Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1895

39

VII. oszt. t. Több sikerült szavalatért kapott jutalmat Vattay József VIII. oszt. t. 5 frtot. és Krausz Vilmos 4 frt 50 krt.

A kör ez évben is megünnepelte márczius 15-ét, következő programmal. 1. Hymnus. Előadta a lyceumi énekkar. 2. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól. Szavalta Honkó Pál VII. oszt. tanuló. 3. Előszó, irta s előadta Nyácsik Béla VIII. oszt. tanuló. 4. Márczius idusa; irta Kubán Endre VII., szavalta Weszthoff Károly VIII. oszt. tanuló. 5. Csatározások Selmeczen és vidékén 1849-ben. Irta és felolvasta Lehoczky Gyula VIII. oszt tanuló.

6. Honfi fohász Szügyi Józseftől. Előadta a lyceumi énekkar7. Márczius 15. irta Ábrányi Emil, szavalta: Kaszner Gyula

VIII. o. t. 8. Augusztusi napok. Irta Nyácsik Béla VIII., felolvasta Pauks Béla VIII. oszt. t, 8. Szabadság napja. Kozma Andortól. Szavalta Krausz Vilmos VII. oszt. tanuló. 10. Rákóczy induló, előadta a lyceumi ének- és zenekar. Az ünnepély teljesen sikerült, melynek befejeztével a hallgatóság megelégedve s hazafias hangulattal eltelve távozott.

Junius 8-án tartotta a kör a Petőfi emléktábla leleplezésének ünnepélyét. A programra a következő pontokból állott:

1. Szózat. 2. Baumann Győző VII. oszt tanuló elszavalta Jeszenszky Imre VIII. oszt. tanuló »Petőfi« ez. alkalmi költeményét, melyet teljes szövegében közlünk:

Te néked csendüljön e dal, hiszen ki Dalával hódított, dalt érdemel; —

Te néked szentelünk egy ünnepélyt most,

Feléd közéig ma minden szív, kebel. —

Petőfi! Nézz le hát e kis seregre!

Emléket állít az mostan neked . . .

Kicsiny a sereg, de annál több a hála S mindnyájan, hogy csodáljuk éneked!

Ünnepre fel! Ezt zengi el minden száj, s hogy Ünnep vagyon: ezt érzi most a szív!

Nézd, összegyűltünk ez emlék körül mind, —

— Óh! Hisz’ szivünk minket csak erre hiv. —

Mi büszke volt e nép terád s marad is!

Veled harczolt — s megvédte e hazát,

Utánad indult a csatán, a vészen

A mint meghallá lantod szép dalát. —

Ragyogtál egykor tünde meteorként. —

Hivó szavadra néped talpra állt;

S arra az esküszóra, mit az égre zengtél:

Hazáért halni véled síkra szállt. —