Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
ó nyelvek, melyek időközben nemzeti irodalmat teremtettek, jogos helyet követeltek az iskolában. Mindezen tudományok követelményei kétségtelenül jogosak, számolnia kell velők a középiskolának. Hogy miként akar egyik és másik tanterv velők számolni: az kívül esik tárgyam keretén. Egy dolog azonban bizonyos. Á középiskolai oktatást tárgyaló összes tudományos nézetek egy elvben mind megegyeznek; ezen elv a következő : Mivelődés, azaz az ember tehetségeinek szabad és összhangzó fejlődése nem is gondolható nyelvismeret nélkül. Ebből következik, hogy tudományos alapon nyugvó nyelvtanítás a középiskolai oktatás elengedhetetlen feltétele. Melyik legyen az a nyelv ? Anyanyelv-e vagy idegen V Régi-e vagy uj ? El kell ismernünk, hogy bizonyos törvények, melyeket tehát általános nyelvtörvényeknek nevezhetünk, minden magasabb fejlődésü nyelvben ismétlődnek és úgy az anyanyelvben, mint más idegen nyelvekben felmutathatok, de még sem egyformán alkalmas mindenik arra, hogy vezérnyelvül szolgáljon a középiskolai oktatásnál, úgy hogy egyik szerkezeténél, kifejezésmódjainál, egyéni sajátosságainál fogva alkalmasabb a másiknál, jóllehet rokonok. Ha már most ezen általános nyelvtörvényeket vesszük tekintetbe: a tanítás középpontjává tehetnők az anyanyelvet is ; ez azonban a nyelv szerkezeti nehézségein kívül több okból nem ajánlható. Nehezen tudnók ugyanis a tanulóval megértetni, hogy miért kelljen neki fáradságos utón megtanulnia azokat a szabályokat, a melyeket gyakorlatilag már tud ; elesnék továbbá a legnagyobb előnytől, a melyet idegen nyelv megtanulása nyújthat, elesnék az idegen és sajátja közötti összehasonlitástól, pedig ez a kezdettől fogva végzett rendszeres összehasonlitás tanít meg arra, hogy a dolgoknak mélyére hatoljunk, hogy a külső alakot a tartalomtól megkülömböztessük, a gondolatot praecisirozhas- suk. Igaza van Schiller Hermannak, midőn (Hb. der pr. Paedagogik 409. oldal) igy szól : „Einen Gedanken in zwei Sprachen auszudrücken, also zweifach ihn nach den Gesetzen jeder Sprache zu denken, heisst ihn völlig beherrschen.“ — A nyelvileg műveletlen ember ezen előnyöktől elesik.
