Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1895

7 ban úgy Olaszország, mint Németország egységes nemzeti álla­mokká alakulnak. A magyar nemzet ezen válságból is győztesként emel­kedik ki. mit egyrészt a magyar és erdélyi csatatéreken, 1848/9-ben tanusitott vitézségének, másrészt a rákövetkező időben nemzeti jellegéhez való kitartó ragaszkodásának kö­szönhet. Az 18G7-iki kiegyezés, melyet inkább szeretnék kibékü­lésnek nevezni, biztosítja azt, hogy a vezérlő szerep e földön a mienk. * * * Azonban ne ámítsuk magunkat, mintha már minden ve­szélyen túl volnánk. Éppen államunk fennállásának millenniumi ünnepélye adja meg a legjobb alkalmat arra, hogy elmélked­jünk arról, mi a teendőnk a jövőben. Őrizzük meg mindenekelőtt továbbra is azon jellemvoná­sunkat, hogy nemzetiségünkhöz szívósan ragaszkodjunk. De őrizkedjünk attól, hogy túlzásokba ne essünk. Minden jó tulaj­donság könnyen roszszá válik az ő túlhajtásában. Mihelyt a dráma bátor hőse vakmerővé lesz, belenyugszunk az ő tragikus bukásába. Ha nemzetiségünkhöz való ragaszkodásunk nemzeti büsz­keséggé válik, az még megbocsátható. De ha gőgösséggé lesz, az már nagy veszélyeket rejt magában. Mert a gőgnek testvére az elbizakodottság, saját erőnk túlbecsülése, az ellenfél kicsiny­lése. S nein-e ez döntötte sírba a nemzetnek akkor még vala­mit érő részét a mohi és mohácsi csatasíkon? Nem ez idézte-e elő az ónodi és a debreczeni határozatokat? Meg kell elégednünk az önállósággal. Váljon a mai Szerbia, Belgium, Hollandia, Dánia függetlenek-e? A természet örök törvénye szerint a nagyobb együttartó tömeg mindig vonzza a kisebbet, ez tehát attól függ. .Földgömbünk önálló égi test, de nem független, függ a Naptól, sőt a Holdtól is. És váljon létezhetik-e teljes függetlenség a mindent teremtő isteni erőn kívül? Ha a gőgösséget s testvérét nem mint az egész nemzet fölött néha uralkodó túlhajtást, hanem mint egyesek hibáját tesszük megfigyelésünk tárgyává, mennyi bajt hozott és hozhat még ránk. Csák Máté, Garai László s annyi féktelen olygarcha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom