Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1894
18 erdőknek, a ki éltető nedvességet ad a fáknak, növényeknek, a ki táplálja, védi az erdő vadállatait, nyájait, a ki kísérőivel a nymphákkal játszva, tánczolva és vadászgatva barangolja be a völgyeket, erdőket. A hegyes völgyes Arcadiában a folyók, patakok, ligetek mellett valónak legfőbb cultus-lielyei; Apol- lontól egészen elkülönítve. A vadállatok úrnőjének nevezi Ilome- ros.1 A szarvas volt legkedvenczebb állata, innen Elaphia mellékneve s mint szarvas vadásznő jelenik meg az Iliasban.2 Attikában ])edig a szarvasvadászat legszokottabb idejében az ő tiszteletére ülték az Elaphebolia ünnepet, mint a vadászat istennőjének megünneplésére. De az ősi Artemisnek jellemvonásai később, midőn a főbb istenek genealógiai összeköttetésére irányuló törekvés folytán a mytkos alkotó népszellem Apollon testvérévé tette, egészen átalakultak. Mint Apollon testvére, Lótónak, a sötétségnek leánya szerepel a hellén Artemis ellentétben az ős pelasg Ar temis-szel, a kinek tisztelete az Apollonéval legkevésbbé sem függött össze ; mert a természettel való összefüggése mintegy kiveszett a köztudatból a hellén korban. Az Apollon jellemvonásainak egy részét szállították át reá s mikép Apollon akkor már nem volt napistenség : úgy Artemis is, mint Apollon női képmása, ethikai istenség lett s a természet istennői szerepét majdnem egészen elveszítette. A Homeros korában már egészen ki volt fejlődve Apollonnal testvéri viszonya.3 Együtt van a két testvér az élet különféle jelenségeiben ; együtt töltik a te let a Hyperboreusok mythikus országában.4 A legfőbb kultus- helyeken közös volt tiszteletűk, mert Artemis részt vesz Apol- lonnak majdnem minden hatáskörében. Részt vesz a sárkány elleni küzdelemben, midőn Apollon a Niobő fiait, Artemis a leányait lövöldözi le,5 mint Apollonnak, a nyíl a legfőbb fegyvere.0 0 küldi nyilaival a hirtelen halált a nők részére,7 de egyúttal védője is a nőknek. Homeros szerint az asszonyok feletti főhatalmat az ő kezébe tette le Zeus.8 Szigorú őre az erkölcs tisztaságának, példányképe a nők szépségének és erkölcsi életének. Hozzá hasonlítja az epikus költő a legszebb halandó nőket: Helénát, Nausikát és Pénelopéját.9 Egy szóval Apol- * * II. XXI. 470. • II. V. 51. s II. IX. 536, Od. XX. 61. 4 Herodot. IV. 32—35. 3 II. XXIII. 606. » II. XXI. 480. 7 II. VI. 205, 428, XIX. 59. Od. V. 124, XI. 172, 324, XV. 478. XX. 62. 8 II. XXI. 482. 9 Od. IV. 122. VI. 102. 151. XIX. 54.
