Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1905
13 És igy vonul újra vissza attól 61-ben, mint kormányszéki elnök, mikor nemzeti érzülete tiltja, hogy részt vegyen a Szebenbe kényszeritett országgyűlésen. De újra készséggel veti munkára kezét, mihelyt meggyőződése szerint szolgálhatja nemzete előhala- dását. Így vesz részt 1865-ben az uniót tárgyaló kolozsvári, majd megjelenik a pesti országgyűlésen és lesz tagja az alkotmányos minisztériumnak 1867-ben. És bár Kemény Gábor utóbbi téren kétségbe vonja hivatását — mert érthetetlen módon a parlamenti szóharcban keresi a miniszter kvalifikációját — el kell ismernünk, hogy ő nemzete javát munkálva, elévülhetetlen érdemeket szerzett minden téren. Már politikai pályafutásának e rövid vázlatából kitűnik, hogy Mikónak legszebb jellemvonása volt a kitartás, a türelem. Hát a magánéletben mennyi alkalma volt gyakorolni az erényt! A közpályán kapott fájó sebek mellett hányszor kellett ajakához emelni a keserű pohárt ott, a hol erőforrást keresünk: a családi életben. Az édes anyát tulajdonkép meg sem ismerheté. Majd a felserdült ifjúnak legédesebb ábrándjait tépi szét a halál jegyesének, Mikes Mária grófnőnek elragadásában. Aztán csakhamar a teljes árvaság nehezül reá a rajongással szeretett nagyanyának elveszítésében. Csak évek múltán tér vissza bizalma a családalkotáshoz és találja fel teljes boldogságát a gróf Rhédey Máriával kötött szent frigyben. Hej, de újra meg újra nehéz gyász borit éltére sötét homályt. 1848-ban nagyobb fiát, Ferencet veszti el. 49-ben, mikor Olmücből hazatér, feldúlt hazájában elhagyatott árvaságban találja házát is, a hű nőnek és édes anyának halála folytán. Majd ismét kisebb fiát, a jeles család utolsó férfi sarját, külföldi útjáról hazatérőben csak hideg tetemkint ölelheti édes atyai szivére. Aztán nagyobb leányát, gr. Teleki Károlynét kell a sírnak adnia és egyetlen gyermekét Annát, özvegység gyászában gyámolitnia. Óh, valóban csak hősi erő lehetett képes elviselni a köz- és magánélet ily súlyos terhét. S vájjon miből merítette ő ezt a hősi erőt? Életirói mind nagy kutatással keresik e kérdés megfejtését. Én pedig azt hiszem, hogy élete nagyon világosan adja meg a feleletet. Dolgozzál és imádkozzál 1 E két szó megvalósítása fejti meg a rejtélyt. Az ő erőforrása a munka és a hit volt mindég. A munka volt neki az üdítő szórakozás, a fáradalmak közt a pihenés, a szenvedésekben a vigasztalás. És a munkára talált tért mindig, ha hazafiui önérzete a politikai élettől visszavonulásra kényszerité is, a társadalmi, egyházi életben, vagy éppen a kézműves műhely
