Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1906

5 az egykori tanítványt bizalmukkal és szeretetíikkel meg­ajándékozva, maguk közé hívtak, munkatársuknak fo­gadtak s ezzel lehetővé tették, hogy leróhassam hálámat nevelő-intézetem iránt s első sorban székely véreim érdekében értékesíthessem azt a keveset, mivel az isteni gondviselés megáldani kegyes volt. Az „oratio so le mn is“ vagy ünnepi beszéd helyett azonban a mai általános szokás szerint csak egy rövid történeti értekezést mutatok be nem­zeti múltúnk egyik viharos, de dicsőséges korszakából; az önálló erdélyi fejedelemség romjain felépülő guber- niumi korszakban bekövetkezett német világ visszahatása­képpen kitört Rákóczi-szabadságharc idejéből. Közelebbről: e korszak keretén belől a háromszéki székelység azon küzdelmeinek emlékét óhajtom felújítani, melyekkel a gyűlölt német igát lerázva magáról, az Apafi Mihály halálával eltemetett önálló fejedelemséget segített visszaállítani. Mert helyeslem és elfogadom a székely nemzet Székely tör­teikért, kitűnő történetírójának nem régen hangoztatott ténetirás fel­nézetét, ki — a székely nemzet eredetének kutatásával adata- már csaknem egy század óta foglalkozó történetírók eldöntetlen harcának láttára — azt mondta, hogy „nem az eredet kérdése a székely történelem lényege, hanem a székelység történeti hivatásának mi­ként való betöltése. Ez lehet a székelység jogos büszkesége, ez az utódoknak megbecsülendő erkölcsi öröksége“.1 Tudtommal pedig a többek közt az a kérdés: vájjon a székely nemzet betöltötte-e igazán hivatását pl. a XVII. és XVIII. század nagy nemzeti küzdelmeiben, idáig nem ragadta meg különösebben, első sorban az eredet kérdését tisztázni akaró történetíróink figyelmét. Vármegyénk Rákóczi-korbeli történetével se foglal­kozott senki mind máig történetirodalmunkban. Nem foglalkozott annyival inkább, mert e kérdésnél szá­mottevő s könnyen értékesíthető történeti anyag eddigi publicatioinkban kevés található. Sőt vármegyei levéltárunk 1 Szádeczky Lajos: A székelyek történelmi intézményeiről, Erdélyi Múzeum. 1902. évf. 314. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom