Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909

22 lefoglalták a dominikánusok egykori zárdáját (akkor kórház volt) és tartozékait, azonkívül több egyházi földet és alapítványt is. A betegeket a kórházból kilakoltatták s az épületet átala­kították iskolai célokra.1 A jezsuita gimnázium csak lassan fejlődött ki teljessé. A IV. osztályt (svntaxis) csak 1687-ben,2 az V.-et 1749-ben3 és a VL-at 1750-ben4 nyitották meg. A gimnázium alapítása óta tehát 73 esztendő telt el, míg az egészen kifejlődött. E lassú kifejlesztés nem igen mutatja be előnyös színben az anyagi eszközökkel bőven rendelkező jezsuitáknak buzgalmát az iskola­ügy terén városunkban. A sok sanyargatást kiállott evangélikus lakosság a gyász­évtized elmúltával 1682-ben hozzálátott, hogy egyházát a maga erejéből újjá szervezze és ekkor iskoláját is 8 évi szünetelés után megint életbe léptette. Az evang. gimnázium gyorsan visszaszerezte régi jóhirnevét, amivel azonban magára vonta a jezsuitáknak vészes gyűlöletét. Ezek sehogy sem tudtak meg­nyugodni abban, hogy a felviágosodottság lassanként megint terjedni kezdett a városban, amit az újólag megnyílt evang. gimnázium lassú, de biztos munkájával hathatósan előmozdított. Az ev. gimnázium legfelsőbb osztályában (prima) bölcsészeti tárgyakat is adtak elő. Ez boszantotta a jezsuitákat, mintha sejtették volna, hogy hatalmukat előbb-utóbb a bölcsészet által felvilágosodott ész fogja megtörni. Addig fondorkodtak, míg keresztül nem vitték, hogy a hatóság 1747-ben a prímát be­szüntette.5 A műveltség terjedése nem volt Ínyére a jezsuiták­nak. De mit is lehetett volna várni az olyan teremtményektől, akik minden eszközt fölhasználtak arra, hogy a lelkiismereti szabadságot meggyilkolják? Azelőtt 30 évvel (1717) a frauen- bergi temetőben nyugvó evangélikusok holttesteit rabolták meg a velők eltemetett ékszereiktől.8 most az élőket rabolták meg szellemi kincsüktől. Ilyen dolgok után lehetetlen jót gondolni azokról a páterekről, még ha azt a bölcs szentenciát is vágják 1 Breznyik, II. 103. 1. 2 Szártorisz, 24. 1. 3 és 4 A történeti vázlat negyedik kikezdése szerint. 6 Breznyik, II. 220. s köv. 1. 6 U. o. 155—156. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom