelet, hódolat annak a szelleme, annak a lelke iránt, aki ennek az intézetnek alapitója, a kinek a nemes, nagy lelke ott erősödött és edződött meg a második honfoglalásnak és honalapitásnak nagy munkájában és aki megérezte azt, hogy a jövendőtől kell remélni, a jövő nemzedéktől kell várni az egyháznak is, a nemzetnek is a felvirágzását; a ki elég készültséggel volt arra, aki nagyon jól tudta, hogy az Ur negyven esztendőn keresztül vezette az ő népét és egy nemzedéknek ki kellett pusztulnia, hogy uj nem­zedék támadjon, a mely megérthesse a honalapitásnak és megért­hesse az államalkotásnak ideálját. Ez a hódoló emlék, ez a hódoló tisztelet felmagasztositja annak alakját, akinek hagyományaként, a kinek szelleme őrzéseként kell, hogy a Méltóságos Elöljáróság vezesse ezt az intézetet. Adja Isten, hogy minden egyes nemzedék, a mely itt a Méltóságos Elöljáróság vezetése alól kikerül, legyen \

Next

/
Oldalképek
Tartalom