Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1898
I. Tanári székfoglaló értekezések. I. A német szórend elemei, — Felolvasta Máyer Jáuos 1899. junius 25-én. — jelige : »Wer will was Lebendigs erkennen und beschreiben, Sucht erst den Geist herauszutreiben, Dann hat er die '('heile in seiner Hand, Fehlt leider ! nur das geistige Band.“ Goethe. Faust I. Mióta a német nyelv tanításával foglalkozom, minden igyekezetem odairányul, hogy tanítványaimban a német nyelv iránt való érzéket minél jobban felébreszthessem ; hogy a német nyelv természetét, sajátságait minél jobban megértsék. Nemcsak; hanem, hogy első sorban, a mindennapi életből és közvetlen szemléletűk köréből vett fogalmakkal s kifejezésmódokkal is megbarátkozzanak. — Hiába fordítunk ugyanis a görög és római világ dolgairól; hiába az eszményi világ köréből, ha arról sem tudunk számot adni, a mi közvetlen közeliinkbe esik, — talán még arra sem tudunk*) felelni, hogy hogy vagyunk, hogy hívnak stb. Abból indulunk hát ki, a mi érdekel is, s a nyelvtanításban is az ismertről haladunk az ismeretlenre. Aztán nem elégszünk meg a nyelvtan vagy az olvasókönyv holt anyagával, hanem kérdezünk, felelünk, a mondatokon változtatunk, alakítunk, iratunk**), olvastatunk *) „Das eigentliche Lobon der Sprache ruht nicht in der geschriebenen. sondern in der gesprochenen Rede.“ Zeitschrift für den deutschen Unterricht. 1899. VI. 233. **) „Die Sprech- und Schroibbewegungen kann der Schiiter jederzeit nach aussen projizieren. Die Sprachbewcgungen sind beim Schreibunterricht in beträchtlicher Weise betheiligt.“ Olvassuk a Neue Bahnen 1899. X. 5. Ebből látjuk egyúttal azt is, hogy a modern paedagogiának éz* a kitűnő szaklapja is minő fontosságot tulajdonit az Írásnak és olvasásnak. ' j ■ ■ ■ í*
