Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

IQ

Gábor bárót Gyula-Feliérvár sz. kir. városa választotta meg képviselőjévé. Ü a mandátumot elfogadta, de csak azért, hogy teljes erejével támogassa azt a hazafias pártot, mely a 48-ban törvényesen kimondott unió alapján állva, egy ö felségéhez benyújtott nyilatkozatban tiltakozott az erdélyi külön országgyűlés ellen és saját lelkiismeretével és hazafias meggyőződésével nem tartván összeegyeztethetőnek e törvénytelen országgyűlésen való részvételt, előre semmisnek jelentett ki e csonka országgyűlés által hozandó minden határozatot.

Kemény Gábor bárót ez alkalommal az a kitüntetés érte, hogy a nyilatkozat szerkesztésével őt bizták meg, s ő e fontos és kényes megbízatásnak az egész hazafias párt teljes megelégedésére tett eleget. Majd 1866-ban a hazafias és alkotmányos felfogás jutván érvényre felsőbb helyen is, az ő felsége által Budapestre összehívott országgyűlésre Kemény Gábor bárót ismét Gyula-Fehérvár városa választotta meg országos képviselőjévé. Most már az országgyűlés szakbizottságaiban és a delegácziókben tág tér nyílt a kiváló férfiúnak nagy tehetségei érvényesítésére. Ettől az időtől fogva nyilvános szereplése, a közügy terén kifejtett sikeres működése annyira ismeretes mindnyájunk előtt, hogy én annak bővebb méltatásába nem bocsátkozom. A történelem pártatlan itélőszéke lesz hivatva majd arra, hogy teltei felett igazságos ítéletet mondjon. En most esak a saját személyére vonatkozó tényeket sorolom elő röviden, melyek a nyilvános pályán való előrehaladását jelzik. 1872-ben az erdélyi ev. reformáltak egyházkerülete választotta meg államgondnokának, a mely minőségben a halhatatlan érdemű Miké Imre gróf sirbadőlése után mint legidősebb főgondnok elnöke lett az egyházkerület évi közgyűléseinek és az igazgató tanács üléseinek. Bölcsességgel és finom tapintattal vezette e gyűléseken a tárgyalásokat; éles esze, erős megkülönböztető tehetsége a legbonyolultabb kérdések közt is megtalálta a biztos vezérfonalat, s azt a szén-