Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1906
4 Tanári eskü letevése. Székfoglaló értekezés tartása. Erdélyi református iskoláinkban ezóta lényegében és nagyjában e törvénytervezetben kitűzött elv szerint történt a rendes tanári székek betöltése. Ma is az akkori iskolai tanácsnak megfelelő kollégiumi elöljáróságnak a kötelessége, hogy a vezetése alatt álló ifjúság vallás-erkölcsi nevelésére és tanítására azon egyének közül, kiknek kellő szakképzettségét az állam tudományos egyetemein kiállított bizonyítvánnyal igazolja, s kiknek lelkes munkásságától az ifjúság nevelését és tanítását s az intézet fejlesztését legbiztosabban remélheti, egyet kiválasszon s ezt végleges megválasztás végett az egyházkerületi közgyűlésnek ajánlja. Ugyanez a törvénytervezet az uj tanár kötelességévé teszi, hogy előadása kezdetén — in initio suae profes- sionis — ünnepélyes beszédet — orationem solemnem — tartson, s beszéde után kézadással vállaljon kezességet és tegyen ígéretet, hogy ő Isten igéje s az iskola törvényei szerintfog tanítani és élni. Tisztelt Hallgatóim ! Református iskoláinkban az uj tanárt ma is ez a szokás kötelezi s én, kit a Mindenható kegyelme és szeretete s a ref. Székely Mikó-Kollégium elöljáróságának és az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlésének, mondhatnám egyetemesen megnyilatkozott bizalma most önök elé állított, részben már eleget is tettem e kötelező szép szokásnak, a mikor az elöljáróság színe előtt esküvel fogadtam, hogy a mig Isten erőt és életet ad, e nagyrahivatott intézet, az én kedves alma materem ügyei iránt buzogni, annak érdekeit híven szolgálni, s fejlesztésén minden erőmmel közreműködni soha meg nem szünök. De örömmel és készséggel teszek eleget az említett törvénytervezet nyomán kifejlődött százados szokáson alapuló igazgatótanácsi rendelet azon részének is, mely székfoglaló tartására kötelez, mert ennek során legalább alkalmam nyílik arra, hogy itt a nagy nyilvánosság, szülők és tanítványok előtt is szivemből fakadó, őszinte köszönetét mondjak tavaszi egyházkerületi közgyűlésünk tisztelt tagjainak, de különösen alma materem elöljáróságának, gondnokoknak és tanároknak egyaránt, kik engem,
