Evangélikus liceumi főgimnázium, Selmecbánya, 1915

6

számolunk be, mint tavaly (1. a m. é. É. 47—52. 1.) az egyesületek rovatában.

9. A szülőkkel való érintkezés a háború alatt csak annyiban volt élénkebb, hogy egy-egy apa. testvér hadbavo- nulásakor a tanulót hazabocsátottuk búcsúzásra.

10. A háború hatása a mi ifjúságunkra is lelkesítő és önbizalmat keltő volt.

IV. Speciális helyijelenségek a háborúval kapcsolatban nem voltak észlelhetők, mert Selmecbánya távol esik a hadak mozgalmas életétől. Ha megint fogyott a tanulók száma, inkább annak tulajdonítható, hogy az újabban közelben létesített középiskolák vontak el tanulókat. A magántanulók száma is csak annyiban növekedett, hogy a hadbavonultakat is ilyeneknek kellett tekinteni.

1. Az intézet belélete.

A nehézségek mindjárt az iskolai év elején kezdődtek. Megtarthattuk ugyan aug. 30-án az évnyitó értekezletet, aug. 31-én a javitó- és pótlóvizsgálatokat, eszközölhettük szept. 1—3-án a beiratásokat és megnyithattuk az évet szept. 4-én, azonban a szept. 6-án megkezdett tanítási időszak csakhamar zavaró megrázkódtatásokkal járt. A hősi halált halt Dr. Fucskó Mihály helye nem volt betölthető, mert halála hivatalosan megállapítva még nincs; Dr. Vitális István főiskolai tanár pedig, ki a múlt évben is a legnagyobb szivességgel vállalta a természetrajz tanítását a IV.—VI. osztályban, még nem volt Selmecbányán, mert a m. k. bányászati és erdészeti főiskolán az iskolaév csak októberben kezdődik. Egy hóra kisegített most is Pászthory Ödön főiskolai tanársegéd. Dr. Vitális azután nagy elfoglaltsága miatt csak a IV. és VI. ö.-ban vállalhatta a természetrajz tanítását, úgy hogy az állattant Becker Nándornak ügyszeretetére kellett bíznunk.

De a mellett, hogy hadban volt még mindig Künsztler János, Szever Pál és Zwick Vilmos, felülvizsgálatra kellett mennie Budapestre, majd Pozsonyba Raksányi Samu tanárnak, ki tartalékos népfölkelő hadnagy lévén, csak egy évre volt szabadságolva. Egy hó múlva azzal tért vissza körünkbe,