Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
4 hanem áldozatkészségével, szorgalmával és lelkesedésével vesz részt azon nagy küzdelemben, mely végre, habár külömböző forrásokból kiindulva, külömböző utakon haladva is, eléri czél- ját: megteremti a magyar irodalmat és a nemzeti műveltséget. Méltán és jogosan foglalhat tehát helyet azon irodalom történetének lapjain, melynek megteremtése érdekében sokat fáradozott. De a mai napig sem találta meg azt a kutatót, a ki rövid, keserűséggel és csalódásokkal teljes életének adatait összeállította s a ki több irányú munkásságát egészében véve és behatóbban méltányolta volna. Nem ismerjük őt mint ter- mészetrajzirót, pedig ő a magyar természetrajz atyja. E tudomány iránt táplált lelkesedése, a magyar nyelv tudományos művelésének szükségessége arra ösztönzik, hogy a természetrajzot, mint rendszeres tudományt ő szólaltassa meg először magyar nyelven. Nagy művéből csak az első részszel készülhetett el; de lelkesedése, irányadása nem maradt hatás nélkül. Szelleme és úttörő példája termékenyítőleg hat s a Diószegi és Fazekas által az ő tervei nyomán megalkotott rendszeres magyar növénytanból az ő szelleme is megérdemlett részt kér magának. Alig ismerjük, mint nyelvészt; pedig e téren kifejtett munkássága, részint Kazinczyra gyakorolt hatása, részint a Debreczeni Grammatica révén mély nyomokat hagyott és széles körre hatott. A mennyiben pedig tanulmány tárgyává tették, rendesen egyoldalú Ítélet, kedvezőtlen bírálat volt a sorsa. Távolról sem volt ő oly szigorú orthologus, a milyennek halála után Kazinczyék kikiáltották s méltatlanabbul nem vádolható, mint ha a debreczeni irók maradiságáért ő reá hárítják a felelősséget. Részletesebben méltatták, mint költőt és verstanirót, de teljesen ezen a téren sem, részben a kutatás elégtelensége, részben kéziratainak elkallódása miatt. A Nemzeti Muzeum kézirattárában levő eddig ismeretlen verstanát id. Szinnyei Józsefen1 és a Pallas Lexikon Földi czikkének Íróján2 kívül nem említi senkisem, még Négyesy Lászlónak pontos s lehetőleg minden verstani elméletre kiter1 Magyar írók élete és munkái. III. k. 682 1. Keletkezési idejét azonban hibásan teszi 1801-re. 2 Gulyás István. Pal. Lex. VII. 454. 1.
