Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903

15 vizét a pogányság letűnte után még századokon keresztül hasz­nálták. A medence közelében megtalálták Juturna szentélyét és kútját is. Ettől keletre egymásmelleit állott Vesta temploma és a Vestaszüzek háza. A Vesta templom helyét ma csupán egy omladozó, embermagasságú kerek fal jelöli, melynek alapítása a város alapításával egykorúnak látszik. A ma látható rom azonban sokkal későbbi eredetű. A legrégibb szentély bizonv- nyára szalmával födött kunyhó volt. mely az idők viszontag­ságai s a gyakori tűzesetek következtében elpusztult, de mind­annyiszor nagyobb és nagyobb pompával újra felépült. Belse­jében, amelyhez lépcsők vezettek fel, ősi szokás szerint nem szobor alakjában, hanem örökké égő tűz jelképében tisztelték a házi tűzhely istennőjét. Ennek a sajátságos istentiszteletnek eredete igen egyszerű. A történelem előtti időkben, mikor még csak két darab száraz fának egymáshoz dörzsölésével vagy kovakő segítségével tudtak tüzet éleszteni, minden községben volt egy kunyhó, amelyben éjjel-nappal lobogott a tűz a csa­ládok közös használatára. Ezt a fáradságosan élesztett elemet rendesen a fiatal leányok őrizetére bízták, akik nem oszthatták meg hozzájuk tartozóikkal a vadászat, .halászat és legeltetés fáradalmait, Ez az egyszerű szokás később szent intézménnyé fejlődött, melyet a Tiberis mentére települt albai pásztorok is magukkal hoztak s itt rendszerese« szerveztek, hat leányra bízva a szent tűz gondozását és őrizetét. Csak is olyan ép testű, 6—10 éves leányokat vettek fel körükbe, akiknek szülői még életben voltak és tiszta hírnévnek örvendtek. Uj válasz­tást csak azon esetben lehetett tartani, ha valamely papnő hivatalos szolgálati évei leteltével vagy halála alkalmával üre­sedés nyílott. A választás után az atrium Vestae-be vezették a szüzet s ott azzal avatták fel, hogy haját levágiák és foga­dalmi ajándékul egy szent fára akasztották. Ezután fehér ru­hába öltöztették és feleskették, hogy kötelességét híven fogja tel­jesíteni és testi-lelki szeplőtlenségét megőrzi. A szolgálat 30 évig tartott; ennek letelte után szabadságában állott visszatérni otthonába, sőt férjhez is mehetett. Ez a 30 év három időszakra volt osztva. Az első 10 évben elsajátította a szent titkokat, a a másodikban papnői kötelességét végezte s a harmadikban tanította az újonnan belépett tagokat. Bár igen gazdagok vol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom