Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
G Egy perczig sem szabad tehát azt hinnünk, hogy az idegen nyelvek tanítása csak úgy véletlenül csúszott be a középiskolai oktatás tervezetébe; azoknak megvan a jogosultsága és haszna; nyelvtanulás és nyelvtudomány a műveltség követelménye. Másik feltett kérdésem igy hangzott: Régi legyen-e az általunk tanítandó nyelv, avagy uj ? Elérkeztem azon pontig, a melyen a középiskola két külön iskolára válik szét azon feladat szerint, a melyet teljesíteni akar. Ha az iskola idegen nyelvek tanításánál első sorban gyakorlati czélokat szolgál : akkor az élő nyelveknek kell főszerepet játszaniok, sőt ezeket gyakorlati módszer szerint kell tanítani, miután a hasznossági czél — jóllehet tudományos haszna is van — épen magának a nyelvnek a tudása. Ez a reáliskolák nyelvtanításának czélja; vezérnyelvök : valamely modern, élő nyelv, mely a kiilömböző nemzeteknél külömböző. Ha azonban a középiskola tudományos nevelő intézet akar lenni, ha tanítványaival nemcsak ismereteket akar közölni, hanem önálló tanuláshoz, tanulmányozáshoz akarja szoktatni: csak olyan nyelvet tehet tanítása középpontjává, a melynek megtanulásánál első a tudomány iránti érdeklődés ; ez az eset a régi (classicus) nyelveknél. Ez a gymna- siumban a eláss, nyelvek tanításának feladata; a vezérnyelv : a latin. Szívesen elismerem, hogy a modern nyelvek tanításának, tehát a reáliskolák nyelvtanításának is van tudományos haszna és hogy azok is a tudományos mivelődés eszközei, de a classicus (görög-latin) nyelveknek az élők felett sok előnyük van. Legyen szabad pár vonásban ezen előnyökre hivatkoznom. 1. Minden miveltségnek történelmi alapon kell nyugodnia; a ki ezt kétségbe vonja, annak Rousseauval kellene tartania, hogy t. i. társadalmi viszonyainkon csak akkor lehetne javítani, ha először minden meglevőt eltörlünk. Történelmi műveltség alapján álló embernek azonban bővebben meg kell ismerkednie azon népekkel, amelyeknek miveltségén saját miveltségünk alapul. A mi modern miveltségünk alapját és
