Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
12 71 kiadást ért, inig a Káldi-féle (a Tarkanyi javítását is ide véve) csak kettőt. (Károli-Emlékkönyv. 30—33. 1. Budapest, 1890.) Károlyi fordításával élünk még ma is. Az uj biblia-fordítás megindult, s nemsokára napvilágot lát; és meddig fog ez használatban lenni V Lehet, hogy századokig, lehet, hogy sokkal rövidebb ideig: mig a nyelv fejlődése annak megújítását, újra fordítását nem kívánja; de már éppen ez is bizonyítja, hogy a görög nyelvet protestáns iskoláinkból kiküszöbölni soha sem szabad, hanem mint vallásunk forrásának a nyelvét folyton művelnünk kell, mert különben hová jutnánk idővel ? A fordításhói csupán egy újabb correctio lenne ! * * * Láttuk az indító okot, mely a görög nyelvet a protestáns iskolákba behozta, s mely ezentúl a rendes tantárgyak közt szerepelt, néha még falusi iskolákban is, mint fentebb említettem. Kutatásaimban két helyre találtam csupán, hol a görög nyelv egyidőre megszűnt iskolai tantárgynak, és pedig a deb- reczeni kollégiumnál. Molnár Aladár ugyanis azt mondja: „A görög nyelv tanításával jó ideje felhagytak.“ („A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században.“ I. Bpest, 1881. 475. 1.) Mi lehetett ennek az oka? Bizonyára a szakférfiak hiánya. Tudjuk mindnyájan, mennyi üldözésen és zaklatáson mentek által protestáns iskoláink az 1790/1-iki 26. törvényczikk biztosításáig; tudjuk azt is, hogy tanfér fiainkat külföldön képezték, honnan nem jutottak mindig elégséges számban haza. Hogy gyállításom nem alaptalan, ugyancsak onnan olvasom ki; 1738- ban foglalá el tanszékét Marótbi György, e rendkívül képzett fiatal tanár, ki 7 évet töltött külföldi egyetemeken és „a görög nyelv és irodalom tanítását ismét fölélesztette.“ (U. ott 477. 1.) Mily terjedelemben és mily sikerrel tanították? Ezt legnehezebb, sőt statistikai pontossággal meghatározni lehetetlenség. Hisz még a debreczeni kollégiumról is igy beszél Molnár Aladár (i. m. 494. 1.): „Az oktatás berendezésének részleteiről a Marótbit megelőző időkből kevés adatunk van. A részletes és kötelező tanrendeket nem is szerették. Néhány pontot megállapítottak, a többi azután a tanítókra bízatott.“ — „A debreczeni iskola törvényeinek a tanítókra vonatkozó intézkedéseit a pataki iskola 1629-iki törvényeiből vették azzal a különbséggel, hogy a használandó tankönyvek, s tárgyalandó görög, római szerzők megnevezését mellőzték.“ A hol megnevezve vannak, ott is nagyon gyorsan végeznek velők adataink. Fraknói protestáns iskoláinkról ezt mondja: „Olvasták Euripidest, Aristo- telest és az ujtestamentomi szeiitirás görög szövegét.“ (i. in.
