Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
7 gyökerét pedig a classikus irodalom gondolatai és eszméi alkotják. Középiskolát végzett embernek ismernie kellene az emberi mivelődést ó-kori elemeitől egészen jelen alakjáig. Erre csak akkor képes, ha ismeri a classicusokat, a görögöket úgy, mint a rómaiakat. Mert mig állami és sok tekintetben egyházi téren is a rómaiak gyakoroltak a későbbi miveit népekre nagy befolyást: addig csaknem összes aestheti- kai miveltségünket a görögöknek köszönhetjük; mig a rómaiak kiváló jogérzetüknél fogva olyan államot teremtettek, melynek minden tényezője a leghatározottabb törvények szerint érvényesítette magát: addig Görögország mosolygó ege alatt a hellének istentől megáldott népe máig is páratlan építészetet, szobrászatot, költészetet teremtett; mig Romában az államnak minden alá volt rendelve, addig a görög szabadon értékesíthette egyéni tehetségeit. A miveltség teljes történelmi alapját tehát csak a görög és latin együttes ismerete biztosítja, magában egyik, bár a latin a görög szépmüvésze- tekből alakot sőt tartalmat is vett át, csak egyoldalú művelődésnek lehet alapja. Igaz, hogy teljes történelmi alapon álló miveltségre csak olyannak van szüksége, a ki magát tudományosan akarja kiképezni, mert a tudomány nem elégedhetik meg leszármaztatott tételekkel és Ítéletekkel, hanem követnie kell azokat eredetökig. A miveltség történeti alapjához tartozik ama népek nyelve is, melyeknek miveltségén a mi modern kultúránk alapul, mert egyetlen téren sem mutatkozik valamely nép szelleme úgy, mint nyelvében. Hogy tehát valamely népet minden oldalról megismerhessünk : ismernünk kell nyelvét is. Igaz ugyan, hogy a nyelv egymaga még nem nyújt a tanulónak tiszta képet a korról vagy az emberekről, a kik azon korban éltek; azt csak a történelem teheti, a melynek a nyelv csak egy részét alkoltja*, tehát a régi nyelvek tanításának az ó-kori történelemre kell támaszkodnia. Csak ezen az anyagon nyer a nyelv tartalmat, a melyre szüksége van a végre, hogy a tanuló érdeklődését felkeltse és éberen tartsa. * L. Kern Grundriss dór Paodag. §. 20.
