Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
11 Ilyen elhatározó, egész irodalmi és tudományos pályájára kiterjedő befolyások alatt végezve el collegiumi pályáját, hogy ismét egy kis összegecskét összegyűjtve, folytathassa tanulmányait, 1781 január 20-án Kis-Kun-Halasra megy tanítónak. Részben Debreczenben kapott ösztönzés, részben a tanítósággal sokszor együtt járó halotti-búcsúztató készítés mindinkább megkedveltették vele a versirogatást. Ő maga említi,1 hogy a Halotti vers egy gyenge szülött temetésére,1 2 ezimű versét még 1781-ben irta egy kis gyermek halála alkalmatosságával. Az egész 7, négy soros versszakból álló költemény valóban nagyon is emlékeztet a búcsúztatók hangjára, ámbár a kis gyermek halála felett érzett bánatos hang elég közvetlenül szól hozzánk. A költemény könnyen folyó anapaestikus sorokban van írva, keresztrímmel. Mint vallásához híven ragaszkodó és buzgó református nagy megelégedéssel és örömmel veszi az »edictum tolerantiae« kiadatásának hírét s felbuzdult kedélyhangulatában 1782. márcz. 19-én — mint ő említi3 4 — egy magasztaló költeményt ír II. Józsefhez „A keresztény türedelmet illető kegyes kir. Yégezé- sekről és Fels. II. József kegy. örökös királyunkról való elmélkedés“ czimen, alkaiosi mértékben, páros rímmel. Sajnos, hogy ennek csak az első néhány sorát ismerjük, csupán annyit, a mennyit jónak látott belőle felhozni a verselésről szóló értekezésében. E nehány versszakban örömre tüzeli a két magyar hazát, mert szenvedéseiket és panaszaikat a felvilágosult József immár örömre változtatta. Ugyancsak ebből az időből való Egy téli víg napra' kis töredéke rímes trochaeusokban és más egyéb, részint töredékben, részben egészben fennmaradt fordítások (Plinius lib. VII, epist. IX.; Hamlet levele Opheliához németből, Horatius, Catullus) és eredeti költemények, melyek közül legszebb és leghangzatosabb a példák közt utolsónak felhozott s Gyöngyössi Jánoshoz intézett takaros kis versecskéje, négyes trochaeusokban, páros rímmel: 1 Magyar Múzsa 1787. év.' 2 Megjelent a Magyar Múzsa 1787. évfolyamában és Kazinczy Lev. I. 229—220 1. (Földi levele Kazinczyhoz 1788. okt. 2.) 3 Magyar Múzsa 1787. A verselésről szóló értekezésében, 4 U. o.