Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
13 23. 1.) A tankönyvek fejezetében meg így szól: „Görög remekírók közül Homér, Xenophon, Isokrates, Plutarch művei olvastattak; úgyszintén az újszövetségi szentirás görög szövege. Külföldi kiadások használtattak.“ (i. m. 43. 1.) A másik adat (szintén debreczeni dolog) már érdekesebb, miután ott rendelet küszöbölte ki, a görög nyelvet a prot. iskolákból. Ugyanis az 1804. évben Almosdon tartott értekezlet az 1795-iki szervezeten változtatva kihagyja a gymnasiumi pálya tudományai koréból a többi között a görög nyelvet és irodalmat. (L. Szilágyi István „A gimnáziumi oktatásügy története a magyarországi, helv. hitvallásuaknál“ Sárospataki Füzetek 1861. 219. 1.) Es e rendelet rendkívül érdekes adatot szolgáltat a görög nyelv mai állapotához, élénken illustrálva, hogy „nihil növi sub sole.“ Szilágyi ugyanis azt Írja (i. m. 221. 1.) : „Miután megbontatott a kapocs, mely 1795-ben legalább any- nyira a mennyire egybecsatlá a gimnáziumot s akadémiát, só't e kettő egymástól teljesen elválasztatott, az alapul szolgáló tudományoknak a gimnáziumból kihagyása által: lehetetlen volt nem érezni a bajt, melynek okvetlen elő kell állania, mikor a növendék anyagi előkészíiltség nélkül léptettetik át a szak- tudományok hallgatására. A kisegítőt a választmány javaslatához képest az Egyház- kerület egy Encziklopédikus lcurszus felállításában hitte feltalálni, két évi tanfolyammal, mely által készíttessék a fiatal ember elő az akadémiai pályára, s melyet mindenkinek kivétel nélkül át kell tanulnia. Ennek tudományai a következők voltak : I. Theologia elemei, tiszta Mathezis, Logika és Metafizika, Görög nyelv elemei, Görög klasszikusok közül Kébesz, Iso- kratesz, Pithágoras, Anakreon stb. II. Ujtestamentom az eredeti nyelven stb.“ A kik tehát már 1804-ben a görög nyelv ellen kardoskodtak, kénytelenek valának beismerni, hogy a tudományos műveltséghez nélkülözhetetlen kellék a görög irodalom, s a hiány pótlására behozták az u. n. „Encziklopédikus kurszus- ban.“ Ennek szelleme kisért majd 90 év múlva napjainkban, csakhogy a fin du siécle uj elnevezést talált ki rá: „faculta- tiv.“ S ennek a facultativ tanításnak benső barátai még az egységes iskolának legkitűnőbb bajnokai is, a kik tervezetükbe felvették a görög nyelvet, természetesen facultatívnak. Meddig tartja fenn magát ez uj tanügyi áramlat, melyről az eredetiség zománczát lemosta ez adatunk, a jövő mutatja meg; de hogy elődje nem volt hosszú életű, az már történeti tény, mert az 1817-iki Választmány, mely a debreczeni gymnasium beszervezését leghosszabb időre alapítá meg, újra fölvette a görög
