Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
Ifi zattal részleteket olvasott fel. (Azt hiszem, hogy ez görög Synony- mika lehet a mérnök úr elbeszélése után.) Mihályi Károly az összes görög classicusokból egy-egy töredéket megismertetett tanítványaival, hogy a kalokagathia minden árnyalatával gyarapítsák tudásukat, nemesítsék sziveiket. Oly lelkesen magyarázott, hogy tanítványait magával ragadta, nem vette észre az óra végét, nem hallotta a csengetyüt. Ily lelkes vezetők mellett nem csak az iskolai kötelezettségnek tettek eleget, hanem még magán foglalkozásra is jutott idejük. Az említett főmérnök ur már a VI. oszt.-bán privát diligentiából lefordította Platón Kritónját, VII-ikben Sophokles Philoktetesét, a VlII-ikban Aris- tofanésznek egyik vigjátékát. Azt hiszem, e nehány adat is eléggé igazolja, hogy a görög nyelv sikerében mily sok függ a tanár egyéniségétől. S ha e században a kívánalmakkal nem haladt lépést e nyelvből a tanítás eredménye, utalok arra a miserabilis állapotra, melyben nálunk a tanárképzés majdnem a 70-es évek közepéig leledzett, s a mely még most sincs, bátran ki merem mondani, azon a niveaun, melyen a mai igényeknek megfelelően állania kellene. S ha hozzáveszszük azt a nyomorult fizetést, melyben a felekezeti tanárok csaknem napjainkig részesültek, akkor ne csodáljuk, ha a megélhetés gondjai nem engedték őket testestül-lel- kestül az iskolának élni. Magának a görög nyelv tanításának a tekintélyét nagyon lerontotta az a gyengeség, melylyel a tanulása alól való fölmentést boldog-boldogtalannak megadták. 1883. óta, mely tantervűnket rendszeresítette s egyöntetűvé tette, datálódik a görög nyelvnek intensivebb tanítása, az eredmény kielégítő volta, mint azt a ministeri biztosok mindenfelé elismerték. Legjobb, legpraktikusabb görög nyelvtanaink ez idő alatt kerültek ki s éppen a felekezeti iskolák tanárainak a tollából. Ilyen a protestáns Dóczi Imre Görög nyelvtana, Pecz Vilmos Görög mondattana, a katholikus Maywald József Görög nyelvtana kitűnő olvasókönyveivel együtt. A német kiadású auctorok kiszorultak s helyüket ügyes szerkesztésű, magyar jegyzetes kiadások foglalták el. Minden év hozott egy-egy segédkönyvet: régiségtani, történeti, mythologiai, irodalomtörténeti stb. munkát, melyek a classicusok megértését megkönnyítették. S mikor már sok hurczoltatás és rágalom után a humanisták keble fellélegzett, mikor már-már a kitűzött czél közelében érezték magukat: akkor az Utilitarismus újra visszatért oda, a hol 83-ig voltunk. A hangzatos szavak nem hiányoztak, sőt egy uj jelszó van kiadva : az egységes középiskola; ennek érdekében kellett a görög tanításnak retrograd irányt venni. Szép dolog a haladás és kívánatos is a tanügy terén; de jobb a status quo a sze
