Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

11

vedélyek magasra csapó hullámai közt sem bocsátotta ki a kezeiből. 1875-ben mint belügyi államtitkár belépett a ministeriumba, majd az 1878-ik év végén mint szakminister a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárczát vette át. Nagyon hosszas volna azt itt mind elősorolni, hogy a nagy férfiú mint szakminister, mit tett az ország közgazdasági-, ipari- és kereskedelmi érdekeinek a fejlesztése körül. Legyen elég most csak azt emlitenem meg, hogy Háromszékmegyében ő hozta létre a szövészeti és női ipariskolát, ő építtette fel a sepsi-szentgyörgyi tanműhelyek helyiségeit is.

1882-ben április 11-én az erdélyi gazdasági egyesület közlelkesiiltséggel és egyhangúlag választotta meg elnökévé. Az egyesület tagjai azt hitték, mikor Kemény Gábor bárót vezérökiil választották, hogy az államügyekkel annyira elfoglalt minister csak névleg fog az egyesület elnöke lenni, bokros teendői közepeit aligha lesz ideje arra, hogy az egyesület ügyeivel foglalkozzék. E feltevésökben azonban örvendetesen csalatkoztak. Kemény Gábor br. nem az a jellem volt, ki oly tisztet magára vállaljon, melynek pontosan és lelkiismeretesen megfelelni nem tud. Az évi közgyűléseken, az 1884-ikit kivéve, mindig megjelent s itt tartott elnöki megnyitói, mind megannyi gazdasági programm- beszédek voltak s egy-egy országos eseményt képeztek. Eles eszével mindig ki tudta választani, hogy gazdasági téren melyek azok az eszmék és tárgyak, melyeknek fejtegetése épen időszerű.

Kemény Gábor báró középtermetű férfiú volt, testszervezete inkább gyengének mondható, mint erősnek; de annál hatalmasabb szellem lakozott benne. Mintha érezte volna, hogy a gyenge porhüvely nem lesz képes sokáig kibirni a versenyt a benne lakó erős lélekkel; annál fokozottabb tettvágygyal törekedett a szeme előtt lebegő nagy czélokat megvalósítani; lázas tevékenysége olykor egész az izgatotiságig fokozódott.

Kedélyének jellemző vonása a nyugodtság volt