Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
17 rencsétlen kísérletezésnél. Már pedig a mi most történik, azt annak kell neveznünk, mert az egységes középiskola tervével azok sincsenek tisztában, a kiktől a mozgalom megindult.* Hát még az érdekében irt czikkek hányfelé ágaznak el? A bi- és trifurcatióknak se hossza, se vége. Hogy a görög nyelvet helyettesítő tárgyakkal, azok anyagával, minőségével sth. magok a kezdeményezők sincsenek megelégedve, az nyílt titok. Hát még azok a tankönyvek minők, melyeket a görög klasszikusok helyett nyomtak a tanulók kezébe ? No de 2 hónapi vakáczió alatt hajós dolog is oly tankönyvet összeszerkeszteni, melynek határozott útiránya nincs, s mely a századak kipróbálta kincseket felül tudja múlni! Az eredmény meg is mutatta, hogy a filhelléneknek volt igazuk, s az antihellének öröme legalább is időelőtti, mert a hol a tanulóknak tetszésükre bízták a választást a görög nyelv s az azt pótló tárgyak közt, több gymnasiumban egy sem vállalkozott ez utóbbiakra, a többiben meg legalább is 7O°/0 nyilatkozott a mellett a kegyetlen görög nyelv mellett! Nekünk protestánsoknak megvan az a szerencsés helyzetünk autonómiánk folytán, hogy nem kell vakon rohannunk az experimentálás veszélyes útjára, hanem nyugodtan bevárhatjuk az eredményt, s ha beválik, alkalmazhatjuk iskoláinkban. Azért nagyon csodálkoztam és csodálkoztak sokan, hogy több kollégium annyira kapott a még ki nem próbált ministeri rendeletén, hogy már a jövő tanévben életbe lépteti. Mert nem mondom, hogy nálunk is nem fog ez bekövetkezni. Be fog ez következni, mihelyt az egységes középiskola eszméje megérett, és kivitele czélszerű s a nemzeti géniusznak megfelelő lesz. Ez pedig nem megy oly könnyen, mint azt a papiroson elgondolják ; mert már sokszor történt, hogy a mi a theoriában nagyon plausibilisnak, sőt megdönthetetlen igazsága dolognak látszott, az a valóságban kivihetetlen lett; a gyakorlat kérlelhetetlen ellenségének bizonyult, a siker megtagadta az engedelmességet. A latin nyelvnek a reáliskolába bevitele volt az első lépés az egységesítés felé ; ennek már jó egy pár éve, s még nagyobb közeledés a kettő között azóta nem történt; sőt éppen a latin nyelv tanításának sikere, mely ott az első évben oly kecsegtető reményekkel biztatott, most utóbb mind kétesebbé vált. Tehát maga az első lépés sincs kipróbálva ; s már megtették a második merész ugrást, mely a görög nyelv kiküszöbölésére irányult. S ha mindezekhez hozzáveszszük azt a valóságos labyrinthot, * A legújabb 1892. februári értekezlet fényesen igazolta egy ér előtt irt állításomat. 2